Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

516. országos ülés 1914 Szmrecsányi György: Nem is azért veszünk mi részt ebben a vitában, mintha azzal a hiedelemmel áltatnék magunkat, hogy — mint emiitettem — kontradiktórius eljárás során, a kapaczitácziónak nemes fegyverével czélt érhetnénk, (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon. Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) hanem azért, hogy amikor az alkotmány sarkalatos tételeit megtámadó törvényekről van szó vagy pedig a gazdasági életet annyira érintő kérdésről, mint a mostani, (Igaz ! Vgy van ! a baloldalon.) hogy itt hivj uk fel a nemzet figyelmét arra, hogy itt a párthatalmi önkény, a pilotaőrség, a reformált házszabályok segitségével micsoda törvényalkotások történnek s a nemzeti munka czégére alatt miképon igyekeznek a nemzet ellenállási erejét folyton gyöngíteni és saját párthatalmi érdekeiket szolgálni. (Igaz ! ügy van! a baloldalon.) Tárgyalás alatt van egy törvényjavaslat, mely indokolatlanul szubvencziókat ad az ország zsírján már eddig is túlhizott társaságoknak. Polónyi Géza : Ez ugy van ! Fernbach Károly : Lánczyéknak ! Szmrecsányi György: Kétszáz millió koronát dobnak oda indokolatlanul, amikor a legelemibb állami szükségletek kielégítésére sincsen pénz. Emlékeztetem a t. házat arra, hogy amikor 1901-ben, 13 évvel ezelőtt, ugyanebben a kérdésben folyt vita itt a képviselőházban, akkor a legszenvedelmesebb és legerősebb parlamenti harczok folytak le ; egy minister bele is bukott ezen törvényjavaslatnak a tárgyalásába ; — ezt melegen ajánlom a kereskedelemügyi minister ur figyelmébe (Derültség.) — az egész ország figyelme ide összpontosul és most 13 esztendő után, midőn újból tárgyalás alá kerül a javaslat, azt kell látnunk, hogy az érdekeltek meghallgatása nélkül, tekintet nélkül arra, hogy milyen nagy emócziókat okozott ez a javaslat, midőn elsőizben került a képviselőház elé ; anélkül, hogy az ellenzéki pártokat erről előzetesen informálták volna ; anélkül, hogy a szakköröket megkérdezték volna, lóhalálában akarják letárgyaltatni a törvényjavaslatokat. És miért ? Hiszen maga a minister ur mondja a jelentésében azt, hogy már második hivatali előde alatt készültek el ezek a törvényjavaslatok. Hát akkor, ha olyan nagyon sürgős volt ez, miért nem terjesztette elő az a hivatali előd, aki tulaj donképen megszerkesztette a törvényjavaslatokat ? Miért nem terjesztette azután elő Beőthy László kereskedelemügyi minister korában? (Ugy van! balfelől.) Most, ilyen helyzetben, ilyen állapotban, ilyen desperátus viszonyok között, most jő elő vele a kereskedelemügyi minister ur ? (Mozgás balfelől.) És azt akarja velünk elhitetni, hogy erre az ország érdekében sürgős szükség van ? (Helyeslés balfelől.) Azt kérdezem én a kereskedelemügyi minister úrtól, hogy, amikor hajózási szerződésekről, a magyar kereskedelmet ilyen közelről érdeklő kérdésekről, amikor a magyar földmivelési érdekeket érintő kérdésekről van szó, mellékelve van-e itt valahol, vagy látjuk-e mi valahol az Országos márczius 4-én, szerdán. 343 Magyar Gazdasági Egyesületnek véleményét, vagy a Magyar Gazdaszövetség véleményét ? (Ugy van ! balfelől.) Hol van az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés, amelynek Sándor Pál az elnöke ? Hol van a Gyáriparosok Országos Szövetsége ? Hol vannak az egyéb érdekelt gazdasági és kereskedelmi körök ? Sehol nincsenek. Egyetlenegy memorandum van itt, a Magyar Gazdaszövetség memoranduma, amelyet azzal a panaszszal vezettek be, hogy ime, ennyiszer fordultunk a ministerhez : ennyiszer kértük, hogy közölje velünk legalább a javaslat tervezetét és még azt sem tették meg, hogy kivonatban közölték volna, nemhogy tudomásunkra hozták volna azt, mint ahogy kötelességük lett volna. (Ugy van ! balfelől.) T. ház ! Azt hiszem, hogy előttem szólott t. képviselőtársaim — anélkül, hogy ezzel indokolatlanul, hogy ugy mondjam, hizelgést akarnék elkövetni — a legbehatóbban, igazán nagy tanulmányra .valló készültséggel bonczolták a javaslatot. (Ugy van ! balfelől.) Bégen hallottunk olyan érdekes beszédeket, olyan szakszerű, olyan tárgyilagos felszólalásokat, mint épen ennek a vitának eddigi folyamán. Éj)en azért nem tekintem azt hivatásomnak, hogy itt a legmélyebb és legalaposabb vitába bocsátkozzam ; én csak rá akarok mutatni nagy vonásokban azon már részben beigazolt hibákra, amelyekre nézve a kereskedelemügyi kormánynak, de nemcsak annak, hanem az egész kormánynak felvilágosítását fogjuk kérni és elvárjuk. Előttünk van egy törvényjavaslat, amely az Adria Tengerhajózási Részvénytársaságnak, amely az 1901-ik évben törvénybe iktatott szerződés szerint szubveneáóképsn 1,452.000 K-át kapott, szubvenczióját 4,600.000 K-ra emeli fel, de, amint Rakovszky István t. képviselőtársam nagyon helyesen mondotta azt, hogy ebből a zavaros indokolásból egyáltalában csak a legnagyobb, legszorgosabb kutatások után lehet mindenféle mellékczélokra rájönni, kisül, hogy ez a 4,600.000 K tulajdonképen nem 4,600.000 K szubvenczió, mert ha a rejtett paragrafusokból kiböngészszük, akkor kitűnik, hogy a laplatai járatokért kapösszesen 96.000 korona szubvencziót. Ezenfelül az adómentességet kárpótolják 200.000 koronával és a newyorki tizenkét járatért — egy járatot 50.000 koronával számítva — kap 600.000 koronát. Ha tehát ezeket a szolgáltatásokat az Adria mind igénybe veszi, ez 900.000 korona plusz, ugy hogy 5,600.000 koronára rug az a szubvenczió. amelyet az Adria ezen törvényjavaslat alapján, ha majd törvényerőre emelkedik, jogosítva lesz igénybevenni. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister (tagadólag int). Szmrecsányi György: Nagyon fogok örülni, ha megezáfol a kereskedelmi minister ur. Az Ungaro-Croata hajóstársaság kapott eddig 590.000 koronát, ezen javaslat szerint pedig kap 2,775.000 koronát ; a Magyar Keleti-Tengerhajózási Részvénytársaság kapott 180.000 koronát, ezen javaslat