Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-515
515. országos ülés 1914- márcziüs 3-án, kedden. 331 hogy ezek a hajósvállalatok mind a folyamokon, mind a tengeren le tudják bonyolítani a forgalmat és be tudjanak illeszkedni a gazdasági élet rendjébe, ba a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem azokkal, mint fix dolgokkal számolni tud; lia mindenütt, ahol a gazdasági vérkeringés csomópontjai vannak, ha mindenütt, ahol ezek az áruk összetorlódnak, a folyamok j>artjain ezek a tárházak felállíttatnak. A Folyamos Tengerhajózásinál legalább 30—40 ilyen uj állomásra volna szükség. Erre nézve a kereskedelemügyi minister ur elmulasztott mindenféle meghatározást, hogy ellenőrizhesse a társaságot, hogy ez mindazokon a helyeken, ahol az ország gazdasági életének fejlődése megkivánja, uj állomásokat és tárházakat létesítsen. T. képviselőház! A dalmát partokon tényleg nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a magyar állam hajósvállalatai a forgalom lebonyolításából a maguk részét kivegyék, mert köztudomású dolog, hogy óriási erőfeszítések történnek Olaszország és a Lloyd- társaság részéről, hogy maguknak foglalják le ezt az egész forgalmat. Montenegróban Olaszország és a dalmát parton Ausztria óriási költséggel igyekszik ily pontokat teremteni; mi, Magyarország, igen előnyös helyzetben vagyunk Trieszttel és Olaszországgal szemben, amennyiben a fiumei kikötő Dalmácziához 54 tengeri mértfölddel közelebb esik, mint Trieszt és ezáltal módját találhatjuk, hogy a fejlődő Balkán egész gazdasági, személy- és áruforgalmának lebonyolítói mi lehessünk. Sajnos, e tekintetben is vajmi kevés történt. Az Adriának, t. képviselőház, itt van a jelentése. Ha ón végignézem ennek az állam által sok-sok millió szubvenczióban részesített társaságnak a hajóparkjáról szóló kimutatását, szomorúan kell konstatálnom, hogy az ő saját évi jelentéseiben, mérlegeiben foglalt kimutatás szerint egyetlenegy olyan hajója sincsen az Adriának, amelynek építési helye Magyarország lett volna. Egyetlen egy ilyen hajót az Adria nem épített és a legtöbbet Angliából szerezte be. Hát én kérdezem, hogy nem égbekiáltó bűn-e az állam pénzével, a nemzet anyagi erejével táplálni és hizlalni egy olyan vállalatot, amely még annyi erkölcsi kötelességérzéssel sem bir az ország fejlődő iparával szemben, (Helyeslés a haloldalon.) az országgal szemben, hogy itt, Magyarországon építtesse meg a maga hajóit akkor, amikor tudja, hogy erre az út, a mód és a lehetőség is megvan? (Helyeslés a bal- és a széls'óbaloldalon.) Már az 1901-iki vitában felhozták a szónokok, t. képviselőház, hogy olyan rozoga hajói vannak ennek a társaságnak, amelyeknek a biztosítását a biztosító társaságok nem is akarták elvállalni. Magának a ministeriumnak illetékes szakosztálya is megnevezett öt olyan r hajót, amelyet a forgalomból ki kellene vonni. És ezek a hajók még ma is forgalomban vannak. Ebből látszik, hogy ennek a társaságnak kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem hogy az utazóközönség és a forgalom érdekében a modern technika színvonalán tartsa hajóit; neki az első és legfőbb gondja az, hogy tartalékokat, osztalékot és dividendát biztosítson. (Igazi Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az egész törvényjavaslatból és annak indokolásából hiányzik egy kimutatás, amely pedig a laikusokra és azokra az egyénekre nézve, akik e kérdéssel itt a parlamentben foglalkoznak, feltétlenül szükséges volna, mert annak a kikeresése és kikutatása teljességgel lehetetlen. És ez az a kimutatás, hogy tulajdonképen számszerűleg mennyi'az az összeg, amelyet eddig ezek a hajósvállalatok különböző években, különböző czélokra kedvezmények formájában kaptak. Hogyha ezt az összeget isinernők és szembeállítanék a társaság eddigi teljesítményeivel, akkor azt hiszem, világosan állana előttünk, hogy ezen öszszeg a teljesitménynyel egyáltalában semmiféle arányban nem áll. Nagyon jól tudjuk, t. képviselőház, hogy az Adria sok tekintetben csak egy agentura, mert idegen hajókat is bérel és a kereskedelemügyi kormány nagyon óvatosan és nagy körültekintéssel a maga jelentésében és indokolásában elmulasztotta azon idegen hajók névsorát és jegyzékét is bemutatni, amelyeket az Adria bérel. Egy másik nagyon érdekes és indokolt kérdés pedig az volna, amelyre jó lenne, ha felvilágosítást kapnánk, hogy e szubvencziókkal szemben, amelyeket a kormány nyújt a hajóstársaságoknak, biztosítva vagyunk-e arról, hogy sem az Adria, sem a többi társaságok az olasz társaságokkal és más hajósvállalatokkal kartellbe nem lépnek és hogy ezen kartellből való kimaradás által nem biztositják-e maguknak azon gazdasági előnyöket, amelyek miatt tulajdonképen ezeket a szubvencziókat kapják ? Nagyon kérem a t. kereskedelemügyi minister urat, szíveskedjék figyelmét kiterjeszteni arra, hogy ezen szubvenczionált hajóstársaságok nyujtanak-e és nyujtottak-e garaneziát — mert ez a szerződésekből egyáltalában ki nem tűnik — a kormánynak arra nézve, hogy sem az olasz hajótársaságokkal, sem a Lloyddal, sem más hajóvállalatokkal oly kartellbe lépni nem fognak, amely kartellbe való lépésükkel kijátszszák mindazokat az érdekeket, amelyek miatt a szubvencziót a magyar állam részéről tulaj donképen megkapják ? (Helyeslés balfelől.) T. képviselőház ! Oly rendszert látunk mi az Adria-szerződéseknél, amely megismétlődik. Nem most először konstatálható, hogy az Adria sohasem szokta végig teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeit, hanem, amikor a szerződés teljesítésének azon időpontja elérkezik, amikorára a nehezebb és költségesebb teljesítmények vannak kilátásba helyezve, útját, módját keresi és találja annak, hogy uj szerződés kötésével ezen teljesítmények alól kibújjék (Ugy van! balfelől.) és 42 s
