Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-523

523. országos ülés 1914 nyilatkozatát sem kérem a t. minister urnak. De ismétlem, hogy az, amit én mondtam, Le fog következni (Élénk felkiáltások jobbfelől: Mikor?) és elhiheti, hogy nekem van legalább is annyi politikai hitelem, mint a t. ministerelnök urnak, mert én rezolucziókat vissza nem szívtam. . . (Derültség balfelől.) Egy hang (jobbfelől) : Nem volt rá alkalma ! Rakovszky István : ... én nem Ígértem kilenczes bizottsági programmot, amit azután meg nem valósítottam. De hogy a t. túloldalnak még egy bizonyítékot adhassak, utolsó felszólalásomban azt mondottam, hogy mégis csak azt látjuk, hogy a társadalom túlnyomó része ezekben a sajnos konfliktusokban nem a tisztikarnak, hanem ellenfeleiknek adott igazat és akkor a t. ministerelnök ur épen olyan nevetést és »okó» szólást engedett meg magának legnagyobb elégtételemre, mint most. Akkor azt mondottam, hogy a csattanó válasz megjön még a következő órákban és az Országos Kaszinó csattanó válasza nem a ministerelnök urnak, hanem nekem adott igazat. Gr. Tisza István ministerelnök: Miért csattanó ? (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Polónyi Géza: Hát miért lépnek ki a tisztek, ha olyan jó az a kaszinói válasz? Darvai Fülöp: Majd visszalépnek! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Pongrácz János: Legalább kevesebbet fognak bakkozni! Rakovszky István: A t. minister ur azt mondotta, hogy már azon oknál fogva sem járulhat hozzá ahhoz, hogy a tiszteket visszavezényeltesse a csapatokhoz és hogy az ezt az őrséget átszerveztesse, mert nem áll az az indokolásom, mintha ez a palotaőrség — bocsánat, hogy ezt az általánosan elfogadott, nem közjogi, helytelen kifejezést használom a rövidség kedveért — a törvények elnyomására és az ellenzék letörésére volna szervezve. Ha csak ez a különbség köztünk, ebben én megalkuszom a t. minister úrral. Kész vagyok kijelenteni, — ha a minister urnak öröme telik benne — hogy igenis ez a palotaőrség a törvények biztosítására, a törvények tekintélyének katonai fénynyel való öregbítésére (Derültség balfelől.) szerveztetett; kész vagyok még azt is kijelenteni, hogy nem a párturalom megerősítésére, hanem gyengítésére és nem az ellenzék elnyomására, hanem az ellenzéki munkának megkönnyítésére van itt beállítva. (Élénk derültség balfelől. Zaj jobbfelől.) A t. minister ur preczedensekre hivatkozik, hogy ilyen palotaőrségféle intézmény mindenütt van, vagy azt mondta a legtöbb államban, vagy sok államban, nem bánom, két államban — ha ez tetszik jobban, olcsóbban adom (Derültség balfelől.) — meg van valósítva. De a t. minister ur adós maradt ezen államok megnevezésével. Én segítségére jövök. Ismerek egyet, ahol márczius 18-án, szerdán. 133 évszázadok óta van hasonló intézmény; az az angol jiarlainent, amelynek nagy hatalma van, sőt amely szükség esetén egyes tagjait le is zárathatja. Ott van ilyen hasonló intézmény, ámbár nem katonai jelleggel. (Derültség jobbfelöl.) A második állam Francziaország. (Zaj balfelöl. Mozgás jobbfelöl.) Elnök: Bartos képviselő urat rendreutasítom. Rakovszky István: Én elismerem, t. ministerelnök ur, hogy ennek a katonailag szervezett képviselőházi őrségnek dolgában nem vagyok olyan szakember, mint a ministerelnök ur; nem is pályázom erre a dicsőségre. (Tetszés balfelöl. Mozgás jobbfelől.) A minister ur Francziaországról szólott. Igen, tudom, hogy még a múlt század elején a franczia parlamentben a Grarde-Nationale volt azzal megbízva, hogy a rendet ott fenfcartsa. Megtörtónt, hogy egy képviselőt ki kellett volna a házból vezettetni. A Grarde Nationale bevonult, a képviselő barátai ugy, mint az itt is történik, körülvették őt, sőt az egyik felkelt és beszédet intézett a Grarde-Nationale-hoz és azt mondotta: ti, Lafayette utódai, arra vetemedtek, hogy egy népképviselőt kivisztek a képviselőházból és akkor a Garde-ííationale megtagadta a szolgálatot, ugy hogy a kormány kénytelen volt a rendőrséget behozatni. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Láthatják, hogy ott, ahol valóban évtizedeken át már fel volt állítva ez a rendőrség, ott sem funkczionált a nélkül, hogy egy nagy frikczió ne keletkezett volna. (Mozgás jobbfelől.) Gr. Tisza István ministerelnök: Soha sem hallottam! Rakovszky István: Én megmondhatom a könyvet; itt a könyvtárban megvan. Vagy Francville könyvében van, vagy a Reynaert a parlamenti rendről szóló könyvben. Gr. Tisza István ministerelnök: A Baudry d'Asson-féle esetet ajánlom figyelmébe! Rakovszky István : Alkalmasint kidobták az illető képviselőt! (Derültség.) A ministerelnöki ajánlással szemben nagy elővigyázattal vagyok. (Derültség. Zaj. Elnök csenget.) A t. minister ur azt mondja, hogy ezen foglalkozás^ tiszti állással megegyezik. Ez az ő nézete. Én tisztelem a t. minister ur nézetét és ez nagyon érdekes, hogy egy tábornok, mint minister, ezt a foglalkozást a tiszti állással megegyezőnek tartja. Legnagyobb sajnálatomra, én ellenkező nézeten vagyok. (Helyeslés balfelöl. Mozgás jobbfelől.) T. képviselőház! Az az analógia, amelyet a t. minister ur a katonailag szervezett rendőrségről Ausztriában nekünk bemutatott, azzal a bizonyos Landesgerichtswachéval, a zsandársággal az egészen más dolog. Kérem az egy nagy közérdek szolgálatában áll. (Félkiáltások jobbfelöl! Ez is! Zaj. Elnök csenget.) Ez azonban nem közérdek, hanem csak pártérdek-