Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.
Ülésnapok - 1910-525
208 525. országos ülés 191b márczius 20-án, pénteken. a rudóbányai vasérczbányák terményeinek értékesítésére is szolgál, közgazdaságilag tehát megépítése indokolt, különben pedig az engedélyokirat az állam ingerencziáját teljesen megóvja: a közlekedési, valamint a pénzügyi bizottság javasolja, hogy méltóztassék a kereskedelemügyi minister ur jelentését tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházhoz áttenni. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a kereskedelemügyi minister ur jelentését a Szendrőrudóbányai helyi érdekű vasút engedélyezéséről, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a kereskedelemügyi minister ur jelentését tudomásul veszi és így az hasonló czélból átküldetik a főrendiházhoz. Következik a napirend 5. pontja: az 1911. évi állami zárszámadás (írom. 988) és azzal kapcsolatban az állami számvevőszék ötrendbeli jelentésének (ír. 392, 403,490,491, 577) tárgyalása. Az előadó ur kivan szólni. Nagy Sándor előadó: T. képviselőház! Az 1911. évi zárszámadás adatainak ismertetésénél nem kívánom a számadatok egész légióját felvonultatni, mert hiszen azok a legfőbb állami számvevőszék, valamint a zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentésében amúgy is fellelhetők és igy csakis arra fogok szorítkozni, hogy lehetőleg csak a nélkülözhetetlenül legfontosabb számadatokat és azokat adjam elő, amelyek az összehasonlítás czéljából el nem mellőzhetők. (Helyeslés.) T. ház! Az 1911. évi zárszámadás eredményei az egész vonalon kedvezőek; kedvezőek ugy a rendes, mint a rendkívüli kezelésnél, kedvezőek a bevételeknél, kedvezőek a megtakarításoknál és végül kedvezőek a vagyonkezelésnél. Tisztelt ház! Ha a végeredményt számokban akarjuk kifejezni, akkor megállapíthatjuk azt, hogy a költségvetésileg, az 1911. évi XIV. t.-czikkel és az ezt kiegészítő törvényes felhatalmazások alapján megállapított költségvetési felesleg 63'5 millió, ezzel szemben a zárszámadási felesleg kerek 20 millióval több: vagyis 83'5 millió. (Elénk éljenzés.) Ha már most a zárszámadás eredményeit a kezelés szempontjából mérlegeljük, bár kétségtelen az, hogy minden kezelés az államháztartás szempontjából fontossággal és sulylyal bír, de különösen és kiváltképen áll ez a rendes kezelésre nézve, áll pedig azért, mert ezek a tételek állandó jelleggel bírnak, évről-évre megismétlődnek és míg egyrészt az államháztartás jövedelmeinek forrását képezik, addig másrészt ezek veszik igénybe legnagyobb mérvben pénzügyi erőinket is. Ha a rendes kezelés eredményét a megelőző öt évi eredménynyel hasonlítjuk össze, vagyis ha visszatekintünk az 1907—1911. évekre, akkor azt látjuk, hogy a rendes kiadásoknál az emelkedés évről-évre fokozatos. Ezen öt év alatt a rendes kiadásoknál 324'5 milliót tett ki a túlkiadás; viszont ezzel szemben bevételeink is évről-évre fokozatosan emelkedtek. A legnagyobb emelkedés volt a mostani 1911-iki évben, viszonyítva az 1910. évhez, amikor 157'5 millió volt a bevételi többletünk; az említett 5 év alatt 386 millió. Ha már most egybevetjük a rendes kiadások eredményeit a rendes bevételek eredményeivel, akkor a mérleg még mindig bevételeink javára billen és pedig 61 '5 millióval, amennyiben ezen öt év alatt a bevételek növekedése ennyivel haladta meg a kiadások növekedését. A rendes kezelésnek ezen általános ismertetése után áttérek most a rendkívüli kezelés eredményeire. (Halljuk!) A rendkívüli kezelés eredményének átmeneti részében már nem tehető meg az összehasonlítás ugy az egyes évek közt, mint a rendes kezelésnél, amennyiben ez az átmeneti kezelés természetében is fekszik, mert 'ezek évrőlévre változnak. Azonban általánosságban konstatálhatjuk azt, hogy az átmeneti kezelésben is az eredmény kedvezőnek mondható az 1911. esztendőben, mert míg 1908-ban 98 millió volt a túlkiadás, 1909-ben 140 millió és 1910-ben 324'5 millió, addig az 1911. esztendőben az átmeneti kiadás 94 milliót tett ki. T. ház! A rendkívüli kezelésnél az átmeneti kiadásokon kívül sokkal nagyobb szereppel és sokkal nagyobb fontossággal bir az u. n. beruházási kiadás. A beruházási kiadásoknál is megállapíthatjuk, hogy itt is évről-évre fokozatos az emelkedés, kivételt csupán az 1909. év képez, amidőn a beruházási kiadás lényegesen emelkedett és pedig meghaladta a 202 milliót, mig 1911-ben a beruházásokra 173 millió lett felhasználva, de igy is tetemes a növekedés az 1907. évről, amikor a beruházási kiadás még 94V2 milliót tett ki. A beruházási kiadásoknak egy tekintélyes része minden esztendőben az ingatlan vagyonnak gyarapítására szokott felhasználtatni. Ez történt az 1911-ik esztendőben is, amidőn az ingatlan vagyon gyarapítására 155 milliót használtunk fel. Itt is fokozatos tehát az emelkedés és csak az 1909-ik év tesz kivételt, amidőn beruházási kiadásaink 169 millióra rúgtak és ha figyelembe veszszük, hogy az 1907. évi beruházási kiadások 7 P/2 millió volt, az 1911. évi eredmény ehhez képest kedvezőnek nevezhető. Ebből is látható, hogy a kormány nagy gondot fordított az ingatlan vagyon gyarajütására. (Élénk helyeslés jobb fél öl.) Már most általánosságban végeztem a rendes és a rendkívüli kezelés eredményeivel, úgyszintén rendes bevételeinkkel és most áttérek rendkívüli bevételeinknek kezelési eredményeire. (Halljuk! Ralijuk!) T. ház! A rendkívüli kezelésnél a kisebb bevétel a kedvezőbb. Ez talán látszólag ellen-