Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-531
112 531. országos ülés 19li Az államvasutak rendes kiadásai az 1914/15. évben kerekszámban 368 millió koronával vannak felvéve, amelylyel szemben a bevételek ugyancsak kerekszámban 496 millió koronát tesznek ki. így előáll egy jövedelem-többlet, amely 127 millió koronát tesz ki. Az 1914/15. évre előirányzott ezen bevételi összeg egységtételei az 1913. évre előirányzott egységtételeknél kisebbek, de nagyobbak az 1912. évre előirányzottaknál. Ezt szükségesnek tartottam külön kiemelni a később elmondnndókra való tekintettel. A költségvetés kiadási tétel részénél pedig, az 1914/15. évre előirányzott egységtételek, az elegy és tiszta tonnakilométerre vonatkozók kivételével, meghaladják az 1913-ra előirányzott összeget. Amint méltóztatnak tehát látni, az előirányzatban a bevételeknél előnytelenebb, hasonlóképen a kiadásoknál is a terhesebb esélyeket vette figyelembe a kereskedelemügyi kormány. Az üzleti felesleg, amely 127 millió koronát tesz ki, az állam vasutak ba befektetett tényleges tőke, a 2713 millió 4'69%-ának és a névleges tőkeérték 4 /8%-ának felel meg. Mielőtt tovább mennék, csak arra vagyok bátor felhívni a t. képviselőház figyelmét, hogy az 1914/15. évben a Máv. üzleti vonalhossza 19,386 kilométert tett ki, amely 654 kilométerrel nagyobb, mint a múlt évi és ebből az államvasút tulajdonát képező vonal 8.299 kilométer. Hogy némileg összehasonlíthassuk a magyar állam üzleti vonalhosszát más államok üzleti vonalhosszával, vagyok bátor egy pár tételt a t. kéjaviselőháznak figyelmébe ajánlani. Magyarországon a vasúti hálózat körülbelül — hogy kerek számban fejezzem ki magamat — 20.000 kilométert tesz ki, Ausztriában 22.000 kilométert, Németországban 61.000 kilométert, Francziaországban 50.000 kilómétert, Oroszországban 61.000 kilométert, Angliában 37.000 kilométert és Olaszországban 17.000 kilométert. Ezen általánosságban tett megjegyzések után rátérek a rendes kiadásoknak tételenként való felsorolására és igyekezni fogok rámutatni arra, hogy a rendes kiadásoknak egyes tételeinél milyen többletek mutatkoznak az 1914/15. évben és igyekezni fogok beigazolni azt, hogy ezen kiadási tételek megfelelnek azoknak az igényeknek, amelyek a magyar államvasutaknál az 1914/15. évre előállottak. (Halljuk!) A rendes kiadásoknál a személyi járandóságok 164 millió K-val vannak kerekszámban felvéve, vagyis 13 mülió koronával nagyobbak mint a megelőző évben. Ezek a személyi járandóságok főképen három alrovat közt oszlanak meg: a fizetések és lakpénzek, a kilométer- és órapénzek, a nyugdíjintézet és a betegsegélyzőpénztárhoz való hozzájár Lilás rovatai között. A személyzet az 1914/15. évre 3692-vel szaporodott; e szaporodásból külszolgálatra 3475 esik. Az eloszlás tehát, amelynél a munkaerők minkén ti felhasználásának szempontja vétetett iprilis 25-én, szombaton. irányadóul, egészséges, mert a munkaerők, ott alkalmaztatnak jelentékenyen nagyobb számban, ahol azok a forgalmi érdekeknek megfelelően czélszerübben és helyesebben használhatók fel. A kilométer- és órapénzek az utolsó három év tényleges kiadásainak megfelelően vannak beállítva. A nyugdíjintézetnél a nyugdijalap hiányának j>ótlására adandó előlegként a többszükséglet a nyugdíj terheknek állandó emelkedése folytán vált szükségessé. Hiszen az természetes, hogy abban az arányban, amelyben a nyugdíjjogosultságok emelkednek, kötelessége a kereskedelemügyi kormánynak az igényeknek megfelelően a fedezetekről gondoskodni és azokat a követelmény többleteket, amelyek a nyugdíjjogosultság növekedése folytán előállanak, a költségvetésbe beállítani. A dologi kiadásoknál 14 millió korona van felvéve, amely a múlt évivel szemben 11,90.000 korona növekedést mutat, amelynek jelentékeny része utazási költségekből hivatali és irodai szükségletekből, hírlapi hirdetésekből, de különben is az ügyforgalom emelkedése folytán előálló természetszerű emelkedésekből állnak elő és amelyek az utolsó három év tapasztalatainak megfelelően lettek előirányozva. Egy jelentékeny kiadási tétel a rendes fentartási és üzemi kiadások tétele, amely 169 millióval van beállítva, az előző évhez képest kerekszámban 14 millióval nagyobb összeggel. A pályafelügyelet és pályafcntartás czimü alrovat negyedik tételében beállított felépítmény tételénél találjuk a 26 milliós nagy előirányzati összeget, amely a múlt évinél 940.000 koronával nagyobb és mely a magasabb munkabérek és állandó munkások automatikus béremelkedése következtében áll elő. A magyar államvasutak e kiadási tétele sok megjegyzésre ad alkalmat, sok megjegyzésre különösen az egyes vidékek mezőgazdasággal foglalkozó lakóinál és nem hallgathatom el azt a nézetemet, hogy a magyar államvasutak üzemében álló saját és helyi érdekű vasutak állandó munkásai demoralizáló hatással vannak azon vidékek mezőgazdasági munkásaira. Demoralizáló hatással vannak két irányban: először az állandó magas napszámbérek folytán, másodszor az aránylag kevés munkateljesítmény miatt. E kiadási tételnél, amelyre még később rá fogok térni, a magyar államvasutaknak megvan a lehetőségük arra, hogy jelentékeny megtakarításokat eszközöljenek a gazdasági kiadásoknál ós békésebb munkásviszonyokat teremtsenek egyes vidékek mezőgazdasági munkásainál. Mert, t. kéjrviselőkáz, természetszerű, hogy a nem kellő felügyelettel kihasznált munkaerők mellett a jobban kihasználni akaró mezőgazdasági gazdák munkásai részéről szemrehányásokkal és elégedetlenséggel találkozunk. A felügyelet lazasága, amely minden állami kezelésben természetszerű, maga után vonja azt, hogy a gazdasági munkásaira ügyelő gazda munkásai magukat
