Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

346 5 26". országos ülés 1914 márczius 4-én, szerdán. hivatkozik a kereskedelemügyi minister UT, miért nem hivatkozik Németországra ? Tudvalevő, hogy Németország oly hatalmas gyarmati politikát követ, hogy Anglia féltékeny miatta és ezen gyarmatosító politikának következménye az az őrült fegyverkezés, melyet a haditengerészet terén az egész világ kénytelen követni. Németország, mely Afrikában a legnagyobb gyarmatositó politikát csinálja, ad szubvencziót a társaságoknak, de ezt j ónak látta a kereskedelemügyi minister ur be nem venni az indokolásba, mert akkor nagyon különös szembeállítást fognánk találni. (Halljuk ! haljdől.) Mindenekelőtt konstatálom, hogy a mi társaságaink kapnak 11,600.000 korona szubvencziót, ezzel szemben pedig a németek, akik annyi áldozatot hoznak gyarmataikért, a következő összegekkel szubvenczionálják hajóstársaságaikat. A Norddeutscher Lloyd egyik leghatalmasabb társasága a világnak, amely Brémától Yokohamáig köteles járatokat fentartani, továbbá Bréma— Sidney és Singapore—Sidney között, tehát exotikns, a föld másik felére eső helyekre, gyarmatokra : ezért kap 5,590.000 márka szubvencziót. (Mozgás bal/elől.) Ott van a német keletafrikai vonal, mely Hamburg és Kapstadt közt tartja fenn a forgalmat, az északi földgömbtől a déli földgömbre, s ezért kap 1,350.000 márkát. Ott van a hamburgi társaság, a hamburgi Jaluit-társaság, mely Hamburg—Sidney közt járatokat tart fenn és kap ezért 120.000 márkát, és ott van azután WörmannKapstadti délnyugat-afrikai társaság, mely 10.500 márkát kap, összesen 7,070.500 márkát. (Mozgás a baloldalon.) Ezt szerettem volna látni az indokolásban és abból vonta volna le a konzekvencziát a minister ur, hogy a hatalmas Németország, amely oly nagyarányú és nagyszabású gyarmatositó politikát üz, mennyit áldoz kereskedelmi tengerészetére, s azzal szemben a mi 11,600.000 koronánk hogyan fest ? Polónyi Géza: Nekünk is van gyarmatunk, Adakaleh, arra kell a szubvenczió ! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Szmrecsányi György: Engedje meg a t. ház, hogy most már áttérj ek a kereskedelemügyi ministeriumnak egy kis házi ügyére ebben a kérdésben és mikor ezt teszem, utaljak Rakovszky István t. barátom beszédének azon részére, melyben ő határozottan kifejezést ad azon felfogásának, hogy ő a legnagyobb fokban Tamás abban és egyáltalában nem hajlandó elhinni azt, hogy a szerződésnek ezt a formáját az osztály ajánlotta volna a kereskedelemügyi kormánynak elfogadásra és effektuálásra. En Rakovszky István barátom ezen felfogásához a legnagyobb mértékben hozzájárulok. Itt közbe kell vetnem azt a megjegyzést, hogy minden ilyen ügynél a kormány tagjai is és a munkapárti többség tagjai is rendesen utalni szoktak a koalicziós időkben történtekre. Ez idő szerint ilyen utalást nem hallottam és ez engem őszintén meglep3tt. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Egyáltalában még csak meg sem kísérlettek azt, — pedig abban az időben is szó volt ezekről a szerzői désekről — hogy a koalicziós kormánynak szemrehányást tegyenek azért, hogy azok a megállapodások, melyeket a mi kormányunk annak idején létesiteni akart, vannak talán olyan terhesek, mint a jelenlegiek. Emlékeztetnem kell a t. kereskedelemügyi minister urat, nézzen az aktákban utána, nem fog-e nyomára akadni annak, hogy 1909-ben vagy 1908-ban — most már igazán nem emlékszem határozottan az évre, de mindegy, hiszen az érdemen ez nem változtat — többek között az a propoziczió tétetett, hogy az Adria-szerződés meghosszabbításának első és elengedhetetlen feltétele az, hogy minden adó- és illetékkedvezmény megszüntettessék. Most pedig miért vett fel a kereskedelemügyi minister ur 200.000 koronát a szerződésbe, amelylyel kár pót ólja őket az adó- és illetékkedvezmény fejében ? A segélyösszegekre nézve szintén nagy

T

on érdekes előterjesztések tétettek akkor. Ezek a tengeri mérföld szerinti szubvencziónálások 1 korona 15 fillérben voltak praeliminálva, 1911-ben 1 korona 88 fillérben és akkor láttuk azt, hogy az Adria Tengerhajózási Társaságnak felemelt teljesítménye az akkori tárgyalások szerint 1,271.270 tengeri mérföld volt és praelimináltatott erre az egész uj teljesítményre 2,400.000 korona, szemben a mostani 5,600.000 koronával. Az Ungaro-Croata teljesítménye lett volna 850.261 tengeri mérföld, praelimináltatott akkor 1,220.000 korona, kap most 2,775.000 koronát. Polónyi Géza: Drága lett a voks időközben ! (Derültség balfelől.) Szmrecsányi György : A Keleti Tengerhajózási Társaság teljesítménye pr.elimináltatott 40.288 tengeri mérföldben, a szubvenczió praelimináltatott •1,280.000 koronában és kap 1,750.000 koronát. A Folyam- és Tengerhajózási Társaságnál egészen más tekintetek jönnek elbírálás alá. Boldogult nagy ministerünknek és nagy közgazdászunknak, Baross Gábornak alapításáról van szó és annak intencziói szerint ez volna fejlesztendő. Azért nagyon helyesen helyezkedett a koalicziós ministerium crra az álláspontra — 800.000 koronát kapott a régi szerződés szerint, ezt fel akarták emelni 2,550.000 koronára. Tekintve a magyar folyamhajózás érdekeit és kiváló fontosságát a keleti relácziókban, ez az összeg nem vehető túlmagasnak, még pedig azért nem, mert a társaságnak hajóparkja kicsiny és eddig teljesen elhanyagolt volt. De itt szívesen adnék több szubvencziót is, mert ez nemzeti érdeket, magyar kereskedelmi érdeket szolgál, a részvények többsége pedig az állam kezében lévén, a részvényeseknek, a bankoknak és oda nem tartozó elemeknek hizlalása és ápolása ebben az esetben ki van zárva, (ügy van ! balról.) Rá kell itt mutatnom arra a különös körülményre, hogy a jelen szerződésekben foglalt szubvencziók a ministeri jelentés értelmében már 1911-től részben kiutaltattak, még pedig minden törvényhozási felhatalmazás nélkül, egyedül a budgetjogra való hivatkozással. De a budgetjogra való hivatkozással nem lehet ilyen kérdéseket el-