Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-506

76 506. országos ülés Í9U helyes közjogi felfogásnak, hanem ez a felfogás felel meg az államvasutak igazgatása egységének, gyorsaságának, pontosságának és az ezekhez fűződő nagy horderejű közgazdasági és katonai érdekeknek. (Elénk helyeslés.) Emellett igyekeztünk olyan rendelkezéseket foglalni a rendeletbe, amelyek kielégíthetik HorvátSzlavonországoknak ebben az irányban táplálható jogos kívánságait. (Élénk helyeslés.) Ezek a kívánságok két irányban nyilvánultak meg. Az egyik az, hogy horvát-szlavón illetőségű honfitársaink a népesség arányának megfelelő mértékben foglalhassanak tért a vasúti szolgálatban. (Élénk helyeslés.) Erre kétféle rendelkezések irányulnak. Az egyik, hogy nem szükséges a horvát-szlavón illetőségűek számára a magyar nyelv tudása, csak abban az esetben, ba olyanokról van szó, akiknek a vasúti üzem vagy a vasutüzlet vezetésénél és lebonyolításánál Írásban vagy szóval intézkedniök és rendelkezniük kell, vagy akik ügyiratok, számadások stb. készítésével és kezelésével vannak megbízva. (Helyeslés.) Azon alkalmazottak tehát, akiknél a magyar nyelv tudása nem feltétlenül szükséges arra, hogy az államvasutak igazgatásában a magyar nyelv érvényesülése ne akadályoztassák, kizárólag a horvát nyelv ismerete mellett is alkalmazhatók. (Helyeslés.) A másik pedig, hogy gondoskodás történjék olyan tanfolyamokról, amelyeken a vasúti pályára, a vasúti magasabb alkalmazásokra pályázó horvát-szlavonországi illetőségű honfitársaink a magyar nyelvet elsajátíthassák és a vasúti tanfolyamot sikerrel végezhessék el. (Élénk helyeslés.) Ezzel érhetjük el azt a czélt, amely nekem is és mindnyájunknak szemeink előtt lebeg, hogy horvát-szlavón illetőségű polgártársaink a vasúti szolgálatban fel a legmagasabb állásokig szabadon, megfelelő számarányban részesedhessenek. (Élénk helyeslés.) A másik csoportja a kívánalmaknak vonatkozik arra, hogy Horvát-Szlavonországok lakossága az államvasutakkal való érintkezésben a saját nyelvét használja. Ezt is teljesen jogosultnak tartjuk. (Élénk helyeslés.) Ebben a tekintetben is tartalmaz a mi rendelettervezetünk olyan rendelkezéseket, amelyek szerint mindazoknak, akiknek Horvát-Szlavonországok területén a közönséggel kell érintkezniük, birniok kell a horvát nyelvet, (Élénk helyeslés.) hogy az érintkezés a lakosság anyanyelvén, Horvát-Szlavonországok hivatalos nyelvén történjék. (Élénk helyeslés.) Ez egy olyan rendezés, amely nézetem szerint nem dönti, amint nem is döntheti el, a köztünk fennálló jogi vitát, amely ebben a tekintetben nyitva hagyja a kérdést, másfelől megoldja az ezen kérdés rendezéséhez fűződő sürgős gyakorlati igényeket. (Helyeslés.) Beszédemet azzal végezhetem, amivel kezdettem : mélységes hazafias örömmel tölt el annak látása, hogy ezt a rendezést szankczionálj a a magyar közvélemény és szankczionálják azok is, akik ioeositva vannak Horvát-Szlavonországok közvéleménye neveben beszélni. (Éljenzés.) Nekünk február k-én, szerdán. kölcsönös becsülésre, kölcsönös tiszteletre, egymás becsületes megértésére van szükségünk., (Igaz! Ugy van I) hogy ez a kérdés, amelyben az alapvető jogi felfogást nem tudtuk összeegyeztetni, hogy ez a kérdés a köztünk levő békességet, a jövő közreműködésre annyira szükséges lelki harmóniát megteremthesse. (Élénk helyeslés.) S hogy ezen jogi ellentét daczára sikerült megtalálnunk az együttműködésre a kölcsönös bizalomnak alapjait, ezt mutatja az, bogy a közelmúlt minden félreértései, minden izgalmai és minden szenvedélyei daczára mélyebben gyökereznek a két nemzet lelkében azon ezredéves múlt nagy és igaz tradicziói, amelyek kell, hogy fenmaradjanak arra, hogy e két testvérnemzet megállhassa majd helyét a jövő minden küzdelmei és viszontagságai közepette. (Élénk helyeslés és taps.) Abban a tudatban, hogy helyes utón járt el a kormány, amidőn ennek a kérdésnek ezt a rendezési módját választotta, abban a tudatban, hogy horvátok és magyarok helyes, bölcs és hazafias dolgot fogunk cselekedni, ha ezt átviszszük az életbe : ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Hosszan tartó élénk helyeslés és taps.) Elnök : Szólásra ki következik ? Hoványi Géza jegyző: Söpkéz Sándor! Söpkéz Sándor : T. képviselőház I (Halljuk ! Halljuk!) Volt szerencsém ugyan már a bizottságban előadni, de a t. ház kegyes engedelmével megismétlem itt is, hogy a magyar vasutas társadalomnak nagy zömét tulaj donképen nem a ma szőnyegen fekvő törvényjavaslat érdekli, hanem elsősorban érdekű ennek a testvért örvénye, az 1907. évi L. törvényczikk. Tisztelettel kérem a kereskedelemügyi minister urat, méltóztassék, amint a gazdasági viszonyok javulása megengedi, az 1907. évi L. törvényczikket, amelynek revíziója attól a pillanattól fogva szükséges, amelyben meghozták, a lehető legsürgősebben revideálni. Bs pedig azzal a czélzattal, hogy : Először, a vasúti alkalmazottak illetményei az azóta is lényegesen megnehezedett életviszonyokkal összhangba hozassanak ; másodszor pedig, hogy a minden nemesebb törekvés és ambiczió kiölésére alkalmas az 1907. évi L. törvényczikkel kreált automatizmus hátrányai — amely hátrányokat a szolgálatban már most is tapasztaljuk és idő haladtával mindinkább fokozódni fognak — a lehetőségig kiküszöböltessenek, vagy legalább is czélszerü intézkedésekkel redukáltassanak. Végezetül hasson oda a minister ur, hogy az államvasutaknál az a nagy tisztviselői státus, amely magában foglalja most, tekintet nélkül az alkalmazottak foglalkozására, tekintet nélkül előképzettségükre, a magyar kir. államvasutak összes tisztviselőit, ketté osztassék. Egy részébe soroztassanak a főiskolai képzettséggel biró alkalmazottak és elsősorban ezek közt különösen a mérnökök, mert hiszen a vasutaknál a mérnökök vállain nyugszik elsősorban a vasútépítés és üzem terhe. Ebben a kiüön státusban azután a mainál lénye-