Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-515

318 515. országos ülés Í9íí márczius 3-án, kedden. lelke és minden törekvése össze van forrva velünk. (Helyeslés balfelől.) A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnál ki van kötve, hogy az igazgatósági tagok háromnegyed részének kell magyar állampolgárnak lenni, a többinél csak kétharmadának, viszont a magyar nyelv kötelező használata ugyancsak nem szerepel az egyes szerződésekben, egyszerűen a horvát szerződésben foglaltatik az, hogy a jegyzőkönyveket magyar nyelven köteles bemutatni a ministernek. Nincs intézkedés a szerződésekben az 1907 : VI. törvényczikkben foglalt azon kötelezettség tekintetében, hogy ezek a társaságok kötelesek javitási és dokkolási munkálataikat magyar üzemekkel végeztetni és hogy kötelesek egyúttal az összes hajószükségleteiket, beszerzéseiket és főleg élelmiszereiket is magyar forrásból beszerezni. Pedig ha valaki megkívánja a támogatást, még pedig elsősorban a kormány részéről, (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) akkor a magyar ipar érdeke is megkívánná, hogy őt megfelelő intézkedésekkel biztosítsuk. Ezekben a szerződésekben azonban az sincs biztosítva, hogy azok a hajók, amelyekért lekötjük magunkat, amelyek hivatva vannak szolgálni érdekeinket, amelyekért milliókra menő áldozatokat akarunk hozni, tisztán a mi rendelkezésünkre fognak állani, teljes tonnatartalommol, mert a szerződésben egyszerűen csak a tonna tartalom kétharmadrésze van belevéve. (Igaz! ügy van! Taps balfelől.) Végigmentem a javaslatnak minden íendelkezésén, minden tényezőjén, amely szerény felfogásom szerint e kérdés eldöntésénél latba esik és ha most számot vetek magammal és az ügygyei, sajnos, azt kell megállapítanom, hogy nem jutottam arra az eredményre, amelyre a t. kormány jutott, hanem arra az eredményre jutottam, hogy ezek közül a tényezők közül, amelyekkel mi foglalkoztunk, egyetlenegy sem indokolja ezeknek a segélyeknek ily mérvben való felemelését és az állam rendelkezési erejének ily hosszú időre való lekötését. (Igaz! Ugy van! Taps balfelől.) Tisztába vagyok azzal, hogy akkor, mikor politikai és közgazdasági czélokat akarunk szolgálni és elérni, akkor a pénzügyi tekintetek nem lehetnek egyedül irányadók, mert a magyar államiság attribútumainak érvényesülése minden áldozatot megér. Azonban, mikor azt látom, hogy itt az előterjesztéseknek egy olyan egész sorozatával állunk szemben, amelyekért adandó és a nemzet által alig elviselhető anyagi áldozat egyáltalában nincs arányban azzal az ellenértékkel, amelyet neki nyújtani akarnak, mikor látom, hogy mindazok az indokok, amelyek egy ilyen szándéknak a niígvalósitására felhozatnak, nem helytállók, sőt nagy részben valótlanok (Taps balfelől.) és pusztán csak arra alkalmasak, hogy azokat, akik a felszínen járnak és a dolgok mélyébe nem hatolnok, megtéveszszék, akkor, midőn meg kell állapitanom azt, hogy ezek a milliók nem a közérdeket szolgálják, (Taps balfelől.) hanem a társaságok magánérdekeit és nemzeti ajándékot jelentenének a részvényeseknek, akkor, mikor én azt látom, hogv meglévő jogainkat, igényeinket anyagilag, forgalmilag kielégítő szerződéseket a kormány egyszerűen hatályon kivül helyez minden alapos ok nélkül, — akkor, t. képviselőház, lehetetlen a mi tiltakozó szavunkat ezen eljárás ellen fel nem emelni, ki nem mutatni itt, az ország színe előtt azt, hogy ezek a javaslatok támadás az ország vagyona, merénylet a polgárság zsebe ellen. Nem fogadom el a javaslatokat. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést egy órára felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Szász Károly foglalja él.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. T. ház! Szmrecsányi György képviselő ur a házszabályokhoz kíván szólni. Kérdem a t. házat, megadja-e az engedélyt ? Szmrecsányi György: Mielőtt a kérdést fel méltóztatik tenni, a határozat megállapítását kérem és pedig a házszabályok 220. és 258. §-ai alapján, miután szemmelláthatólag megállapítható, hogy hatvanan, amennyi az önök házszabályai szerint elég a határozatképességhez, nem vagyunk jelen. Elnök : T. képviselő ur, a jelenlevő képviselők megszámlálása az elnökre van bízva, vagy 30 jelenlevő képviselő ur kívánatára történik. Ugy látom,, hogy vagyunk hatvanan. Szmrecsányi György: Tessék megállapítani, nem vagyunk hatvanan ! Negyvenen vagyunk ! Elnök: Meg fogom állapíttatni. Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek a ház tagjait megszámlálni. Szíveskedjenek a képviselő urak helyöket elfoglalni, hogy a jegyző urak a megszámlálást megejthessék. Hoványi Géza, Szepesházy Imre és Szojka Kálmán jegyzők (megszámlálják a képviselőjéét). Elnök : A ház határozatképes ! Kérdem a t. házat, megadja-e az engedélyt Szmrecsányi képviselő urnak, hogy a házszabályokhoz hozzászóljon, igen vagy nem ? (Felkiáltások balfelől: Igen ! Felkiáltások jobbfelöl: Nem !) Kérem azokat, akik az .engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház az engedélyt nem adja meg. Szólásra ki következik ? Szepesházy Imre jegyző': Huszár Károly (sárvári).! Huszár Károly (sárvári) : T. ház ! Az előttünk fekvő törvényjavaslatok és azoknak lényege már több izben megfordultak a törvényhozás előtt és mindannyiszor, ahányszor itt tárgyaltatnak, óriási harczoknak és vitáknak felidézői voltak. Emlékezetes még mindenki előtt az I901-ik évi vita, amely hetekig tartott s azzal az eredménynyel járt, hogy maga a mimsterebiök egy módosított inditványnyal kitördelte a méregfogait az akkori Adriaszerződésnek, (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) sőt maga-