Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-514

298 51í. országos ülés Í9íí márczius 2-án. hétfőn. osztalék van a törvényben bebiztosítva, anélkül, hogy valamely uj alapra nézve bármi intézkedés történnék. A 15°/o-os osztalék mellett azonban vannak itt egészen ártatlannak látszó kis ki­kötések, amelyek az állam számára, mely pedig hozzájárul ahhoz, hogy ez az osztalék ilyen magas lehet, semmi előnyt nem biztosítanak. (Ugy van! a baloldalon.) Amikor négy törvény­javaslatot terjesztenek elő, mégis csak feltűnő, hogy éppen annál a társaságnál vannak azok a bizonyos kikötések az osztaléktöbblet hova­forditása iránt, amely társaság mögött nem állanak a nagy bankok, amely ahol megállnak bizonyos igen polgári osztaléknál 5—6°/o-os osztaléknál, mert hisz ipari vállalatnál 5—6%-ot igen jiolgári osztaléknak lehet mondani. Ott azonban, ahol nagy vállalkozói nyereség van, mint az Adriánál, a kereskedelmi kormányzat semmit, de semmit sem tesz aziránt, hogy az állam által nyújtott nagy szubvenczióból valami mégis visszatériilhessen. Huszár Károly (sárvári): Ezt kijárhatná Jeszenszky! Rakovszky István: Ha erre nézve szintén szerződésbe foglalná a kikötéseket a t. kereske­delemügyi minister ur, mint teszi ezt pl. a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvény­társaságnál, akkor annak a magas szubvenczió­nak valami csekély része mégis megtérülne az állam számára. (Ugy van! a baloldalon.) Szmrecsányi György: A tisztelt barát! Ugy látszik, ezt is meg kell majd védeni! Rakovszky István: De még visszataszitóbb ez a kép, ha nézzük az. osztalékok magasságát. Az osztalékok 1901-ig átlag 8%-ot tettek ki. Az első időkben volt talán 2—3 év — ha nem csalódom — amelyben nem volt semmi tiszta jövedelem és igy ez a két év, amikor nem fizet­tek osztalékot, nyomta az Adria mérlegét és ennélfogva az átlag 8% volt, bár az utóbbi években 12, 13 és 14%-ot is kitett. Az idei mérleg szerint az Adria 13%-ot fizet: De ez a 13°/o jóval több, mert — ez ismét ennek a szerződésnek egy olyan csinyje — nincs kikötve, mennyit szabad leirni, (Lgy van! bal­felöl.) mennyit szabad alapszabályszerüleg tar­talékba helyezni, teljesen az ő önkényes meg­határozásuktól függ, hogy mennyit tesznek tar­talékokba és ez okozza, hogy az idén csak 13°/o az osztalék, ámbár nagyon könnyen lehetne 13°/o helyett 33-at is fizetni. (Ugy van! bal­felöl,) Ennek bizonyítására itt van az Adria mér­lege. Az Adria teherszámláján 50.000 drb rész­vény szerepel ä 200 korona, összesen tehát 10 millió korona. A társaságnak eszerint 10 millió korona befizetése volt. Van neki még egy jelzálogkölcsöne 594.000 koronával és van­nak még kisebb kölcsönei. Ezzel szemben a 10 milliós részvénytőkének a következő tarta­lékalapjai vannak: először rendes tartalék­alap 4,576.000 korona, biztosítási tartalékalap 3,791.067 korona, értékcsökkenési tartalékalap 20,980.440 korona, összesen 29,347.507 korona a tartalékalapja. 10 millió alaptőkével szemben 30 millió a tartalék! És egy ilyen társaságnak államsegélyt kell adni! Bartos János: A nép millióit! Huszár Károly (sárvári): Mit csináltak az eddigi szubvenczióval? Gál Sándor: Kiadták osztalékban. Máskép hogy adhattak volna 15%-ot! Rakovszky István: Egy ilyen társaságnak van bátorsága a nagyközönség elé lépni, van bátorsága a törvényhozás elé lépni, van bátor­sága ezen törvényhozás előtt szubvencziójának okadatolatlan felemelését kérni! (Ugy van! Ugy van! bal felöl.) De a legmegbotránkoztatóbb az, hogy ezek a szubvencziók, anélkül, hogy a törvényhozás ezt a törvényjavaslatot tárgyalta volna, 719.000 korona hiján már folyósítva vannak és az Adria­társaságnak már ki vannak fizetve. (Nagy zaj bal felöl.) Bartos János: Ez az! Ez nem panama? Rakovszky István: A t. ministerelnök ur moso­lyog erre a kijelentésre. A t. ministerelnök ur nem méltóztatik ismerni a dolgokat. Ezek az össze­gek a kereskedelemügyi ministerium költség­vetésében hajófejlesztési czim alatt vannak el­számolva és .itt van a bizottság jelentése, kü­lönben itt van az Adria évi jelentése is, ahol a társaság kijelenti és elismeri, hogy ezeket az összegeket máris megkapta anélkül, hogy a törvényhozás eddig ezzel a szerződéssel foglal­kozott volna. A jogezim az volt, hogy egysze­rűen budgetárius utón beállították a tételeket, és minden feltétel nélkül, legalább kötelező szer­ződéses feltétel nélkül, ki is fizették őket. Mert hisz a szerződés csak akkor kötelező, ha a törvényhozás ratifikálja. Tehát kötelező törvényhozási szerződés nélkül már is kifizették ez összegeket. Kérem, itt ki van mutatva: engedélyeztetett a régi szerződések alapján 1.140.000 K az 1911. évre, továbbá 312.000 K az 1912. évre, 558.000 K az 1913. évre, 1,120.000 K az 1914. évre. 751.000 K marad a programúi teljes kifejlesztésére 719.000 K. Szmrecsányi György: Nagyon gyanús dátum az az 1910. (Zaj.) Rakovszky István: Kérem, t. képviselőház, ez igazán egy olyan könnyelmű eljárás és olyan kézzelfoghatóan látjuk, mi ennek a háttere, hogy én valóban megdöbbenésemet fejezem ki, (Helyeslés balfelöl.) hogy a t, kereskedelmi mi­nister ur ennek fedezésére nevét odaadta. De t. kéj>viselőkáz, ha én megnézem ezeket a szerződéseket és megnézem ezt az emlékiratot, akkor a következőkre jutok: hogy ugyanazon szerződésre nézve, amelyet, már ma az Adria öt millió négyszáz ós egynéhány ezer koronáért megkötött, a Wekerle-kormány alatt tárgyalá­sok folytak az Adriával, amelynek feltételei a következők voltak. A nyugati járatok biztosítva

Next

/
Thumbnails
Contents