Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-518

518. országos ülés 1914 nyelvű gyermekek saját lelkészeiktől vagy hit­oktatóiktól anyanyelvükön részesüljenek vallásos oktatásban. ad 2. A görög-keleti román egyháznak tör­vényadta autonómiáját mindenki tiszteletben ki­vánja tartani és ha egyes konkrét sérelmek me­rültek volna fel, azoknak törvény, igazság és jóaka­rat alapján való orvoslása nem ütközik nehézségbe. Ezek esetről-esetre megvizsgálandó konkrét admi­nisztratív ügyek. Állami szempontból annak sem volna akadálya, hogy a római katholikus autonó­miával egyidejűleg a görög-katholikus román egy­ház külön autonóm szervezettel ruháztassék fel. Az 1848 : XX. t.-czikk nem valamely egységes kulcs hanem az igazolandó szükségletek mérve szerint rendeli el az egyházak segélyezését. Ezen az alapon történik a törvény fokozatos végrehajtása minden vallásfelekezetre vonatkozólag és emel­tetik lépésről lépésre a görög-keleti román egyház államsegélye is. A továbbhaladást ezen a téren melegen óhajtom, igy pl. legközelebbről a kisebb képesitésű lelkészek korpótlékának ügyében is, annak mérve azonban' kétségtelenül függ a kölcsö­nös jó hangulat és bizalom mértékétől is. A hajdudorogi egyházmegye felállitása tisz­tán defenziv czélból történt. Román egyházközsé­gek megmagyarositását senki sem vette czélba és ha netán román egyházközségek is csatoltattak volna e püspökséghez, azok visszacsatolása ellen nem tehető kifogás. (Mozgás báljelől.) Ez a kérdés azonban minden egyes esetben gondos vizsgálat alapján döntendő el s az összes idevágó körül­mények objektiv mérlegelése alapján kell a vegyes jellegű egyházközségek hovátartozandóságát meg­állapitani. Ennek mellőzhetetlen előfeltétele a most folyó izgatás abbanhagyása, mert az ezáltal befolyásolt lakosság nyilatkozatai nem vehetők tekintetbe. (Helyeslés a jobboldalon.) Természetes, hogy mindezeket a kérdéseket az illetékes egyház­főkkel folytatandó tárgyalás rendjén kell elintézni. ad. 3. Magyarországon a sajtó terén majdnem korlátlan szabadosság uralkodik. Amint a jóviszony helyreáll s a román sajtó felhagy az állam egysége és a nemzetiségi béke elleni izgatásokkal, ter­mészetszerűleg szűnik meg minden sajtópör. ad. 4. és 5. Az egyesületi és gyülekezési jog­nak szabadelvű, törvényes rendezését mindnyájan kivánjuk. Nézetem szerint sem e törvényben, sem annak meghozataláig adminisztratív utón nem helyes az országnak valamely nem magyar nép­fajhoz tartozó polgárait abban korlátozni, hogy nem törvény vagy államellenes czélokra nemzeti­ségi alapon tömörüljenek. Áll ez politikai pártok alakitására is. Erős meggyőződésem szerint külön román párt fentar­tása a fennálló politikai ellentétek megszűnte után nemcsak felesleges, de mint ilyen bizalmatlanságot keltő és épen ezért a kölcsönös jó viszony ápolása és a románok érdekeinek hatékony megóvása szem­pontjából káros, sőt veszedelmes. Ez azonban czél­szerüségi kérdés, amelyet maguknak a románok­nak kell eldönteniök; azt a jogukat, hogy külön ^.ÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. xxn. KÖTET. márczius 6-án, péntekéi). 125 pártban szervezkedjenek, ha akarnak, nézetem sze­rint el kell ismerni. (Igaz ! a középen.) Ad. 6. és 7. A közigazgatás és jogszolgáltatás terén nem lehet azon a kereten túlmenni, amelyet a törvény ma is biztosit. E szerint az összes kir. bi­róságok nyelve a magyar és a közigazgatás nyelvét illetőleg is csak a jegyzőkönyvi és felszólalási nyelvre vonatkozó rendelkezések biztositanak tért a nem magyar nyelveknek is. A közigazgatás nyelvének magyarságát nem­csak az állam egységes jellege, de a modern köz­igazgatás szakszerű szempontjai is megkívánják. Viszont ugy a jó közigazgatás szempontjából, mint a nem magyar ajkú nép érdekében helyes és kivánatos, hogy a néppel érintkezésben álló ható­sági közegek az illető vidéken beszélt nyelveknek legalább egyikét bir j ák s hogy a magyarul nem tudó feleknek kézbesített hivatalos irat azoknak anya­nyelvükön megmagyaráztassék, amint azt pl. a bűnvádi perrendtartás erre az ügykörre nézve el is rendeli. Ezenkivül aggodalom nélkül életbeléptethető volna minden olyan rendelkezés, amely egyes rész­letkérdéseket, pl. beadványokhoz mellékelt okira­tok elfogadását illetőleg a közönséget felesleges zaklatástól kimélné meg. ad 8. Az állam.minden vidéket egyenlő gazda­sági támaogtásban kivan részesíteni, s amennyiben a románok magatartása bizalmatlanságra nem ad okot, bizonyára készséggel fogja támogatni a románok gazdasági, ipari, kereskedelmi tan­intézeteit és gazdasági törekvéseit is. ad 9. Az eddig magyar kézen állott föld­birtok rohamosan megy át román kézre. Ha tehát a magyar telepítési akczió odatörekszik, hogy a magyarok által eladóvá tett birtoknak legalább egy része magyar vevő kezére jusson, ezzel nem magyarosit, nem szorítja vissza a románokat, ellen­kezőleg, a különböző népfajok közötti egyensúly nagy érdekét szolgálja. Ebben senki sem láthat sérelmet vagy támadást. Aggressziv telepítés az volna, amely románok­tól venné meg a földet, hogy azt magyar kézre jut­tassa ; ez nem történik s bizonyára nem fog ezentúl sem történni. Az erdők kezelése minden nemzetiségi tekintet nélkül az egész országban egyenlő elvek szerint történik. Óhajtandó, hogy az erdészeti szempontok az ottlakó kisbirtokosok érdekeivel mindenütt helyes összhangba hozassanak. Az állami beruházások létesítésére s a romá­nok-lakta vidékek gazdasági érkdekeinek hatékony gondozására irányuló kívánság a politikai bizal­matlanság, okainak megszűntével bizonyára tel­jes mértékben érvényesülni fog. ad 10. Hivatalok betöltésénél nem tehetünk különbséget magyarok és nem magyarok között. Óhajtandó azonban, hogy : a) a román értelmiség számának és súlyának megfelelő arányban vegyen részt a közhivatalok viselésében és b) a néppel érintkező tisztviselők annak nyelvét tudják s igy a nép közvetlenül tolmács nélkül érintkezhessek 54

Next

/
Thumbnails
Contents