Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-506

506. országos ülés 19ik február 4-én, szerdán. 79 amennyiben minden vasúti alkalmazottat józan élet folytatására és szolgálat közben a szeszes italtól való tartózkodásra kötelez és arról is intézkedik, hogy olyan alkalmazott, akin mác a szolgálat megkezdése előtt, akár közben az ittasság jelei mutatkoznak, az a szolgálattétel megkezdésétől vagy folytatásától távol tartassék. Őszinte elismeréssel és hálával kell, hogy fogadjam ezt a nagy haladást, (Helyeslés.) amely a javaslat ezen rendelkezésében foglaltatik. (Igaz! ügy van!) Ha valakire nézve szent kötelesség, hogy józan életet folytasson és a szolgálattételnek minden perczében összes szellemi erejének teljes birtokában legyen, akkor ez bizonyára áll, t. ház, a vasúti alkalmazottra, akire a rohanó vonatban számos emberi élet és óriási anyagi értékek van­nak bizva. (Igaz ! Ugy van !) De éppen ezért még­sem vagyok tökéletesen megelégedve azon ren­delkezéssel, hogy a vasúti alkalmazott csak szol­gálat közben tartózkodjék a szeszes italtól és hogy csak u. n. ittas állapotban ne engedtessék meg neki a szolgálat megkezdése. A szeszes italok élvezetének a hatása órákra terjed és az ittasság fogalma nagyon határozatlan és ingatag. Mert anélkül, hogy valakin a tulaj don­képeni ittasság közismert jelei mutatkoznának, mégis az élvezett szeszes ital folytán agya és ez­által szellemi működése, itélő-, felfogó- és elhatá­rozó képessége egy bizonyos narkózis hatása alatt állhat. (Igaz 1 ügy van !) amely körülmény nem egyszer a legnagyobb szerencsétlenségnek volt az okozója. (Helyeslés.) A világ összes vasúti bal­eseteinek a fele az alkohol élvezetének rovására irható. Ennélfogva a javaslat emiitett rendelkezésé­nek olyan megszorítását kívánnám, hogy a vasúti alkalmazottól nemcsak szolgálat közben, hanem annak megkezdése előtt hat óráig visszamenőleg megkövetelném a szeszes italoktól való teljes tar­tózkodást. T. képviselőház ! Ne méltóztassék ezt túlzás­nak nézni. Hogyha ilyen végtelen nagy és fontos érdekek megóvásáról van szó, ha emberi élet és vagyon forog koczkán, akkor egyáltalában nem is lehet és nem is szabad túlzásról beszélni, ha az óvatosság legmesszebbmenő gyakorlását ajánlják. Ha a mondottakon tul még egy lépést teszek és kimondom azt is, hogy én igenis a vasutasok ál­talános és teljes absztinencziáját tartom az el­érendő ideálnak, akkor hivatkozom arra, hogy egy 1910. február 10-ikén a magyar vasutak igazgatói­nak tartott értekezletén a magyar államvasutak igazgatója egy olyan javaslatot terjesztett a kon­ferenczia elé, amely javaslatban többek között ki van mondva, hogy »kivánatos volna az összes vasúti alkalmazottakat a teljes absztineneziára kötelezni*?. Megjegyzem, t. ház, hogy számos északamerikai vasúttársaság ezt már tényleg meg is tette. Nagyon kérném tehát a magyar államvasutak igen t. igazgatóságát, méltóztassék ezen kivansá­gát, amelyet ő maga nagyon helyesen és bölcsen mondott ki négy évvel ezelőtt, fokozatosan meg­valósitani és egyelőre is magát azon elvhez tar­tani, amely szintén az emiitett határozati javas­latban benfoglaltatik és amely szerint a moz­donyvezető és vonatkisérő szolgálathoz való ki­nevezéseknél egyenlő minősités mellett a teljes absztinensek előnyben részesitendők. Módositó indítványom, amelyet bátor vagyok benyújtani, a következő : Indítványozom, hogy az 1. bekezdés első mondatába a »közben« szó után szúrassanak közbe a következő szavak : »valamint a szolgálat meg­kezdése előtti hat órában«. Hogy továbbá ugyan­abban a bekezdésben a második mondatba az »ittasság» szó után szúrassanak közbe a következő szavak : »vagy annak jelei mutatkoznak, hogy szeszes italt ivott«. És végre, hogy a második be­kezdésbe az »ittas« szó után közbeszurassanak a kö­vetkező szavak : »vagy olyan alkalmazottnak, akin annak jelei mutatkoznak, illetve, akiről tudvalevő dolog, hogy a szolgálat megkezdése előtt hat órá­val bármilyen csekély mennyiségben ivotté. Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslések.) Elnök: Kivan valaki szólni ? A kereskedelmi minister ur kíván szólni. B, Harkányi János kereskedelmi minister: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Bár teljes mértékben honorálom azon indokokat, amelyek igen t. kép­viselőtársamat felszólalására késztették és bár ma­gam is igen kívánatosnak tartom, hogy az anti­alkoholizmus nálunk, különösen a vasutasok köré­ben, minél inkább terjedjen, (Helyeslés.) mert e té­ren minden kihágás tényleg nagy veszélyeket rejt magában, mindazonáltal kérnem kell a házat, hogy igen t. barátom indítványától eltekinteni méltóz­tassék. Kérem pedig ezt azért, mert, ha egyáltalá­ban sikert akarunk elérni, csakis fokozatosan ha­ladhatunk. Az előttünk fekvő javaslatnak 19. §-a pedig csakugyan fokozatos haladást jelent a régi pragmatika 19. §-ával szemben, ahol kimondtuk ugyan, hogy aki szolgálatközben ittasnak talál­tatik, az eltávolítandó; most azonban tovább megyünk, amikor kimondjuk, hogy minden alkal­mazott józan életet tartozik folytatni s ezzel a jó­zan életet egyenesen mint az alkalmazás kellékét állítjuk fel. (Helyeslés.) De mellőzni kérem t. barátomnak különben igen elismerésre méltó inditványát azért is, mert ennek az indítványnak egymagában nem volna nyomatéka, hanem csakis ugy, ha maga után vonná — ugy tudom, hogy ilyen irányú javas­latot ő csakugyan be is nyújt — a 33. §-nak olyan módosítását, amely által az ittasság a fe­gyelmi vétségek közé soroztatik. Ezen a téren azonban igen óvatosan kell eljárnunk, nehogy intézkedésünk czélját téveszsze és visszahatást szüljön. Azt mondja pl. t. barátom indítványában, hogy az alkalmazottnak hat órával a szolgálat megkezdése előtt már nem szabad italhoz nyúlnia. Ez igen messze megy nézetem szerint. (Ugy van I) Ha ugyanis íigyelembevesszük a vasutasok rész

Next

/
Thumbnails
Contents