Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-515

318 515. országos ülés Í9íí márczius 3-án, kedden. lelke és minden törekvése össze van forrva velünk. (Helyeslés balfelől.) A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rész­vénytársaságnál ki van kötve, hogy az igazgató­sági tagok háromnegyed részének kell magyar állampolgárnak lenni, a többinél csak kétharma­dának, viszont a magyar nyelv kötelező haszná­lata ugyancsak nem szerepel az egyes szerződések­ben, egyszerűen a horvát szerződésben foglaltatik az, hogy a jegyzőkönyveket magyar nyelven köte­les bemutatni a ministernek. Nincs intézkedés a szerződésekben az 1907 : VI. törvényczikkben fog­lalt azon kötelezettség tekintetében, hogy ezek a társaságok kötelesek javitási és dokkolási munkála­taikat magyar üzemekkel végeztetni és hogy köte­lesek egyúttal az összes hajószükségleteiket, be­szerzéseiket és főleg élelmiszereiket is magyar for­rásból beszerezni. Pedig ha valaki megkívánja a támogatást, még pedig elsősorban a kormány ré­széről, (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) akkor a magyar ipar érdeke is megkívánná, hogy őt megfelelő intéz­kedésekkel biztosítsuk. Ezekben a szerződésekben azonban az sincs biztosítva, hogy azok a hajók, amelyekért lekötjük magunkat, amelyek hivatva vannak szolgálni érdekeinket, amelyekért milliókra menő áldozatokat akarunk hozni, tisztán a mi ren­delkezésünkre fognak állani, teljes tonnatartalom­mol, mert a szerződésben egyszerűen csak a tonna tartalom kétharmadrésze van belevéve. (Igaz! ügy van! Taps balfelől.) Végigmentem a javaslatnak minden íendel­kezésén, minden tényezőjén, amely szerény fel­fogásom szerint e kérdés eldöntésénél latba esik és ha most számot vetek magammal és az ügy­gyei, sajnos, azt kell megállapítanom, hogy nem jutottam arra az eredményre, amelyre a t. kor­mány jutott, hanem arra az eredményre jutottam, hogy ezek közül a tényezők közül, amelyekkel mi foglalkoztunk, egyetlenegy sem indokolja ezeknek a segélyeknek ily mérvben való felemelését és az állam rendelkezési erejének ily hosszú időre való lekötését. (Igaz! Ugy van! Taps balfelől.) Tisz­tába vagyok azzal, hogy akkor, mikor politikai és közgazdasági czélokat akarunk szolgálni és el­érni, akkor a pénzügyi tekintetek nem lehetnek egyedül irányadók, mert a magyar államiság attribútumainak érvényesülése minden áldozatot megér. Azonban, mikor azt látom, hogy itt az elő­terjesztéseknek egy olyan egész sorozatával állunk szemben, amelyekért adandó és a nemzet által alig elviselhető anyagi áldozat egyáltalában nincs arányban azzal az ellenértékkel, amelyet neki nyújtani akarnak, mikor látom, hogy mindazok az indokok, amelyek egy ilyen szándéknak a niíg­valósitására felhozatnak, nem helytállók, sőt nagy részben valótlanok (Taps balfelől.) és pusztán csak arra alkalmasak, hogy azokat, akik a felszínen járnak és a dolgok mélyébe nem hatolnok, meg­téveszszék, akkor, midőn meg kell állapitanom azt, hogy ezek a milliók nem a közérdeket szol­gálják, (Taps balfelől.) hanem a társaságok magán­érdekeit és nemzeti ajándékot jelentenének a rész­vényeseknek, akkor, mikor én azt látom, hogv meglévő jogainkat, igényeinket anyagilag, forgal­milag kielégítő szerződéseket a kormány egy­szerűen hatályon kivül helyez minden alapos ok nélkül, — akkor, t. képviselőház, lehetetlen a mi tiltakozó szavunkat ezen eljárás ellen fel nem emelni, ki nem mutatni itt, az ország színe előtt azt, hogy ezek a javaslatok támadás az ország vagyona, merénylet a polgárság zsebe ellen. Nem fogadom el a javaslatokat. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon. A szónokot számosan üd­vözlik.) Elnök: Az ülést egy órára felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Szász Károly foglalja él.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. T. ház! Szmrecsányi György képviselő ur a házszabályokhoz kíván szólni. Kérdem a t. házat, megadja-e az engedélyt ? Szmrecsányi György: Mielőtt a kérdést fel méltóztatik tenni, a határozat megállapítását ké­rem és pedig a házszabályok 220. és 258. §-ai alapján, miután szemmelláthatólag megállapít­ható, hogy hatvanan, amennyi az önök házsza­bályai szerint elég a határozatképességhez, nem vagyunk jelen. Elnök : T. képviselő ur, a jelenlevő képviselők megszámlálása az elnökre van bízva, vagy 30 je­lenlevő képviselő ur kívánatára történik. Ugy lá­tom,, hogy vagyunk hatvanan. Szmrecsányi György: Tessék megállapítani, nem vagyunk hatvanan ! Negyvenen vagyunk ! Elnök: Meg fogom állapíttatni. Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek a ház tagjait meg­számlálni. Szíveskedjenek a képviselő urak helyö­ket elfoglalni, hogy a jegyző urak a megszámlálást megejthessék. Hoványi Géza, Szepesházy Imre és Szojka Kálmán jegyzők (megszámlálják a képviselőjéét). Elnök : A ház határozatképes ! Kérdem a t. házat, megadja-e az engedélyt Szmrecsányi képviselő urnak, hogy a házszabályok­hoz hozzászóljon, igen vagy nem ? (Felkiáltások balfelől: Igen ! Felkiáltások jobbfelöl: Nem !) Kérem azokat, akik az .engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház az engedélyt nem adja meg. Szólásra ki következik ? Szepesházy Imre jegyző': Huszár Károly (sárvári).! Huszár Károly (sárvári) : T. ház ! Az előttünk fekvő törvényjavaslatok és azoknak lényege már több izben megfordultak a törvényhozás előtt és mindannyiszor, ahányszor itt tárgyaltatnak, óriási harczoknak és vitáknak felidézői voltak. Emléke­zetes még mindenki előtt az I901-ik évi vita, amely hetekig tartott s azzal az eredménynyel járt, hogy maga a mimsterebiök egy módosított indit­ványnyal kitördelte a méregfogait az akkori Adria­szerződésnek, (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) sőt maga-

Next

/
Thumbnails
Contents