Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-517
527. országos ülés 1914- mi De ettől eltekintve is, t. ház, a dolog ugy áll, hogy az indokolás sem mondja azt, hogy nekünk nagy darabáru forgalmunk van; egyszerűen csak arra utal, hogy a darabáruforgalom emelkedő irányzatot követ és mivel tény az, hogy ezek a jelenségek megvannak, ennek folytán remélhető, hogy ebből a menetrendszerű járatok segítségével idővel jelentékeny forgalom fog származni. A kereskedelemügyi nrnister ur fe'világnsitó magyarázatai mellett egyébként megállapíthatjuk, hogy magának a darabáruforgalomnak emelkedése is, kitűnik az indokoláshoz csatolt áruforgalmi kimutatásokból. Erre nézve bátor vagyok az Adria magy. kir. tengerhajózási részvénytársaság áruforgalmi kimutatására utalni. Ebben a forgalmi kimutatásban külön fel vannak tüntetve az egyes tömegáruk, külön fel van tüntetve a donga, a fa, gabona, liszt, bab, magvak, keményítő, czukor, ásványolaj stb. Ezzel szemben nem bír tömegáru jellegével a papir, melynek forgalma 1901-ben csak 131 tonnát tett ki, míg 1912-ben ez a forgalom 6215 tonnára emelkedett. Hasonlóképen nem mondható tömegárunak az ásványvíz sem, melynek forgalma 1901-ben 3183 tonna volt, 1912-ben pedig 4590 tonnára emelkedett és végül — minthogy az összes tömegáruk ki vannak tüntetve — az egyéb áruk rovata alá eső forgalom is a darabáru-forgalom jellegével bír és ha ezt nézzük, látjuk, hogy egyéb árukban az Adria forgalma 1901-ben 6966 tonna volt, 1912ben pedig 12.675 tonnára rúgott. •:•-? Rakovszky István t. képviselőtársam és a többi felszólaló képviselő urak is kifogásolták e járatok irányát és problematikusnak jelzik, ho r y a marokkói és a libiai viszonylatokban olyan forgalom állhat elő, amely kellő gazdasági rekompenzácziót nyújt azzal a jelentékeny megterheléssel szemben, amely az államra hárul. Tény az, hogy a Földközi-tenger medenczéjének partja, különösen déli partvidéke, amely most kezd kibontakozni gazdasági elmaradottságából, nagy befogadási képességgel bir az ipari termékek számára és mivel már geográfiai fekvésénél fogva is közvetlen gazdasági érdekkörünkbe esik, ha valahol, épen itt lehet számítani a darabáruforgalom emelkedésére. Az ellnezék t. tagjai a hajózási javaslatok tárgyalása alkalmával lefolyt 13 év előtti vitában ugyancsak nagy harczot indítottak az Adria ellen, amelynek járatait akkor jelentékeny részben a nyugateurópai viszonylatokban tartották fenn. Az ő feltevéseiket, melyek jóhiszmeüségét természetesen kétségbevonni nem akarom, az azóta lefolyt idő fényesen megczáfolta, a szubvencziós politika tagadhatatlan sikereit ma ők is lojálisán elismerték és én hazai iparfejlesztésünk és gazdasági politikánk érdekében őszintén kívánnám, vajha feltevéseik ezúttal sem válnának be, hogy azok a jelentékeny áldozatok, amelyeket az uj relácziók megteremtsée reánk ró, megtalálnák a megfelelő ellenszolgáltatást abban a nagy gazdasági haszonirczius 5-én, csütörtökön. 39? ban, amely, nézetem szerint ereláczióktól az országra vár. Magam is elismerem, hogy, bár a siker kilátásai erre nézve megvannak, teljesen apodiktikus feleletet adni erre nézve ma még nem lehet. Ez elsősorban a hazai kereskedő- és üzleti világ élelmességétől és szolidságától függ. (ügy van. 1 a jobboldalon.) A geográfiai helyzet ez uj összeköttetések birtokában feltétlenül előnyt ad nekünk az egyébként fejlettebb angol és német iparral és kereskedelemmel szemben; a kérdés már most csak az, hogy mikép leszünk képesek ezt a ránk nézve igazán kedvező helyzetet kihasználni. (Helyeslés jóbbfélől.) Az állam által adott jelentékeny szubvencziók nagy kötelezettségeket rónak a hajóstársaságokra is. A társaság még nem tesz eleget vállalat kötelezettségének azáltal, ha hajóit a kijelölt irányban végigfuttatja. Ezenkívül kell, hogy a fogyasztási piacz szükségleteit állandóan kémlelve, szeTzett értesüléseiről idejében adjon közlést a hazai gazdasági köröknek, tartson fenn élelmes és az üzleti világban jártas agencziákat, legyen állandó összeköttetésben a hazai gazdasági, ipari és kereskedelmi faktorokkal, az Omge-vel, a kereskedelmi és iparkamarákkal, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével, szóval mindazokkal a tényezőkkel, amelyeknek segítségével saját forgalmát is fejlesztheti. Ezeket voltam bátor még a javaslatok tárgyalása alkalmával elmondani és a magam részéről újból kérem a t. házat, méltóztassék a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az ülést egy órára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. (Halljuk! Kálijuk !) B. Harkányi János kereskedelemügyi minister : Igen t. ház! Rakovszky István igen t. képviselőtársam még nem lévén jelen, felszólalásom egyik legjelentősebb részére, melynek megtételére ő hivott fel engem . . . (Felkiáltások balfelöl: Rögtön jön ! Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Felkiáltások: Itt van Rakovszky!) Rakovszky igen t. képviselőtársam ma felhívott engem, hogy rektifikáljam tegnapi beszédemnek azon passzusát, hogy a társaságok az úgynevezett koalicziós memorandumot elfogadták volna. Rakovszky István: Én csak az Adriáról beszéltem! Szterényi József: Ebben igaza van a minister urnak, az én közbeszólásom volt az, hogy a többi társulattal is volt megállapodás. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Erre nézve bátor vagyok a következőt kinyilatkoztatni. (Halljuk!)
