Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-514
51í. országos ülés i9íh márczim 2-án, hétfőn. 275 A valenciai járatok 12 tengeri mérföld sebességgel lesznek megteendők, ezenkívül a marokkói járatok a Kanári-szigetekre és esetleg Madeirára is ki fognak terjesztetni, hogy a nemzetközi utasforgalom ezen értékes pontjai hazai oldalról elérhetők legyenek. Portugáliával való összeköttetéseinket leginkább azok a járatok láthatják el, amelyek Fiuméből Nyugat-Európába indulnak. A Portugáliával várható forgalmunk emelésére azonban szükségesnek mutatkozott a viteldijak előzetes megállapítása, azok állandó alkalmazása, ahogy ez a Földközi-tenger összes járataira nézve szintén megtörtént. De már a nyugateurópai viszonylatokban ezen viteldijaknak állandósítása és állandó megállapítása nem mutatkozott czélirányosnak, mert azok sokkal nagyobb mértékben vannak alávetve konjunkturális áramlatoknak, semhogy ez lehetséges lett volna. Elsősorban azért, miután ez esetben a hajóstársaságok sokkal nagyobb állami segélyt igényeltek volna. Ej>pen ezért a szerződések azt mondják ki ezen járatokra vonatkozólag, hogy a társaság köteles a viteldijakat a mindenkori konjunktúrákhoz alkalmazni, vitás esetekben pedig aláveti magát a kereskedelemügyi ministerium által e czélra kiküldött bizottsága döntésének. Szterényi József: Ez a társaság a legjövedelmezőbb forgalma! Szabó János előadó: A szerződések a nyugateurópai járatokat egyébként a múlt tapasztalatai alapján apasztják, még pedig ugy a be- mint a kiviteli járatokat, ugy hogy ezen viszonylatokban szereplő kikötők egy része a jövőben a hazai szabad hajózás számára fel fog szabadulni. Az Adria szerződése ezenkívül kötelezi a társaságot arra is, hogy a délamerikai viszonylatban az eddigi szerződéssel kikötött hat járat helyett tizenkét járatot állítson be és kötelezi arra is, hogy a kormány felhívásától számított két hónapon belül tartozik ezen járatokat LaPlata államnak kikötőjére is kiterjeszteni. Az Adria-társaság hajózási szolgálatának megállapításánál szükségesnek és indokoltnak mutatkozott még a fiume-new-yorki járat kérdésének rendezése is. Ez a kérdés nem közvetlen aktuális ugyan, mert hiszen ma a Gunarddal való szerződésünk megvan, de figyelembe volt veendő' az, hogy az ilyen kérdések sokkal könnyebben és a kincstár érdekei szempontjából sokkal előnyösebben oldhatók meg akkor, ha azok együttesen vétetnek tárgyalás alá, mintha azok később külön képeznék tárgyalás tárgyát. Szterényi József: Benn van a régi szerződésben is! Szabó János előadó: Epén ezért kimondatott, hogy ez a társaság tartozik az 1901: VII. t.-cz. 31. §-ban már megállapított segély ellenében lehetőleg a felhívástól számított hat hónapon belül, legkésőbb azonban az uj hajók elkészültéig ezen fiume-new-yorki útirányban a hajójáratokat ellátni. Annál a jelentőségnél fogva pedig, amely Fiumét a tengerparti hajózás terén megilleti, kiváló figyelem volt fordítandó a parthajózás fejlesztésére. Ugyanis nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a parthajózás szempontjából Fiume igen előnyös helyzetben van, minthogy a Fiuméből kiinduló hajók a dalmát partok és az azokkal szemben levő szigetek között haladnak el. Fiúménak a parthajózási forgalomban fenforgó ezen kiváló jelentősége kifejezést nyer már az eddigi forgalmi eredményekben. 1891-ben, mikor parthajózásunk Önálló ellátására a Magyar Horvát Tengerhajózási Részvénytársaság alapíttatott, Fiume kivitele az összes parthajózási viszonylatban 530.142 métermázsa különféle árut, 457 köbméter fát és 16.543 üres hordót tett ki. 20 év alatt beállított rendszeres járatok segélyével a fiumei parthajózás rendszeresen emelkedett. 1912-ben kivitelünk — a darab szerint számitott áruktól eltekintve — 2,255.074 métermázsát ért el; majdnem hasonló emelkedést mutat parthajózási viszonylatokban a fiumei behozatal is, amely 1891-ben 274.462 métermázsa különféle árut és 3368 üres hordó volt, 1912-ben pedig 956,165 métermázsát ért el. Még jelentékenyebb az emelkedés a parthajózásnál utas dolgában. 1891-ben a Fiumét érintő összes parthajózási vonalak személyforgalma — hogy ebből mennyi esett Fiúméra és mennyi az egyéb kikötőkre, az nem volt kimutatva — mindössze 53.811 utast tett ki, mig 1912-ben egyedül a Magyar-Horvát Tengerhajózási Társaság Fiúméból és Fiúméba összesen 1,057.876 utast szállított. Ezenkívül az abbáziai forgalom 586.125 utast, tett ki, az egyéb viszonylatok utasforgalma pedig 343.605 utast tett ki. A parthajózás terén elért eddigi eredmény indokolttá teszi azt, hogy ezen forgalmunkat továbbra is hasonló mértékben fejleszszük. Ezt azáltal érjük el, ha a forgalmat minél gyorsabb és olyan hajókkal bonyolítjuk le, amelyek az utasok kényelmét minél nagyobb mértékben szolgálják. Nagyfontosságúak az uj járatok is, amelyek az eddigi járatokon túlmenőleg a jóni tengeri szigetekre, Patraszba és Albániába irányulnak, amely járatokat különösen a mostani uj Balkánalakulás tesz igen jelentőségesekké. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a parthajózási szolgálat hálózatát is lényegesen kiterjeszti. Mig a régi szerződés alapján a magyar-horvát társaság által teljesítendő 508.965 tengeri mérföld helyett az uj szerződések szerint 1,006.473 tengeri mérföldjárat teljesítmény lesz lebonyolítandó. Az uj szerződés szerint a szolgálat minősége is lényegesen javulni fog. A régi szerződés összteljesítményének nagyobb része évi 279.073 tengeri mérföld 10 mérföldnél lassúbb összeköttetéseket nyújtott, mig az uj járatnak sokkal 35*
