Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-517

527. országos ülés 1914- mi De ettől eltekintve is, t. ház, a dolog ugy áll, hogy az indokolás sem mondja azt, hogy nekünk nagy darabáru forgalmunk van; egyszerűen csak arra utal, hogy a darabáruforgalom emelkedő irányzatot követ és mivel tény az, hogy ezek a jelenségek megvannak, ennek folytán re­mélhető, hogy ebből a menetrendszerű járatok segítségével idővel jelentékeny forgalom fog szár­mazni. A kereskedelemügyi nrnister ur fe'­világnsitó magyarázatai mellett egyébként meg­állapíthatjuk, hogy magának a darabárufor­galomnak emelkedése is, kitűnik az indoko­láshoz csatolt áruforgalmi kimutatásokból. Erre nézve bátor vagyok az Adria magy. kir. tenger­hajózási részvénytársaság áruforgalmi kimuta­tására utalni. Ebben a forgalmi kimutatásban külön fel vannak tüntetve az egyes tömegáruk, külön fel van tüntetve a donga, a fa, gabona, liszt, bab, magvak, keményítő, czukor, ásványolaj stb. Ezzel szemben nem bír tömegáru jellegével a papir, melynek forgalma 1901-ben csak 131 tonnát tett ki, míg 1912-ben ez a forgalom 6215 tonnára emelkedett. Hasonlóképen nem mondható tömegárunak az ásványvíz sem, melynek forgalma 1901-ben 3183 tonna volt, 1912-ben pedig 4590 tonnára emelkedett és végül — minthogy az összes tömeg­áruk ki vannak tüntetve — az egyéb áruk rovata alá eső forgalom is a darabáru-forgalom jellegével bír és ha ezt nézzük, látjuk, hogy egyéb árukban az Adria forgalma 1901-ben 6966 tonna volt, 1912­ben pedig 12.675 tonnára rúgott. •:•-? Rakovszky István t. képviselőtársam és a többi felszólaló képviselő urak is kifogásolták e járatok irányát és problematikusnak jelzik, ho r y a marokkói és a libiai viszonylatokban olyan for­galom állhat elő, amely kellő gazdasági rekompen­zácziót nyújt azzal a jelentékeny megterheléssel szemben, amely az államra hárul. Tény az, hogy a Földközi-tenger medenczéjé­nek partja, különösen déli partvidéke, amely most kezd kibontakozni gazdasági elmaradottságából, nagy befogadási képességgel bir az ipari termé­kek számára és mivel már geográfiai fekvésé­nél fogva is közvetlen gazdasági érdekkörünkbe esik, ha valahol, épen itt lehet számítani a darab­áruforgalom emelkedésére. Az ellnezék t. tagjai a hajózási javaslatok tár­gyalása alkalmával lefolyt 13 év előtti vitában ugyancsak nagy harczot indítottak az Adria ellen, amelynek járatait akkor jelentékeny részben a nyugateurópai viszonylatokban tartották fenn. Az ő feltevéseiket, melyek jóhiszmeüségét termé­szetesen kétségbevonni nem akarom, az azóta lefolyt idő fényesen megczáfolta, a szubvencziós politika tagadhatatlan sikereit ma ők is lojálisán el­ismerték és én hazai iparfejlesztésünk és gazdasági politikánk érdekében őszintén kívánnám, vajha feltevéseik ezúttal sem válnának be, hogy azok a jelentékeny áldozatok, amelyeket az uj relácziók megteremtsée reánk ró, megtalálnák a megfelelő ellenszolgáltatást abban a nagy gazdasági haszon­irczius 5-én, csütörtökön. 39? ban, amely, nézetem szerint ereláczióktól az országra vár. Magam is elismerem, hogy, bár a siker kilátásai erre nézve megvannak, teljesen apodiktikus feleletet adni erre nézve ma még nem lehet. Ez elsősorban a hazai kereskedő- és üzleti világ élelmességétől és szolidságától függ. (ügy van. 1 a jobboldalon.) A geográfiai helyzet ez uj összeköttetések birtokában feltétlenül előnyt ad nekünk az egyébként fejlettebb angol és német iparral és kereskedelemmel szemben; a kérdés már most csak az, hogy mikép leszünk képesek ezt a ránk nézve igazán kedvező helyzetet kihasz­nálni. (Helyeslés jóbbfélől.) Az állam által adott jelentékeny szubvencziók nagy kötelezettségeket rónak a hajóstársaságokra is. A társaság még nem tesz eleget vállalat kö­telezettségének azáltal, ha hajóit a kijelölt irány­ban végigfuttatja. Ezenkívül kell, hogy a fogyasz­tási piacz szükségleteit állandóan kémlelve, szeT­zett értesüléseiről idejében adjon közlést a hazai gazdasági köröknek, tartson fenn élelmes és az üzleti világban jártas agencziákat, legyen ál­landó összeköttetésben a hazai gazdasági, ipari és kereskedelmi faktorokkal, az Omge-vel, a keres­kedelmi és iparkamarákkal, a Magyar Gyáripa­rosok Országos Szövetségével, szóval mindazok­kal a tényezőkkel, amelyeknek segítségével saját forgalmát is fejlesztheti. Ezeket voltam bátor még a javaslatok tár­gyalása alkalmával elmondani és a magam részéről újból kérem a t. házat, méltóztassék a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: Az ülést egy órára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. (Halljuk! Kálijuk !) B. Harkányi János kereskedelemügyi minis­ter : Igen t. ház! Rakovszky István igen t. képviselőtársam még nem lévén jelen, felszóla­lásom egyik legjelentősebb részére, melynek meg­tételére ő hivott fel engem . . . (Felkiáltások balfelöl: Rögtön jön ! Halljuk! Halljuk! jobb­felöl. Felkiáltások: Itt van Rakovszky!) Rakovszky igen t. képviselőtársam ma fel­hívott engem, hogy rektifikáljam tegnapi beszé­demnek azon passzusát, hogy a társaságok az úgynevezett koalicziós memorandumot elfogadták volna. Rakovszky István: Én csak az Adriáról beszéltem! Szterényi József: Ebben igaza van a minister urnak, az én közbeszólásom volt az, hogy a többi társulattal is volt megállapodás. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Erre nézve bátor vagyok a következőt kinyilat­koztatni. (Halljuk!)

Next

/
Thumbnails
Contents