Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-514

§90 5U. országos ülés 19U most vc'gleg törvénybe iktatja. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Ezzel, t. ház, elejét veszi a további összeütközéseknek, mert. nézetem szerint, a tengerpart közvagyoni jogi természete meg fogja akadályozni azokat a súrlódásokat, amelyek abból támadtak, bogy nem ismerték fel a tengerparti területeknek ezen közjogi természetét. A legtöbb esetben a súrlódások onnan keletkeztek, bogy valamelyik részről a tengerparti területre vonatkozólag magánjogi felfogás érvényesült ahelyett, hogy mindig fentartatott volna a tengerpartra vonatkozólag keletkezhető jogviszonyok nyilvánjogi jellege. Megszűnnek a súrlódások a parthasználati jogok körül, a fürdőengedélyezés körül, az épitkezési engedélyek körül, mert a köz vagyoni természetből kiindulva, mindenütt meg tudjuk találni a megfelelő elvet, amelynek alkalmazásával egyszerűen és helyesen oldhatjuk meg e kérdéseket. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Ez a szerény külsejű törvényjavaslat élő bizonysága az igen t. ministereklök ur által inaugurált horvát politika eredményességének, (ügy van ! Ugy van ! Élénk helyeslés jóbbfelől.) Rakovszky István : Isten éltesse ! (Megújuló zajos éljenzés jóbbfelől.) Illés József: Lehetséges megtalálni a kiegyenlitést, a békés kiegyenlítést, melyben nincs szó jogfeladásról, paktumról, kompromisszumról, hanem arról, hogy a súrlódási felületek csökkentésével a jogi helyzet tisztaztassék, egyszerűen csak azon a módon, amely becsületesen keresi a megoldást, anélkül, hogy egjT.k vagy másik oldalo 11 j ogf eladást involválna. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) A tisztázott jogi helyzet alapján megindulhat az a gazdasági fejlődés, amely iránt ugy az anyaországban, mint a társországokban leghőbb az óhajtás, megindulhat annak a gazdasági fejlődésnek az útja, amely ugy a halászat, mint a hajózás és a fürdőügy terén máris örvendetes tüneteket mutat. Ebben a távlatban, ebben a perspektívában kell, hogy mindnyájunk szeme előtt megjelenjen a Széchenyi-féle nagy gondolat megvalósításának lehetősége. T. képviselőház ! Én a magam részéről örömmel üdvözlöm az igen t. kereskedelemügyi minister urat, aki ezt az igen bonyolódott tengerészeti jogi kérdést az ő kiváló gyakorlati érzékével békés utón megoldásra tudta vezetni és azt a tengeri kigyót, amely a magyar és a magyar-horvát tengerpart vizeit annyi évtizeden át zavarta, kivégezte. A javaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t. házat, kivan valaki a törvényjavaslathoz hozzászólni 1 (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazáö. Felteszem a kérdést; elfogadja-e a ház »az 1881 : XLI. t.-cz. módosításáról és kiegészítéséről márczius 2-án, hétfőn. a tengerparti területek kisajátítása végett« czimü törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat czimét és egyes szakaszait felolvasni. Szojka Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—3. $-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : így a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak inditványt tenni. Következnék rnost a napirend 2. pontja. Mielőtt azonban ennek tárgyalására rátérnék, (Halljuk ! Halljuk !) leszek bátor a további tárgyalás módjára nézve a háznak javaslatot tenni. T. ház ! Mivel a napirend 2., 3., 4., 5. és 6. pontja alatt felsorolt törvényjavaslatok szoros tárgyi összefüggésben vannak egymással, aminek bizonysága az is, hogy ugy a közlekedési, mint a pénzügyi bizottság e javaslatokról együttes jelentest tett a háznak, ennélfog-v a, a már kifejlett gyakorlat alapján is, bátor vagyon a'ít a propozicziót tenni, hogy ezen javaslatokra vonatkozólag az általános tárgyalást egyesítsük olyanformán, hogy mikor a 2. pont alatt emlitett törvényjavaslatra vonatkozólag az általános vitát meginditjuk, akkor ugy az előadó urnak, mint minden egyes felszólaló képviselő urnak is joga legyen a napirend 3., 4., 5. és 6. pontja alatt felsorolt tárgyakhoz is hozzászólni. (Helyeslés.) Természetesen azonban külön határozat tárgya lesz minden törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben és amennyiben ezen egyesitett általános vita után egy későbbi pont alatt felsorolt javaslathoz képviselő ur —• még olyan is, aki már előbb szólt — hozzászólni kívánna, azt az illető javaslat általános vitájánál és részletes tárgyalásánál külön is megteheti. Szóval itt nem jogelkobzásról, hanem ellenkezőleg, jogkiterjesztésről van szó, (Igaz ! ügy van I jóbbfelől.) mert a t. képviselő uraknak módjuk lesz arra, hogy az összes javaslatokhoz összefüggőleg és esetleg külön-külön is megtehessék észrevételeiket. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? Rakovszky István : Bocsánatot kérek, nem tudom, jól értettem-e a t. elnök ur magyarázatát. Én ugy értettem, hogy á t. elnök ur azt méltóztatott indítványozni, hogy mind a négy törvényjavaslatnak legyen egy általános vitája (ügy van ! jóbbfelől.) és azután, ha áttérünk az egyes törvényjavaslatok tárgyalására, azok, akik még nem szólaltak fel. . . Polónyi Géza: És azok is, akik már felszólaltak ! (Igaz ! ügy van ! balfelöl.) Rakovszky István: ... és a már felszólaltak is még egyszer általánosságban megtehetik a javaslatokra külön-külön a maguk észrevételeit.