Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-508

86 508. országos ülés Í9U február 10-én, kedden. öntözést is bevontatják, ha az érdekelt területnek legalább egyharmada az évi költségeknek felét vállalja. Ily esetben a mű építkezését maga a vizi társulat végzi, az érdekelt öntözőtársulatnak ügyeit pedig saját orgánumaival intézteti el. Amennyiben az évi költségekben hiány mutatkoznék, ezt az állam tartozik födözni. Az előttünk fekvő jelentés első részében egy ilyen alakulatról emlékszik meg. Tudniillik a felsőbodrogi vizszabályozó társulat elhatározta, hogy az Ondova—Tapoly jobbparti ártéren 3351 kat. hold területen öntözésre berendezkedik. Az előbb emiitett törvényezikk 25. §-ának előfeltételei itt mind teljesitve vannak. Maga a mű 320.000 K-ba kerül, amelyet a társulat felerészben készpénzzel, másik felerészében pedig 196.600 K névértékű földhitelintézeti amortizáozionális kölcsönnel kivan födözni. Az ezen kölcsön után esedékes évi annuitásból, valamint az évi költségekből fedezetlenül maradt részről a törvény rendelkezése szerint az állam köteles gondoskodni. Ezen évi hozzájárulás 12.600 K-ban lett megállapítva. Az emiitett törvény azonkívül kiterjeszkedik 26. §-ában még arra az esetre is, ha ilyen vizitársulatok már megalakulásukkor, tehát alapszabályszerűen kimondják az öntözésre való berendezést. Ily esetben, bár állami támogatással, de magát a beruházási, a befektetési tőkét a vizitársulat tartozik előteremteni. Ily eset is foglaltatik a földmivelésügyi minister urnak előttünk fekvő jelentésében, amennyiben a Pestvármegyei Duna völgy lecsapoló- és öntözőtársulat most körülbelül 50.000 katasztrális holdat öntözésre kivan berendezni. A költségek 3 millió koronára rúgnak. Az állami hozzájárulást, amely évi járadékban nyilvánul, a földmivelésügyi minister törvényszabta jogánál fogva akként állapította meg, hogy amint ez az öntözőberendezés főcsatornája Kunszentmiklós és Szabadszállás közt kiépült, attól az időtől fogva tiz éven át az állami járadék 80.000 korona, amint pedig az egész öntözőmű befejezést nyert, ugyancsak tiz éven át az állami hozzájárulás ujabb 80.000 korona. Az előttünk fekvő jelentést ugy a jjénzügyi bizottság, mint a vizügyi bizottság tárgyalván, azt észrevétel nélkül elfogadásra ajánlja. Erre való hivatkozással kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a jelentést tudomásul venni és azt az 1900 : XXX. t.-cz. 51. §-a rendelkezése értelmében hasonló czélból a főrendiházhoz átteni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nemi) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a t. ház a most előadott ministeri jelentést, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a jelentést tudomásul veszi és igy az tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a napirend második pontja : Az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesitésa tárgyában az 1912. évi Julius hó 23-ik napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről az igazságügyminister törvényjavaslata (írom. 964, 978). ' Mindenekelőtt jelentem, t. ház, hogy ugy ezen, mint a napirend 3-ik pontja alatt fölvett törvényjavaslat tárgyalásához az igazságügyi minister ur a házszabályok 208. §-a értelmében Tőry Gusztáv államtitkár urat jelentette be megbízottul az esetleg szükséges szakszerű felvilágosítások megadása czéljából. Továbbá, mielőtt a javaslat tárgyalására áttérnénk, vagyok bátor a tárgyalás módozatára nézve javaslatot tenni. (Halljuk.) Minthogy a most sorra kerülő, a napirend második és harmadik pontja alatt fölsorolt két törvényjavaslat szoros tárgyi összefüggésben van egymással, aminek kifejezése az is, hogy az igazságügyi bizottság egy jelentést tett a két javaslatra nézve, ennélfogva és preczedensre is hivatkozva, javaslom a t. háznak, hogy megnyittatván az általános tárgyalás a napirend 2-ik pontja alatti törvényjavaslatra vonatkozólag, a felszólaló képviselő uraknak joguk legyen az általános vita során a harmadik pont alatti törvényjavaslathoz is hozzászólni. Amennyiben azután az általános vitát befejeztük és részleteiben is letárgyaltuk a második pont alatti javaslatot, akkor a harmadik pont alatti törvényjavaslat tárgyalásánál ujabb általános vitát fogok megnyitni és akkor a képviselőház minden tagjának jogában lesz a harmadik pont alatti törvényjavaslat általános vitájában is részt venni. Méltóztatik a tárgyalási módozatra vonatkozó e javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen I) Ha igen, akkor ezt határozatképen kimondom. Az előadó urat illeti a szó. Hantos Elemér előadó: T. ház ! (Halljuk! Halljuk !) Az egységes váltójog eszméje, mely diadalmas útjában már 27 állam kormánya részéről talált elfogadásra, ma két törvényjavaslat alakjában kerül a t. ház elé. E törvényjavaslatok egyike •tartalmazza a váltójog egységesítése tárgyában Hágában 1912-ben létrehozott nemzetközi egyezményt és a hozzá tartozó egységes váltójogi szaszabályzatot, a második törvényjavaslat, a váltóról szóló törvényjavaslat pedig tartalmazza a váltójog egész komplexumát abban a formában, amelyben az a jelenlegi érvényben levő 1876 : XXVII. t.-czikket hatályon kívül helyezi. A váltójog nemzetközi egységesítésének szüksége a váltójog nemzetközi természetével, a váltóforgalom nemzetközi természetével adva van. Hiszen a váltó az egész föld kerekén forog, mindenütt ugyanazt a czélt szolgálja, ugyanazokat a jogviszonyokat létesiti. Nagyon is kívánatos tehát, hogy ugyanazon jogszabályokat uralja is. Amíg a váltójog nem volt törvényjog, hanem szokásjog csupán, addig a váltójog tényleg egységes volt. Mihelyt azonban az egyes nemzeti törvényhozások tették gondoskodásuk tárgyává a váltójogot, a váltótörvények és váltójogok egész légiója támadt, ugy hogy az ujabb időkig három váltójogi rendszer, az angol-amerikai, a francia és a német váltójogi rend-