Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-515

515. országos ülés 1914- márcziüs 3-án, kedden. 331 hogy ezek a hajósvállalatok mind a folyamokon, mind a tengeren le tudják bonyolítani a for­galmat és be tudjanak illeszkedni a gazdasági élet rendjébe, ba a mezőgazdaság, ipar és keres­kedelem azokkal, mint fix dolgokkal számolni tud; lia mindenütt, ahol a gazdasági vérkerin­gés csomópontjai vannak, ha mindenütt, ahol ezek az áruk összetorlódnak, a folyamok j>art­jain ezek a tárházak felállíttatnak. A Folyam­os Tengerhajózásinál legalább 30—40 ilyen uj állomásra volna szükség. Erre nézve a kereske­delemügyi minister ur elmulasztott mindenféle meghatározást, hogy ellenőrizhesse a társaságot, hogy ez mindazokon a helyeken, ahol az ország gazdasági életének fejlődése megkivánja, uj állo­másokat és tárházakat létesítsen. T. képviselőház! A dalmát partokon tény­leg nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a magyar állam hajósvállalatai a forgalom lebo­nyolításából a maguk részét kivegyék, mert köztudomású dolog, hogy óriási erőfeszítések történnek Olaszország és a Lloyd- társaság részé­ről, hogy maguknak foglalják le ezt az egész forgalmat. Montenegróban Olaszország és a dalmát parton Ausztria óriási költséggel igyek­szik ily pontokat teremteni; mi, Magyarország, igen előnyös helyzetben vagyunk Trieszttel és Olaszországgal szemben, amennyiben a fiumei kikötő Dalmácziához 54 tengeri mértfölddel közelebb esik, mint Trieszt és ezáltal módját találhatjuk, hogy a fejlődő Balkán egész gaz­dasági, személy- és áruforgalmának lebonyolítói mi lehessünk. Sajnos, e tekintetben is vajmi kevés történt. Az Adriának, t. képviselőház, itt van a jelentése. Ha ón végignézem ennek az állam által sok-sok millió szubvenczióban részesített társaságnak a hajóparkjáról szóló kimutatását, szomorúan kell konstatálnom, hogy az ő saját évi jelentéseiben, mérlegeiben foglalt kimutatás szerint egyetlenegy olyan hajója sincsen az Adriának, amelynek építési helye Magyarország lett volna. Egyetlen egy ilyen hajót az Adria nem épített és a legtöbbet Angliából szerezte be. Hát én kérdezem, hogy nem égbekiáltó bűn-e az állam pénzével, a nemzet anyagi erejével táplálni és hizlalni egy olyan vállalatot, amely még annyi erkölcsi kötelességérzéssel sem bir az ország fejlődő iparával szemben, (Helyeslés a haloldalon.) az országgal szemben, hogy itt, Magyarországon építtesse meg a maga hajóit akkor, amikor tudja, hogy erre az út, a mód és a lehetőség is megvan? (Helyeslés a bal- és a széls'óbaloldalon.) Már az 1901-iki vitában felhozták a szó­nokok, t. képviselőház, hogy olyan rozoga hajói vannak ennek a társaságnak, amelyeknek a biz­tosítását a biztosító társaságok nem is akarták elvállalni. Magának a ministeriumnak illetékes szakosztálya is megnevezett öt olyan r hajót, amelyet a forgalomból ki kellene vonni. És ezek a hajók még ma is forgalomban vannak. Ebből látszik, hogy ennek a társaságnak kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem hogy az utazóközön­ség és a forgalom érdekében a modern technika színvonalán tartsa hajóit; neki az első és leg­főbb gondja az, hogy tartalékokat, osztalékot és dividendát biztosítson. (Igazi Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az egész törvényjavaslatból és annak indo­kolásából hiányzik egy kimutatás, amely pedig a laikusokra és azokra az egyénekre nézve, akik e kérdéssel itt a parlamentben foglalkoznak, feltétlenül szükséges volna, mert annak a kike­resése és kikutatása teljességgel lehetetlen. És ez az a kimutatás, hogy tulajdonképen számszerűleg mennyi'az az összeg, amelyet eddig ezek a hajós­vállalatok különböző években, különböző czé­lokra kedvezmények formájában kaptak. Hogyha ezt az összeget isinernők és szembeállítanék a társaság eddigi teljesítményeivel, akkor azt hi­szem, világosan állana előttünk, hogy ezen ösz­szeg a teljesitménynyel egyáltalában semmiféle arányban nem áll. Nagyon jól tudjuk, t. képviselőház, hogy az Adria sok tekintetben csak egy agentura, mert idegen hajókat is bérel és a kereskedelemügyi kormány nagyon óvatosan és nagy körültekin­téssel a maga jelentésében és indokolásában el­mulasztotta azon idegen hajók névsorát és jegy­zékét is bemutatni, amelyeket az Adria bérel. Egy másik nagyon érdekes és indokolt kérdés pedig az volna, amelyre jó lenne, ha felvilágosítást kapnánk, hogy e szubvencziókkal szemben, ame­lyeket a kormány nyújt a hajóstársaságoknak, biztosítva vagyunk-e arról, hogy sem az Adria, sem a többi társaságok az olasz társaságokkal és más hajósvállalatokkal kartellbe nem lépnek és hogy ezen kartellből való kimaradás által nem biztositják-e maguknak azon gazdasági előnyöket, amelyek miatt tulajdonképen ezeket a szubven­cziókat kapják ? Nagyon kérem a t. kereskedelemügyi minister urat, szíveskedjék figyelmét kiterjeszteni arra, hogy ezen szubvenczionált hajóstársaságok nyuj­tanak-e és nyujtottak-e garaneziát — mert ez a szerződésekből egyáltalában ki nem tűnik — a kormánynak arra nézve, hogy sem az olasz hajó­társaságokkal, sem a Lloyddal, sem más hajóválla­latokkal oly kartellbe lépni nem fognak, amely kartellbe való lépésükkel kijátszszák mindazokat az érdekeket, amelyek miatt a szubvencziót a magyar állam részéről tulaj donképen megkapják ? (Helyeslés balfelől.) T. képviselőház ! Oly rendszert látunk mi az Adria-szerződéseknél, amely megismétlődik. Nem most először konstatálható, hogy az Adria soha­sem szokta végig teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeit, hanem, amikor a szerződés tel­jesítésének azon időpontja elérkezik, amikorára a nehezebb és költségesebb teljesítmények vannak kilátásba helyezve, útját, módját keresi és találja annak, hogy uj szerződés kötésével ezen teljesít­mények alól kibújjék (Ugy van! balfelől.) és 42 s

Next

/
Thumbnails
Contents