Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-514
5lfr. országos ülés 191í márczius 2-án, hétfőn. 297 Ez az adat is azt igazolja, hogy teljesen indokolatlan az az óriási nagy szubvencziő, amelyben az Adria-társaságot részesítjük. Azonkívül a szerződés illeték- és bélyegmentességet biztosit az Adria-társaságnak, valamint a 97. §-ban ott van az a 200.000 korona adó visszatérítés is. Hogy a kereskedelemügyi kormányzat nem volt mindig ezen az állásponton, azt bizonyítja az az emlékirat, amely 1909. évből való, s amely a 48. oldalon ekként szól: »Egyik elengedhetetlen feltétele ezenkívül az uj szerződésnek, hogy az Adria részére a meglevő szerződésnek 27. §-áhan biztosított adó- és illetékkedvezmények megszűnjenek. A fennálló szerződós ezeket a kedvezményeket az 1911. év végén az Adria számára megadta ugyan, de nemcsak arról kellene gondoskodni, hogy a szóban lévő kedvezmények továbbra ki ne terjesztessenek, hanem« — dűlt betűvel irva: — »kikötendő lenne, hogy 1911 deczember 31-ikével az Adria számára korábban engedélyezett összes adó- és illetékkedvezmények nyomban megszűnjenek.« (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ellentétben ezzel az állásponttal, amely nem az én ellenzéki állásj>ontom volt, amely a kormánynak álláspontja, a mostani kormány megadja és biztosítja az illeték- §s bélyegmentességet a szerződésnek és az adóvisszatéritést 200.000 korona erejéig. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) (Az elnöki széket Beőthy Pál foglalja el.) De nincs okadatolva a társaságnak az a dédelgetése akkor sem, hogy ha én a társaságnak financziális helyzetét tekintem. A társaság ugyan kimutatja, hogy ha nem kapja a nagy szubvencziót, akkor jiassziv lenne. A társaság körülbelül azt mutatja ki, hogy ő évenként 200.000 koronával passzív vállalat volna azon esetben, ha nem kapná meg az állami szubvencziót. T. képviselőház, ez is szándékos megtévesztése a törvényhozásnak. Mig az osztrák Lloyd-dal kötött szerződésekben ki van kötve a kormány részéről az, hogy a leírásokban nem mehet túl bizonyos perczentuáczión, mely a tényleges értékcsökkenésnek kell hogy megfeleljen, addig ilyen kikötés ezen szerződésben nem található. Az Adria leírhat, ugy amint neki tetszik, annyit, amennyi tetszik, és ahogyan tetszik. Az osztrák szerződésben ki van kötve az osztalék maximuma, melyen túl a részesedés biztosítva van az államra nézve. Egészen helyesen és igazságosan, mert hiszen az állam pénze járult hozzá, hogy az osztalék emelkedhessek. Nálunk ezen szerződésekben, melyeket a nagybankok által támogatott és a nagybankok mint főrészvényesek tulajdonában levő vállalatokkal kötünk, ez nincs kikötve. Ezeket a részvényeket annak idején a Kereskedelmi bank, mint a Hitelbank meglehetős olcsón szerezték meg. Az ő szerződéseikben az osztalék magasságára, a leírásokra KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXII. KÖTET. nézve semmiféle határozatok nincsenek. De különös, hogy vannak határozatok a Magyar Eolyam- és Tengerhajózási Társaságra nézve kikötve, melyre vonatkozó törvényjavaslat ma szintén tárgyalás alatt van. Ezen szerződés 59. §-ában ki van kötve, hogy egy bizonyos osztalékon felül hogyan részesedik az állam. Ott tehát, hol a főrészvényes körülbelül 3 /Ó részben az állam, 2 /s részben pedig kisemberek a részvényesek, ki van kötve a részesedés, de ott, ahol nagy bankokról van szó, nem kötnek ki semmit. (Igaz! Ugy van! Nagy zaj a baloldalon.) Bartos János: Nem panama ez? Huszár Károly (sárvári): Igazmondó feleletet kérünk! Szmrecsányi György: Ez nem j>anama! Rakovszky István: A Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság szerződésének 58. §-a a következőleg szól (olvassd): »Abban az esetben, ha a társaság rész vényosztaléka a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott mérleg szerint az 5°/o-ot meghaladja, a társaság köteles a közgyűlés által kifizetésre szánt nye.reségből 5-től 6%-ig 1 j.t, azaz egynegyed részt, 6-tól 7°/o-ig V»> azaz egyharmadrészt, 7 0 / 0-on felül a felét a kereskedelemügyi m. kir. minister rendelkezésére bocsátani«. T. kereskedelmi minister ur, miért nincs ugyanezen szakasz az Adriával való szerződésben, miért hiányzik ez a Keleti Tengerhajózási Társaság szerződéséből ? Azért, mert ezeknél a részvények az állam tulajdonában vannak és mert itt 3 /s részben kisemberek vannak mint részvényesek érdekelve. Hát a kisembereket megnyomorítani osztalékukban, ahhoz van a kereskedelmi minister urnak szive, ahhoz van hatalma, van kedve, van esze és akarata, de a nagybankokkal szemben ugyanezt tenni már nem akarja a minister ur. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) Miért t. kereskedelmi minister ur ? Miért vannak itt privilegizált állampolgárok, aszerint, amint ők milliók felett rendelkeznek, vagy csak szegény emberek, akik nem bírnak olyan hatalmas protektorokkal, mint ez a két bank ? Miért van a Kereskedelmi Banknak és a Hitelbanknak biztosítva az, hogy az osztalékuk emelkedhet a mérthetetlenig, az államsegélyük emelkedhet a mérthetetlenig ? Miért ? Azért, mert ez is beleillik abba a rendszerbe, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) amely nem a nép javát akarja, hanem csak folyton erősiti és ujabb és ujabb eszközökkel látja el azokat, akik Magyarország közgazdasági és erkölcsi életének megrontói. (Igaz! Ugy van! Taps a, báloldalon.) Gr. Zichy Aladár: És ezt ma konzervatív politikának nevezik! Huszár Károly (sárvári): Tengeri só! Rakovszky István: A 86. §-ban van egy intézkedés az osztalékról, amely szerint az osztalék 1,500.000 K-ra emelkedhetik. Ez megfelel egy tiz milliónyi részvénytőkének, tehát itt 15%-os 38
