Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-514
298 51í. országos ülés Í9íí márczius 2-án. hétfőn. osztalék van a törvényben bebiztosítva, anélkül, hogy valamely uj alapra nézve bármi intézkedés történnék. A 15°/o-os osztalék mellett azonban vannak itt egészen ártatlannak látszó kis kikötések, amelyek az állam számára, mely pedig hozzájárul ahhoz, hogy ez az osztalék ilyen magas lehet, semmi előnyt nem biztosítanak. (Ugy van! a baloldalon.) Amikor négy törvényjavaslatot terjesztenek elő, mégis csak feltűnő, hogy éppen annál a társaságnál vannak azok a bizonyos kikötések az osztaléktöbblet hovaforditása iránt, amely társaság mögött nem állanak a nagy bankok, amely ahol megállnak bizonyos igen polgári osztaléknál 5—6°/o-os osztaléknál, mert hisz ipari vállalatnál 5—6%-ot igen jiolgári osztaléknak lehet mondani. Ott azonban, ahol nagy vállalkozói nyereség van, mint az Adriánál, a kereskedelmi kormányzat semmit, de semmit sem tesz aziránt, hogy az állam által nyújtott nagy szubvenczióból valami mégis visszatériilhessen. Huszár Károly (sárvári): Ezt kijárhatná Jeszenszky! Rakovszky István: Ha erre nézve szintén szerződésbe foglalná a kikötéseket a t. kereskedelemügyi minister ur, mint teszi ezt pl. a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnál, akkor annak a magas szubvencziónak valami csekély része mégis megtérülne az állam számára. (Ugy van! a baloldalon.) Szmrecsányi György: A tisztelt barát! Ugy látszik, ezt is meg kell majd védeni! Rakovszky István: De még visszataszitóbb ez a kép, ha nézzük az. osztalékok magasságát. Az osztalékok 1901-ig átlag 8%-ot tettek ki. Az első időkben volt talán 2—3 év — ha nem csalódom — amelyben nem volt semmi tiszta jövedelem és igy ez a két év, amikor nem fizettek osztalékot, nyomta az Adria mérlegét és ennélfogva az átlag 8% volt, bár az utóbbi években 12, 13 és 14%-ot is kitett. Az idei mérleg szerint az Adria 13%-ot fizet: De ez a 13°/o jóval több, mert — ez ismét ennek a szerződésnek egy olyan csinyje — nincs kikötve, mennyit szabad leirni, (Lgy van! balfelöl.) mennyit szabad alapszabályszerüleg tartalékba helyezni, teljesen az ő önkényes meghatározásuktól függ, hogy mennyit tesznek tartalékokba és ez okozza, hogy az idén csak 13°/o az osztalék, ámbár nagyon könnyen lehetne 13°/o helyett 33-at is fizetni. (Ugy van! balfelöl,) Ennek bizonyítására itt van az Adria mérlege. Az Adria teherszámláján 50.000 drb részvény szerepel ä 200 korona, összesen tehát 10 millió korona. A társaságnak eszerint 10 millió korona befizetése volt. Van neki még egy jelzálogkölcsöne 594.000 koronával és vannak még kisebb kölcsönei. Ezzel szemben a 10 milliós részvénytőkének a következő tartalékalapjai vannak: először rendes tartalékalap 4,576.000 korona, biztosítási tartalékalap 3,791.067 korona, értékcsökkenési tartalékalap 20,980.440 korona, összesen 29,347.507 korona a tartalékalapja. 10 millió alaptőkével szemben 30 millió a tartalék! És egy ilyen társaságnak államsegélyt kell adni! Bartos János: A nép millióit! Huszár Károly (sárvári): Mit csináltak az eddigi szubvenczióval? Gál Sándor: Kiadták osztalékban. Máskép hogy adhattak volna 15%-ot! Rakovszky István: Egy ilyen társaságnak van bátorsága a nagyközönség elé lépni, van bátorsága a törvényhozás elé lépni, van bátorsága ezen törvényhozás előtt szubvencziójának okadatolatlan felemelését kérni! (Ugy van! Ugy van! bal felöl.) De a legmegbotránkoztatóbb az, hogy ezek a szubvencziók, anélkül, hogy a törvényhozás ezt a törvényjavaslatot tárgyalta volna, 719.000 korona hiján már folyósítva vannak és az Adriatársaságnak már ki vannak fizetve. (Nagy zaj bal felöl.) Bartos János: Ez az! Ez nem panama? Rakovszky István: A t. ministerelnök ur mosolyog erre a kijelentésre. A t. ministerelnök ur nem méltóztatik ismerni a dolgokat. Ezek az összegek a kereskedelemügyi ministerium költségvetésében hajófejlesztési czim alatt vannak elszámolva és .itt van a bizottság jelentése, különben itt van az Adria évi jelentése is, ahol a társaság kijelenti és elismeri, hogy ezeket az összegeket máris megkapta anélkül, hogy a törvényhozás eddig ezzel a szerződéssel foglalkozott volna. A jogezim az volt, hogy egyszerűen budgetárius utón beállították a tételeket, és minden feltétel nélkül, legalább kötelező szerződéses feltétel nélkül, ki is fizették őket. Mert hisz a szerződés csak akkor kötelező, ha a törvényhozás ratifikálja. Tehát kötelező törvényhozási szerződés nélkül már is kifizették ez összegeket. Kérem, itt ki van mutatva: engedélyeztetett a régi szerződések alapján 1.140.000 K az 1911. évre, továbbá 312.000 K az 1912. évre, 558.000 K az 1913. évre, 1,120.000 K az 1914. évre. 751.000 K marad a programúi teljes kifejlesztésére 719.000 K. Szmrecsányi György: Nagyon gyanús dátum az az 1910. (Zaj.) Rakovszky István: Kérem, t. képviselőház, ez igazán egy olyan könnyelmű eljárás és olyan kézzelfoghatóan látjuk, mi ennek a háttere, hogy én valóban megdöbbenésemet fejezem ki, (Helyeslés balfelöl.) hogy a t, kereskedelmi minister ur ennek fedezésére nevét odaadta. De t. kéj>viselőkáz, ha én megnézem ezeket a szerződéseket és megnézem ezt az emlékiratot, akkor a következőkre jutok: hogy ugyanazon szerződésre nézve, amelyet, már ma az Adria öt millió négyszáz ós egynéhány ezer koronáért megkötött, a Wekerle-kormány alatt tárgyalások folytak az Adriával, amelynek feltételei a következők voltak. A nyugati járatok biztosítva
