Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-525

ö25. országos ülés Í9ik mondás, azonban tényleg mégis igy van, mert amint méltóztatnak tudni, rendkívüli bevéte­leink rendszerint a kölcsönökből erednek. Ha tehát valamely esztendőben kisebb a rendkívüli bevétel, ez csak azt mutatja, hogy abban az esztendőben kevesebb volt a kölcsön r is, ami államháztartásunkra nézve kedvezőbb. És ez az eset forog fenn az 1911. évben, amidőn a rend­kívüli bevétel 128 milliót tett ki szemben az előző 1910. évvel, amikor a bevétel az 532 mil­liót is meghaladta és 1909-ben is 301 '/a millió volt az. T. ház! Nagyobbmérvü túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások mellett voltak azon­ban tekintélyes megtakarításaink is. Ezen meg­takarításokról általánosságban szólva, először bátor vagyok előadni, hogy az egész vonalon 54 millió takaríttatott meg, amelyből a rendes kezelésre 39 millió, az átmeneti kezelésre 3 millió és a beruházási kezelésre 12 1 /* millió esik. Ezekről részletesen majd később fogok szólni. Ezekután t. ház, áttérhetek már most a rendes kezelés részletezésére, melyek közül csakis a lényegesebb túlkiadásokat fogom fel­sorolni. (Halljuk! Halljuk !) Eendes kezelésünknél a túlkiadásnak úgy­szólván legnagyobb részét az u. n. állami üzemek okozták, igy elsősorban a magyar államvasutak 17 millió korona túlkiadással, az állami vas­gyárak 14 millióval, a dohányjövedék öVa mil­lióval, a posta-, távírda- és távbeszélőhálózat S'/ä millióval. T. ház! A magyar államvasutaknál elő­állott 17 milliónyi túlkiadást a forgalom nagy­mérvű emelkedése okozta és azonkívül az erős őszi és téli teherforgalom, ami miatt természe­tesen nagyobb volt a kilométer- és órapénz is: azonkívül nagyobbak voltak a jutalmak és a segélyek, de hozzájárultak még ehhez, t. ház, a szénszállitási költségek is és végül előidézték ezen túlkiadást a tüz- és az elemi károk. Az állami vasgyáraknál felmerült 14 millió túlkiadás a nagyobb termelés folyománya. A dohányjövedéknél az 5'5 millió túlki­adást a nagyobb fogyasztás okozta, amennyiben a nagyobb fogyasztás következtében a gyártást is fokozni kellett és igy természetesen a kiadá­sok növekedtek. Azonkívül, t. h 1911. évben a belföldi dohánytermés igen kedvező lévén, több dohányt kellett beváltani, de meg a balkáni viszonyok miatt a maczedoniai dohány­ból nagyobb tartalékkészletet kellett beszerezni. Végül a posta-, távírda- és távbeszélőháló­zatnál mutatkozó 3'5 millió túlkiadásnak a na­gyobb forgalom az okozója, amely ugy a sze­mélyi, mint a dologi kiadásokat növelte. Fokoz­ták ezen túlkiadást a külfölddel történt leszá­molásokból eredő kiadások is. (Halljuk! Halljuk! jobbfélbl.) T. képviselőház! Az állami üzemeknél keletkezett ezen túlkiadást azonban bőven ellen­KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXIII. KÖTET. márczius 20-án, pénteken. 209 súlyozta az ugyanezen állami üzemeknél elért nagyobb bevételek összege. Az itt most felsorolt túlkiadásokon kívül volt még több túlkiadás a rendes kezelésnél, még pedig elsősorban a fogyasztási és italadók­nál 2'5 millió, továbbá a nyugdijaknál 2'25 millió, a pénzverés és fémbeváltásnál 1'5 millió, ugyanilyen összeg, vagyis 1'5 millió a közegész­ségügynél, 1 millió az állami erdőknél s majdnem 1 millió az állami lótenyészintézeteknél. T. ház! A fogyasztási és italadóknál a 2 § millió- túlkiadást azon körülmény okozta, hogy amidőn a költségvetés egybeállittatott, joggal lehetett feltételezni, hogy az 1908 : XXVIII. t.-cz. a szeszadóról szóló törvény életbe lép, amely esetben a mezőgazdasági szeszfőzdéknek adott jutalmak, valamint a kamatleszámitolások meg fognak szűnni. Mivel azonban a szeszadóról szóló törvény nem lett életbeléptetve, ezen tételnél túlkiadásnak kellett bekövetkeznie. Ezenkívül, t. ház, a bor- és húsfogyasztás­nál, ezen fogyasztások emelkedése folytán, a vá­rosoknak adott nagyobb segélyek és kártalaní­tások czimén merült fel túlkiadás. A nyugdijaknál bekövetkezett 2'25 millió túlkiadás onnan ered, hogy a költségvetés össze­állításakor, vagyis az előirányzatkor a tényleges eredményt nem lehetett pontosan és szabatosan megállapítani és mivel a tényleges eredmény meghaladta az előirányzatot, innen állott elő a túlkiadás. A pénzverésnél ós fémbeváltásnál az 1'5 millió túlkiadás — amely nagyobb volt mint az előirányzat — onnan keletkezett, mert az előre­látottnál nagyobb volt az aranybeváltás és mert az Osztrák-Magyar Bank nagymennyiségű rűd­aranyát szállított be, 10 koronásokká leendő kiveretés czéljából. (Helyeslés jobbfelöl) A közegészségügy czimnél másfél millió túlkiadást okoztak a gyógyköltségek, a bába­képzés, a trachoma, gümőkór és egyéb járvá­nyok elleni nagyobbmérvü védekezések kiadá­sai. Az állami erdőknél felmerült 1,000.000 K túlkiadást, részint üzemi, részint gazdálkodási kiadások okozták, amennyiben belterjesebbé lett téve a kezelés s azonkívül a havasi gazdálko­dásokra kellett nagyobb összegeket fordítani. A rendes kezelés tálkiadásai közül említést kell még tennem az állami lótenyészintézetek­ről, ahol majdnem 1,000.000 K a túlkiadás, amit részben a szolgálatban levő legénység zsoldjának felemelése, részben a takarmányczik­kek drágulása, lóvásárlások és nyugdijak okoztak. Az itt most felsorolt s a rendes kezelésnél előfordult túlkiadásokon kivül voltak még némi túlkiadások; de ezek nem nagy összegűek és ezért fölöslegesnek tartom, hogy azokat részle­tesen felsoroljam. (Helyeslés a jobboldalon.) Megállapíthatom azonban általánosságban azt, hogy mindezen túlkiadásokkal szemben, ugyan­ezen tételeknél megfelelő több-bevétel is jelent­kezett. 27

Next

/
Thumbnails
Contents