Képviselőházi napló, 1910. XXIII. kötet • 1914. márczius 13–április 21.

Ülésnapok - 1910-523

96 *)23. országos ülés íd'ih­magyarság ebben a kérdésben kormánypárti és ellenzéki táborokra cszlott, (Felkiáltások balfelől : Ugy van ! Szégyen ! Gyalázat!) az ennek az ak­cziónak, amelyet a ministerelnök ur bevezetett, az első legpozitivebb, de egyúttal mélyen meg­szomoritó eredménye. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Jól tudom azt, t. uraim, hogy ott sem egye­dülálló az a hang, amely az előttem szólott t. képviselőtársam részéről is megnyilatkozott. Jól tudom én, számitottam és még számitok is rá, hogy másoknál is meg fog nyilatkozni ez a han­gulat, amely azt mondja, hogy igenis a magyar nemzeti állameszme, a magyar faj hegemóniája, csak egységes politikai magyar nemzet, egységes magyar -nemzeti állam mellett valósulhat. Farkas Pál: Ez természetes ! Polónyi Géza: Ezt tudom! De akkor, ha majd bonczkés alá veszem azt, hogy amit a mi­nisterelnök ur tett, mennyire egyezik meg ezzel a szent princzipiummal, akkor látni fogják az urak, hogy a második végzetes eredmény épen az, hogy megbontotta a magyarságnak ebben a nagy kérdésben való eddig egységes felfogását. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! A miliőről akartam szólni. Méltóztassanak visszapillantást vetni rövid né­hány esztendő történelmére. Itt van Horvátország, amelyben politikai társnemzete van a magyar birodalomnak. Megtörténik az, hogy ugyanez a kormányzó párt, ugyanennek a pártnak a kebelé­ből alakult kormány megtámadja Horvátország területén Horvátország törvény által biztositott autonómiáját; (Ugy van! Ugy van! balfelől.) felfüggeszti az országgyűlést, királyi biztosság következik és merényleteket látunk Horvátország területén és akkor rövid időre rá persze minden douce violanoe nélkül, minden szelid nyomás nélkül egyszerre ugyanaz a kormánypárt más ministerelnök vezetése alatt megalkuszik ugyan­azokkal az emberekkel, (Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) akiket röviden ezelőtt a hazaárulásnak legrutabb vádja alá helyezett itt a képviselőház­ban. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Es akkor triumfál: »Lássátok, milyen nagy ember ez a gróf Tisza István ; hogy csinál békét Horvátország terü­letén ! Megcsinálta nagy dicsőséggel, hogy a hor­vátok kijelentik : »tolerari posse«, vagyis : »nem adjuk fel a mi álláspontunknak egyetlenegy jot­táját sem, csak megtűrjük, hogy a magyar állam megalázva presztízsét, a pragmatika, kérdését visszavonhassa és megmondhassuk, hogy a ma­gyar nemzet törvényhozása meghajolt előttünk.<< Kún Béla: Elhorvátositják a vasutakat. (Zaj.) Polónyi Géza : Ugyanígy vagyunk, hogy rövi­den ráutaljak, pl. Fiume területével. Fiume terü­letén is ugyanez a kormány, ugyanez a kormány­párt csinálja, meg az autonómia felfüggesztését, elkergeti a fiumei rapresentanzát, királyi biztos­ságot állit fel, és egyszerre, egy szép napon azt olvassuk, hogy ugyanazokkal az emberekkel szent márczius Í8 án, szerdán. béke köttetett. (Mozgás balfdől.) Est. uraim, akkor megnyilatkozik Fiúméban az a hangulat, hogy a horvát békének egyik folyományaként Supilo ur l kihirdeti. . . (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon. Moz­gás jóbbfelől.) Egy hang (a jobboldalon) : A maguk barátja! Polónyi Géza : . . . a magyar törvényhozás szándéka ellen a forradalmat, amelyet a császárra adresszál azzal, hogy ha pedig a császár nem segít, forradalom fog kiütni. Farkas Pál: Ez az uj fiumei rezoluezió. Polónyi Géza: En csak azért állítom ezt be, hogy a bonhomia bizonyos fokát kell föltételez­nem az uraktól, egészen a betegségig menő poli­tikai bonhomiát, amikor önök alkudoznak olyan emberekkel, akiket ma a királyi biztossággal fe­nyegetnek meg, holnap pedig kibékülnek velük, és akik rövid idő múlva bebizonyítják, hogy a legádázabb ellenséges indulattal viseltetnek a ma­gyar nemzet és a magyar törvényhozás iránt. (Igaz ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hiszen itt van a román kérdés. Csak röviddel ezelőtt, nem a koaliczió, hanem a t. kormánypárt és a régi szabadelvüpárt kezdeményezéséből a perek egész légióját indították meg a román agi­tátorok ellen. Hiszen Székely Ferencz, mint igazságügyminister, 140 nemzetiségi pert szünte­tett meg, melyek közül 39 vagy 40 román agitátorok ellen indított per volt. Ugyanakkor azonban a ru­tének területén már folytatják a pereket (Mozgás a baloldalon.) abban az időben, amikor gondos­kodnak róla, hogy a lapok naponkint hirdessék (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) az oroszok részéről fenyegető veszélyt (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és lázítanak Magyarországon az oroszok ellen azért, hogy a legközelebb bekövet­kezendő ujoncz- és egyéb teheremelkedéseket már előre beharangozzák és megindokolják. Kún Béla: Külpolitikai hazárdjáték! Veszprémy István : Szemfényvesztés ! Polónyi Géza : De vannak egyéb szimptomák is. Majd beszédem folyamán, ahol a hármas szö­vetség kérdéséről akarok beszélni, (Halljuk ! Hall­juk ! balfelől.) rátérek erre a dologra, de már be­vezetésül is kijelentem, hogy mély hálával vagyok adós a Gondviselésnek azért, hogy megérhettem, hogy az ifjabb függetlenségi generáczióban a mi régi tradiczióinknak és küzdelmeinknek megfelelő­leg gróf Károlyi Mihály személyében (Éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) akadt egy képviselő­társam, aki a nemzetnek igazán j ól és helyesen fel­fogott érdekében a hármasszövetségi törhetlen evangéliumot végre-valahára megtörte (Mozgás a jobboldalon és a középen.) és megmutatta, hogy Magyarország nincs egy szövetséghez kötve, ha­nem saját jövendőjének és érdekeinek megfelelően kell a külpolitikai szövetségek tekintetében elhe­lyezkednie. (Helyeslés és taps a bal- és a szélsőbal­oldalon. Mozgás a jobboldalon.) Majd beszélek róla bővebben, most csak arról akarok szólni, hogy a miliőt lássuk kissé, amelyben e korszak meg­jelenik az ő nemzetiségi kérdésével.

Next

/
Thumbnails
Contents