Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-515

515. országos ülés Í914 márczius 3-án, kedden. 315 dés értelmében 1,800.000 K ; a szerződésnek egyik pontja azonban kiköti, hogy amennyiben a társaság az alaptőkéje után 5% osztalékot fizetni nem tudna, abban az esetben külön 300.000 K segélyben részesül. (Mozgás a baloldalon.) És itt közbevetőleg leszögezek egy tényt, amely ugyancsak a szerződéskészitésnek korrektségére mutat, hogy nem arra kötelezi magát a kormány, hogy azt adja pótsegélykép, ami az 5%-hoz hiányzik, mert hiszsn ez helyes és korrekt intézkedés volna, amennyiben garantálok bizonyos jövedelmet egy társaságnak, hanem azt mondja, hogy ha 5%-ot nem tud fizetni a társaság, akkor ad neki 300.000 K-t. Tehát ha csak 4'99%-ot tudna fizetni és neki csak egyszázad százalékra volna szüksége, hogy az osztalékot 5%-ra kiegészitse, akkor is kap 300.000 K-t, mert nem tudja fizeni az 5%-ot. Azonkívül ezzel a társasággal szemben ki van kötve, hogy abban az esetben, ha mérlege veszteséggel zárul, akkor veszteségét tartozik elsősorban tartalékaiból fizetni, ha azonban a tartalékok kimerültek és kénytelen volna a társaság a tőkéjéhez nyúlni, abban az esetben a kormány a hiányzó összeget kamatmentes segély képen nyújtja a társaságnak, s ez tartozik azt később visszafizetni. Azonkivül ugyancsak ennek a társaságnak biztosítva van 160.000 korona adótámogatás. Ezek a szerződések t. i. az előterjesztések szerint abban a szuppoziczióban készültek, hogy az 1908 : IX. t.-cz. értelmében az államsegélyek adómentesek ; amennyiben azonban ez a törvény nem applikáltatnék és a társaság mégis kénytelen volna adót fizetni, abban az esetben a társaság kap adó czimén külön segélyt s ezt ezen társasággal szemben 160.000 koronában állapítják meg. Már most arról itt nem akarok beszélni, hogy ezeket az adóterheket (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) rendes körülmények között már az általános segélyösszegbe bele szokták kalkulálni és bele -vannak kalkulálva. Rakovszky István: A minister ur maga volt ellene az emlékiratban. Springer Ferencz: És ennek következtében itt is kétszeres segélyről van szó. Ami a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság segélyét illeti, az 1,290.000 koronában van kontemplálva, de ehhez hozzá jön még nagyon sok pénz. Elsősorban a szuezi csatornái illeték. Ki van ugyanis kötve, hogy a társaságnak a szuezi csatorna-illetéket visszafizetik. Nem tudom ennek összegét, de érdeklődtem és azt hallottam, hogy 5—600.000 koronára rug évenkint. Azonkivül a társaságnak biztosítva van a holland-indiai járatokért minden járatért külön 20.000 korona, amennyiben ugyanis az ausztráliai járatokban érinti Holland-Indiát és itt Magyarország érdekeit képviseli, kap külön 20.000 koronát minden járatért. Ezt természetesen évi összegben nem állapithatom meg most, mert esetről-esetre annyiszor fogja érinteni, ahányszor jól esik, mert a 20.000 koronát minden alkalommal fel akarja venni. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azonkivül a szerződés értelmében a társaság tartozik a járatait a kormány kivánságára 16-ról 24-re kiegésziteni és ebben az esetben külön 650.000 korona van biztositva a társaságnak. Külön van biztosítva ép ugy, mint a galaczi társaságnak adópótsegély czimén 75.000 korona és most ugy látszik, nem tudom, tévedek-e, de azt hiszem, hogy nem, tekintettel arra, hogy a szerződésben benne van, hogy az 1907 : VI. t.-cz. intézkedései a társasággal szemben ép ugy fognak alkalmaztatni a hosszujáratu vonalakra nézve, mint a szerződésben levő többi társaságnál, ebből megállapítom, hogy hajóépítési segélyei lesznek a társaságnak, és pedig a hajóépítési segélyeket 13 évre számítva, mert csak 13 évre számithatom, amennyiben a szerződés értelmében a hajókat 2 év alatt tartozik beállítani a forgalomba, a szerződés pedig 15 évre szól, mondom, 13 évre számítva a törvény szerint tonnánként adott segély 1,728.000 korona külön segélyt jelent. A Magyar-Horvát Tengerhajózási Társaság segélye 2,775.000 koronával van megállapítva, ehhez járul a patrasi-vonalnak Pireusig való meghoszszabbitásért 32.000 korona, azonkivül a fiume— cattaro—ragusai vonalért, amennyiben a menetrendjét a minister akként óhajtja módosítani, hogy hetenként 4 járat helyet 7 járat legyen, 819.000 korona. Jár azonkivül adó czimén 100.000 korona segély. Végül az Adriának jár 4,600.000 korona a brazíliai vonal La-Platáig való meghosszabbításáért 32.000 korona, a newyorki vonal létesítése esetében 600.000 korona, azonkivül 200.000 korona adó. De itt van még egy burkolt segély, amelyre külön hivom fel a t. ház figyelmét és ez a burkol segély az, hogy a 95. §. megállapítja azokat az összegeket, amelyek le fognak vonatni a társaság segélyéből elmaradt vonalakért. E szakasz feljogosítja a társaságot, hogy habár az első szakasz 1. és 3. relácziójában jobbminőségü hajókat kell alkalmazni, addig, mig e jobbminőségüek elkészülnek, a forgalmat kevésbbé jó minőségű hajókkal tartsa fenn. Már most van a 64. §-nak egy intézkedése, mely szerint, ha a társaság jobbminőségű hajók helyett kevésbbé jó minőségűeket használ, akkor azon összegből, mely a járat elmaradása czimén levonásba hozandó, csak 30% vonatik le. Ha tehát a társaság a jövőben, 1919-ig az 1. §. 1—3. pontjaiban felsorolt vonalakon forgalomban fogja tartani kevésbbé jó minőségű hajóit, akkor a 64. §. szerint 30%-ot kellene levonni. A 95. §. azonban kimondja, hogy e czimén a társaságokkal szemben levonás nem fog eszközöltetni. Tekintettel már most arra, hogy ezen járatoknak évi összege 2,300.000 koronát tesz ki, akkor, ha a 30%-ot veszem, 702.000 korona volna az, amit le kellene vonni a társaság segélyéből. Ezt azonban neki nem vonják le, ez megmarad neki és itt van a burkolt segély. (Igaz ! Ugy van ! bal felől.) A hajóépítési segély ugyancsak jár a társaságnak. En nem tudom, hogy milyen hajókat fog 40*