Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-515
302 525. országos ülés WÚ Bemutatom a t. háznak a maroskeriileti róm. kath. tanitó-egyesületnek Gál Sándor, a debreezeni református egyházmegyei tanitó-egyesületnek Veszprémy István, a . Gömör-Kis-Hont vármegyei általános tanitó-egyesületnek Farkas Zoltán, a Nyitr a vármegyei általános tanitó-egyesületnek Szulyovszky Gusztáv és az Alsóbaranya-szlavóniai református tanitó-egyesületnek Kenedi Géza országgyűlési képviselő urak által ellenjegyzett kérvényeit a tanítói nyugdíjtörvény revíziója tárgyában. Mindezen kérvények a házszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik a napirend és pedig annak 1. pontja : »Az 1881. évi XLI. t.-cz. módosításáról és kiegészítéséről a tengerparti területek kisajátítása végett* czimü törvényjavaslat {ír. 944, 985) harmadszori olvasása. Szojka Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Felteszem a kérdést : Elfogadja-e a t. ház az épen most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatott. Az így harmadszori olvasásban is elfogadott törvényjavaslat alkotmányos tárg} r alás és szives hozzájárulás czéljából a főrendiházhoz küldetik át. Következik a napirend 2. pontja : A Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés beczikkelyezéséről a kereskedelemügyi minister törvényjavaslata (ír. 968, 986). Szólásra ki következik ? Szepesházy Imre jegyző: Dr. Springer Ferencz ! Springer Ferencz: T. képviselőház ! Akkor, amikor az országos alkotmánypárt nevében és megtisztelő megbízásából Földes Béla t. képviselőtársamnak mély szántásu beszéde és Rakovszky István t. képviselőtársamnak drámai erővel ható kritikája után felszólalok, érzem feladatomnak a nehézségét, mert ők a szőnyegen forgó javaslatokat közgazdasági, forgalmi és pénzügyi szempontokból annyira széjjelszedték, hogy nem kerülhetem el azt, hogy amidőn utánuk felszólalok, ismétlésekbe ne essem. De azt hiszem, méltóztatnak megbocsátani, ha ez felszólalásomban meg fog történni és én esetleg oly adatokkal és oly érzésekkel foglalkozom, amelyek tegnap itt talán méltóbb helyről már meg lettek vitatva. Azt hiszem ugyanis, vannak igazságok, amelyeket nem lehet elég sokszor hangoztatni, hogy a köztudatba átmenjenek. Amidőn én a szőnyegen forgó előterjesztéseket elolvastam, elsősorban szemembe ötlött ezeknek az előterjesztéseknek a fogyatékossága, hiányossága, szemembe ötlött szerkezetük pongyolasága és rendszertelensége, (ügy van! a baloldalon.) Azt hiszem, a legkevesebb, amit a képviselő egy előterjesztéssel szemben igényképen támaszthat az az, hogy az előterjesztés minden részletében olyan legyen, hogy az egymárczius 3-án, kedden. magában véve is teljes és hű képet nyújtson a fennforgó kérdésről és tájékoztassa a képviselőt, anélkül, hogy ő maga kénytelen legyen fárasztó munkát végezni abban a tekintetben, hogy a kérdés mélyére hatolhasson, (ügy van! a bal-és a szélsőbaloldalon.) Aki e kérdéssel foglalkozott, aki iparkodott e kérdés mélyére hatolni, az nekem igazat fog adni abban a tekintetben, hogy ezekből az előterjesztésekből magukból a kérdés lényegével tisztába jönni nem lehet, azokból igazságos, helyes, objektív véleményt formálni nem lehet, (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hogy ezt az állításomat konkretizáljam és bizonyítsam, vagyok bátor csak röviden rámutatni a következő dolgokra: Az előterjesztésekből nem lehet megállapítani a járatok számát, nem lehet megállapítani az egyévi járatok számát, nem lehet megállapítani a járatok egy évi teljesítményét, nem lehet megállapítani az összes járatok egy évi teljesítményét, valamint hiába keresem magában az előterjesztésben a feleletet arra, hogy egy tengeri mértföldre mennyi a segély, valamint hiába keresem a feleletet arra, hogy egy járatra mennyi a segély, pedig szerény nézetem szerint a legelemibb feladat lett volna a telántetben oly összehasonlító táblázatokat nyújtani, amelyek nemcsak a fenforgó javaslatra adják meg a kívánt felvilágosítást, hanem egyúttal szénibe helyezik a most lejáró javaslatok intézkedéseit, módot és alkalmat adnak arra, hogy az ember az összehasonlításokból állapithassa meg, hol van a vívmány, az előhaladás, a fejlődés. Nincs benne a javaslatokban az Ausztráliára, Marokkóra és Líbiára vonatkozólag az áruforgalom specziálisan Magyarországra nézve — csak Ausztriával együtt van, de nincs specziálisan Magyarországra — és nem találok a javaslatban feleletet arra a kérdésre, hogy az átmeneti állapotban mi fog történni. A javaslatok ugyanis általában kontemplálják a járatok szaporítását és kontemplálják egyúttal a hajók szaporítását is. Viszont konczedálják a javaslatok azt is, hogy addig, mig a szerződés szerint beállítandó uj hajók el nem készülnek, bizonyos járatok el fognak maradni. (Zaj.) Rakovszky István: Hallatlan dolog! Springer Ferencz : Tehát magában a szerződésben kellett volna megállapítani, hogy milyen járatok azok. melyek a szerződés életbelépése idején minden körülmények között azonnal foganatba veendők és milyen sorrendben léptetnek életbe a többi járatok, mert enélkül én a járatok pénzügyi értékét kiszámítani nem tudom. Ami pedig a pongyolaság ós rendszertelenség tekintetében tett kifogásomat illeti, lehet, hogy a rendszertelenség talán nem helyes kifejezés részemről, lehet, hogy itt ez a rendszer és a rend, azonban abban az iskolában, ahol én tanultam, a rendet máskép értelmezzük. Intézkedések, melyek egymáshoz tartoznak, széjjel vannak szakítva; intézkedések, amelyek tekintetében a szerződés elején vannak rendelkezések, újból megismétlőd-
