Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-514

524. országos ülés 1914 vannak a régi szerződésben, sőt ha háromnegyed hajórakomány biztosítva van, ingyen köteles az uj járatokat megindítani; a portugáliai járatban hatot elhagyhatott, ha száz tonna rakomány nem lenne; e tekintetben tehát az emlékirat eliininálandónak vélte azt a 12 járatot, amely az uj szerződésben benne van; az eddigi régi 9 tengeri mérföld sebesség legalább átlagban 11'5 tengeri mérföld sebességre emelendő; a marseillei külön összeköttetést 72-ről 104-re kell emelni; Tuniszba, Algírba és Marokkóba sűrűbb összeköttetéseket kell létesíteni; kötött menetrend; személyszállításra nyolcz egészen uj hajó, amennyiben 40—40 utas van, az újban 50—50 van, 11 tengeri mérföld sebességgel; míg az uj hajók elkészülnek, a hajózást a régiekkel nyomban meg kell kezdeni, de a segélyt csak akkor kapják, ha az uj hajón lesznek beállítva; az adriai járatok az eddigi 6 helyett 12-re emelendők; a szolgálatra vonatkozó szerződési határozatok szigoritandók, különösen pedig a díjazásokra különös figyelem fordítandó ; az összes adó- és illetékkedvezmények, amelyek a régi 27. §-ban vannak, megszüntetendők; azon feltétel alatt, hogy a hajók sebessége 9 tengeri mérföldről 11'5-re emeltetik, továbbá kötelezővé tétetik, hogy az északafrikai partok menetrendszerűekké lesznek átalakítva; ezért az uj teljesítményekért jut az Adriának 1,260.000 K ; a 9-ről 12-re emelt brazíliai járatokért 150.000 K, a 2-ről 4-re emelt La Plata járatért 10.000 K. Ez összesen kitesz körülbelül 2,400.000 K-át, vagyis egy tengeri mérföldre 115 K-át, míg az uj szerződés, ha jól tudom 4'88 K-át biztosit. (Mozgás a baloldalon.) Ezen szerződéses megállapodások szóbelileg megvoltak. Az Adria ezen feltételek mellett kész volt ezt a szerződést a koalicziós kormány alatt megkötni. Most ugyanazon teljesítményeket vállalja; a többlet a kanáriszigeti kitérés, a portugáliai forgalomban fennálló kötött tarifa, a tripoliszi járat, amely az indokolásnál 312.000 K-val van beállítva. Ha ezt átszámítom a régi 2,400.000 K-ás megállapodás alapulvételével, ez maximum 3 milliót tesz ki. Ennek fejében a mostani szerződés 5,400.000 K-át biztosit a társaságnak. (Élénk felkiáltások a balközépen: Botrány ! Gyalázat!) Azt kérdem, t. ház, mi lehetett ennek az oka, hogy a kereskedelemügyi minister ur nem akarta a koaliczió által kötött megállapodásokat továbbra is képviselni az Adriával szemben? A t. minister ur épen olyan jól tudja, mint én, hogy nem a minister ur és nem a kereskedelmi kormányzat volt az Adria kezében, hanem fordítva, még mai napig is, illetőleg mai nap már nem, mert ezeket az összegeket kifizették, ez már az Adria zsebében van és Lánczy Leó ur nem ad vissza semmit. (Derültség.) A t. minister ur tudja, hogy az Adriával szemben egész 1914. deczember 31-ig érvényben van az 1912. évi XXVIII. t.-cz., amely fentartja márcziüs 2-án, hétfőn. 299 a régi szerződést és opcziót is biztosit a t. minister urnak aziránt, hogy a minister ur egyszeri felhívására az Adria köteles a régi szerződést tíz évre továbbra is fentartani. 1,140.000 K szubvenczió fejében és abban a pillanatban feléled az 1901. évi VII. t.-cz. 2. §-ának határozmánya, amely ekként szól (olvassa) : »A törvényhozásnak jogában áll, amennyiben 1910. évi deczember hó 31-ig« — ez az 1912. évi XXVIII. t.-cz. által ki van terjesztve 1914. deczember 31-ig — »eziránt intézkedik, a szerződést további 10 évre, azaz 1921. évi deczember hó 31-ig változatlanul meghosszabbítani. A társaságra nézve ez kötelezővé válik, ha 1910. évi deczember hó 31-ig erről a kormány által értesíttetik*. Ezen esetben a társaság kötelessége 1912. év végéig még két hajót, egyenként legalább 3500—3500 tonna hordképességgel beszerezni és ezenfelül még feléled a szerződés 7. §-ának b) pontjában foglalt hajóbeszerzési kötelessége is. A mostani 2. §. lesz 3. §. A 7. §-ban érintett b) pont pedig ezt mondja (olvassa) : »A jelen szerződés utolsó 10 évében a társaság köteles hajóraját, anélkül, hogy a társaság a jelen szerződésben megállapított segélyen túl az államtól ezen beszerzésért és teljesítményért, bármely további hozzájárulást igényelhetne, még további öt, egyenként legalább 1500 bruttó regisztertonnatartalmu gőzössel szaporítani olyképen, hogy minden második évben egy-egy gőzös lesz beszerzendő«. T. képviselőház ! Abban a pillanatban, amikor a társaság nem akar olyan szerződést kötni, amely félig-meddig megfelel a magyar pénzügyi helyzetnek, a magyar közgazdasági élet követelményeinek, azon forgalmi igényeknek, amelyeket a ministerium jogosítva lett volna irányukban támasztani, abban a perczben a minister ur élhet ezzel a jogával és kötelezi a társaságot arra, hogy 1,400.000 korona ellenében ujabb hajókat építsen és a járatokat 1921-ig fentartsa. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Ebből következik és ezt a minister ur az előrebocsátottak után képtelen megczáfolni, hogy itt egy nagy becsapás van, (ügy van ! Ugy van! a baloldalon.) arról van szó, hogy a felemelt szubvenczió fejében 11 uj hajót fog építeni a társaság ; holott a társaság a régi szerződés értelmében köteles volt 1,140.000 K szubvenczió fejében hét uj hajót építeni, így tehát nem 15 hajó épül az öt millióért, hanem csak nyolcz, ez is kisebb tonnatartalommal, mint a régi szerződés szerint. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) En ugy vagyok értesülve, abból az időből, amikor közölték velünk ezen emlékiratot, hogy az ezen emlékiratban kifejtett feltételeket 2,400.000 korona szubvenczió fejében az Adria kész volt elvállalni. Azon teljesítményekért, amelyek majdnem azonosak az akkoriakkal, most 5,720.000 koronát követel. De mindezen súlyos megterheléseket talán még elbírná az ország, ha nem lenne ebben a szerződésben egy kikötés, amely örökös nyűgben fogja tartani az országot. A szerződés 60. §-a egy 38*