Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.
Ülésnapok - 1910-525
árczius $0-án, pénteken. 210 525. országos ütés 19U Ezzel végezve a rendes kezelésnek részletezésével is, áttérek a rendkívüli kezelés eredményeinek részletezésére. (Halljuk! Halljuk1) Mindenekelőtt az átmeneti kiadásokról, illetve az előirányzat nélküli kiadásokról kívánok beszélni. Ilyen volt az állami előlegeknél 8 millió K, a közösügyi kiadásoknál 6,500.000 K, a pénzügyi táreza kezelésében 1,000.000 K, a ministereinökségnél 560.000 K, ugyancsak a ministerelnökségnél 350.000 K, azonkívül a bányaigazgatóságoknál 652.000 K és a földadókataszter kiigazításánál 647.000 K. Az állami előlegek czimén az előirányzat nélküli kiadás, mint emiitettem, 8 millió korona volt. Ennek túlnyomó része, vagyis 6,000.000 korona a vármegyei háztartási és utadóalapok hiányainak fedezésére lett fordítva, 1,200.000 korona pedig a földrengés által sújtottak segélyezésére, illetve Kecskemét városának a törvényhozás által is engedélyezett kölcsönébe lett betudva. Ezenkívül voltak kisebb-nagyobb öszszegek tüzkárosultak segélyezésére, árvízvédelmi, belviz-szabályozási és vízszabályozási czélokra felhasználva. (Helyeslés a jobboldalon.) A rendkívüli kezelésnek második tételeként mint előirányzat nélküli kiadás szerepel a közösügyi kiadásoknál 6,500.000 korona. 1911-ben eszközöltetett a végleges elszámolás az 1908-ik évre közösügyi kiadásokra nézve és ezen végleges elszámolás alkalmával a Magyarországot terhelő hányad 6,500.000 koronát tett ki, mely összeget Magyarországnak kellett viselnie s mely összeg az 1913. évi XXXII. t.-ezikk által már törvénybe is lett iktatva. A rendkívüli kezelési kiadások között 1 millió K előirányzat nélküli kiadás volt a pénzügyi táreza különféle kiadásainál, amely vízszabályozási és ármentesitési társulatoknak jutott azon a czimen, mert az ezen társaságok által védműveikbe beépített tőke meghaladta azon maximális összeget, amelynek felhasználása után az állam köteles volt hozzájárulni ezen védművek építéséhez. Volt ezenkívül még előirányzat nélküli kiadás a ministerelnökségnél és pedig a Margitszigeti Gyógyfürdők és Szállodák Részvénytársaság bérletének megszüntetése czimén fizetett kártalanítási összegek, amelyek valamivel többet tesznek ki, mint félmilliót. Azonkívül ugyancsak a ministerelnökségnél 350.000 K előirányzat nélküli kiadás szerepel, még pedig azon -a czimen, hogy a nyugdíjjogosultság kiterjesztetett az 1848—49-iki honvédek olyan özvegyeire, akik férjeikkel 1867-ig keltek egybe. 652.000 K előirányzat nélküli kiadás volt még a bányaigazgatóságoknál, a földgáz- és szénkutatásokból folyólag és végül 647.000 K a földadókataszter kiigazításánál oly czélból, hogy ezen munkálatok a törvény által meghatározott időn belül befejezhetők legyenek. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezzel végeztem volna, t. ház, a rendkívüli kezelésnek átmeneti részével és most át kell térnem annak beruházási részére. Ezen beruházásoknál elsősorban és a legnagyobb tétellel, még pedig két és fél millióval a magyar államvasutak szerepelnek, amely összegből azonban majdnem két millió megtérül a helyi érdekű vasutak befizetéséből és más egyéb hozzájárulásokból ; fél millió K használtatott fel a temesvár—orsovai vonal áthelyezésénél, amely áthelyezést az esőzések és árvizek által okozott pusztítások tettek szükségessé. Előirányzat nélküli beruházás fordult elő ós pedig 1 millió K összegben az állami épületeknél a pénzügyi táreza kezelésében, a központi munkástelepen ahol iskola, óvoda, orvosi lakóház, pékmühelyek és rendőrségi laktanyaépületek emeltettek. Előirányzat nélküli kiadásként szerepel a kultusztárczánál az állami gimnáziumoknál és a reáliskoláknál 700.000 K, amely építkezések és berendezési költségek Budapesten, a VI. és X. kerületben, továbbá Tordán és Zsolnán merültek fel. (Helyeslés jobbfelöl) 600.000 K előirányzat nélküli beruházás volt az állami elemi néjjiskoláknál, nagy részben Trencsén vármegyében (Helyeslés jobb felöl.) és csekély részben KisKúnhalason. Az állami bányaigazgatóságnál fél millió K előirányzat nélküli kiadás használtatott fel a földgáz feltárása czéljából beszerzett fúrógépek és egyéb berendezési eszközök beszerzésére. Végül fel kell említenem, mint előirányzat nélküli beruházást, azon 300 ezer koronát, amely a kolozsvári Ferencz-József-tudományegyetemnél uj botanikuskert és uj egyetemi könyvtár czéljára szolgáló telek vételére fordíttatott. Ezenkívül voltak még kisebb előirányzatnélküli kiadások, amelyekről, azt hiszem, szintén felesleges részletesen megemlékeznem. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház ! Talán nem lesz érdektelen, ha felsorolom azokat a lényegesebb megtakarításokat is, amelyek az egyes tárczáknál előfordultak. így lényeges megtakarítás éretett el a rendes kezelésben a közösügyi kiadásoknál 10 millió, a 4%-os magyar járadékkölcsön és a 4%-os magyar állami pénztárjegyeknél 8 miUió, a fémkohászatnál 2 1 /* miUió, a selyemtenyésztésnél l 1 ^ millió, a kőszénbányászatnál l 1 /,! millió és a pénzügyőrségnél 600.000 korona. A rendkívüli kezelésnél is éretett el megtakarítás, még pedig az átmeneti kezelésben az állattenyésztésnél és tejgazdaságnál 800.000 korona, a hajózásnál % millió korona ; ezenkívül a rendkívüli beruházások keretében 12 millió megtakarítás történt az állami szénbányászatnál és az államvasutak hálózatánál. Ha azonban a bevéteü kezelést vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az előirányzatnál 62 millióval, volt több a tiszta bevétel, amely azáltal éretett el, hogy mig a rendes kezelésben a bevételi többlet 208 millió volt, addig a rendkívüli kezelésben 146 millióval volt kevesebb. Áttérek most már a kevesebb bevételek és a
