Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-523

124 523. országos ülés i§lk Minek beszéljek arról, hogy az önálló gazdasági élet mennyiben tenné lehetővé azt, hogj^, a velünk rokon és barátságos érzületű nemzetiségeknek munkaerejét is felhasználva, boldogítani tudnánk mindenkit, magunkat is, de másokat is ? Mindezek ma chimérák, t. képviselőház, ábrándok, melyekről gondolkozhat valaki — mit tudom — a Marmara-tenger partjain, de itt e képviselőházban meg nem hallgatják és egyáltalában komolyan figyelembe nem vétetik. De vannak tényezők, melyeknek sürgős érvényesítése igenis a magyar állameszmének és a nemzetiségi eszmének is szolgálatára lehet. Én ma nem vagyok abban a helyzetben, hogy részletesen fejtegessem ezeket; de elsősorban kérve kérem a t. ministerelnök urat: gondolják meg, hogy a katolikus autonómiának létesítése mit jelent a nemzetiségi kérdés szempontjából. (Igaz ! Ugy van ! baljelől.) Én a katolikus autonómiának és mindenekfelett az állami és nem felekezeti oktatásnak vagyojí, voltam és maradok őszinte hive. A katolikus autonómiában én a legmegbecsülendőbb kincset abban látom, hogy annak a számtalan visszaélésnek, melyeket felekezeti ozégér alatt űznek nemzetiségi érdekek szolgálatában, a katolikus autonómia megalkotásával találtassék meg az a czinozurája, mely a jogegyenlőség révén ne tűrje meg a felekezeti anarchiának nemzetiségi czélokra való kihasználását. Ne legyen több joga másnak, mint a mennyit a katolikus autonómiának adnak és akkor majd méltóztatik meglátni, hogy rövid idő alatt milyen nagy lépésekkel fog haladni a magyar asszimiláczió a nemzetiségi területen. De ahhoz, hogy a nemzetiségi kérdés megoldassék, első és egyetlen feltétel az, hogy a magyar nemzet kebelében még csak véleményeltérés se legyen. Annyi mindenféle veszély fenyegeti ezt a nemzetet és annyiféle oldalról, hogy akkor is gyengék vagyunk, ha mindnyájan egyetértünk. De ilyen disszoluezióját a nemzetnek, mint amilyen most előttünk áll, abban az időben, mikor a legnagyobb támadásnak vagyunk minden oldalról kitéve, kettéosztani a magyar nemzetet, nem politikai pártkülönbségek szerint, hanem a gyűlölet, a megvetés és a boszu érzelmei szerint : Íehet-e ennél végzetesebb, lehet-e ennél veszedelmesebb valami ez ország jövendőjére nézve ? Es ha már egyszer igy van és ha van, aki egyénileg exponált ezért a helyzetért, hát ha hiszünk még ennek a nemzithek jobb jövendőjében, kérdezem : csakugyan áldozat-e az, ha ez az ember, aki tudja, hogy a gyűlölködésnek egyedüli forrása, eltávozik helyéről ? (Helyeslés a haloldalon. Zaj és mozgás jobb/elől. Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Polónyi Géza: Vegyék tudomásul az urak, gondolkozhatnak, ahogy akarnak, de itt köztünk a kibékitésnek még csak a lehetősége sem forog fenn ; mert a becsületünk, egyéniségünk és személyiségünk ellen intézett durva merényletekért nem lehet barátságot várni. (Taps a baloldalon.) márczius 18-án, szerdán. Az asszimiláczió erejének — és ezzel be is fejezem — első és legfontosabb tényezője, hogy az a nemzet, amely asszimilálni akar, necsak kulturailag és gazdaságilag legyen erősebb, mint a másik fél, de mindenekfelett erkölcsi fölényében (Ugy van ! a baloldalon.) és állami intézményeinek szabadságában nyújtsa azt a verőfényes példát, amely vonz és nem taszit. (Taps balfelöl.) Ha van egy nemzet, amelynek nincs gyülekezési joga, amelynek kormánya lábbal tiporja a sajtószabadságot, amely eltörli az esküdtbiróságot, amely megvonja a politikai jogokat, egyidejűleg pedig dicsekszik velünk szemben azzal, hogy csak 26 kerület lesz az, amit ők kapnak, velük — a nemzetiségiekkel — szemben pedig azt mondja, hogy hiszen ez az alap expanzióképes, lehetnek ők még majd idővel negyvenkettőn is : ezzel a Janus-arczu politikával asszimilálni nem lehet. (Ugy van! a baloldalon.) En nem szándékozom most ezeket a kérdéseket ad hominem tárgyalni. A világhistóriában nincs végzetesebb, nincs szánalmasabb példa, mint azoknak a nemzeteknek elbukása, amelyek erkölcsi okokból buktak el. (Ugy van I a baloldalon.) Az a nemzet, amely vesztegetésekkel, vásárlással korrumpálva nyújt politikai jogokat, nem számithat arra, hogy vonzóereje legyen szomszéd vagy más nyelvű nemzetek magához való asszimiíálására. (ügy van ! a baloldalon.) És én ebben a tekintetben igen röviden Carlyle egyik idézetével fejezem be beszédemet. Megjegyzem, hogy ez az idézet Marx, Lassalle és Engels hagyatékából való, Mähring után és az angol parlamentnek szól. Azt mondja Carlyle (olvassa) : »Ein Parlament, das sich als gewählt und wählbar durch Bestechung proklamirt, was für Gesetzgebung kann davon kommen ! Bestechung bedeutet nicht nur Käuflichkeit, sondem Unehrlichkeit, unverschämte Betrügerei; eherne Gefühllosigkeit gegen Lüge und Anstiftung von Lügen.« (Ugy van! Taps a baloldalon.) Tovább ezt mondja Carlyle (olvassa) : »Ein Parlament, das mit einer Lüge auf der Zunge beginnt, wird sich selbst auf die Seite schaffen müssen. Täglich und stündlich rückt irgend ein Chartist, irgend ein bewaffneter Cromwell heran, um solch einem Parlamenté anzuzeigen : Ihr seid kein Parlament. lm Namen des allerhöchsten — packt euch !« (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Isten óvja Magyarországot! Én már látom azt a Cromwellt, aki önöknek nemsokára oda fogja kiáltani, hogy takarodjatok. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Miután a mai napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát mára megszakítjuk. Mielőtt az interpellácziók meghallgatására térne át a t. ház, leszek bátor megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk ! Halljuk !) Tisztelettel javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, folyó hó 19-én d.e. 10 órakor tartsa és annak napi-