Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-514

5lí. országos ülés Í91A valami, ami a valóságot nem fedi. (Zaj balfelól. Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) Ebben a levélben az áll, hogy a felebbezést irodám beadta. Ezt a levelet én Budapesten irtam, abban a feltevésben, hogy irodám Xagy-Enyeden tényleg beadta a felebbezést. Ez a felebbezés nem adatott be. Bakonyi Samu: Ez inkompatibilis dolog! (Mozgás. Halljuk ! jobbról.) Szász Pál : Méltóztatik tudni, liogy beadvány ügyvédi ellenjegyzéssel beadható, anélkül, hogy inkompatibilitás forogna fenn. A jelen esetben nem kétséges, hogy inkompatibilitás esete nem forog fenn, de most nem az inkompatibilitásról van szó, hanem a lapoknak azon állításáról, hogy tudva valótlant állítottam, (ügy van ! jobbjelöl.) Mikor az inkompatibilitási ügy reám nézve befejeződött, mi érdekem lett volna nekem abban, hogy olyan, nyilatkozatot tegyek, amivel saját magamnak minden ok nélkül ártok ? (Igaz ! Ügy van ! a jobboldalon.) Ilyenre abszolúte semmi szükség nem volt. Másodszor pedig a tényállás az, hogy az italmérési engedélyek száma abban a községben ma meghaladja a meghatározott számot, tehát mindaddig uj italmérési edgedély nem is kérhető, a reménynek legkisebb kilátásával sem, mig nem apad le az italmérési engedélyek száma arra a határra, amely az engedélyeknek meghatározott számát foglalja magában. Mint ügyvéd és mint képviselő tehát nem adhatok annak a választónak más tanácsot, mint hogy ne folyamodjék italmérési engedélyért, mert ki van zárva a lehetőség, hogy megkapja mindaddig, amíg az engedélyek száma le nem apad. Ezt az őszinte tanácsot adtam, ezt az őszinte tanácsot irtam meg levélben annak a választónak. Most már ezek után, amiket itt őszintén és becsületesen elmondtam, remélem és hiszem, miután ez a valóságot teljesen fedi, — sajnálom, hogy nem sztenografáiták a bizottság előtt tett kijelentésemet, de hiszen nemrég történt, a bizottság minden jelen volt tagja emlékszik a dologra (ügy van ! jobbról.) — remélem, hogy a háznak egy tagja sem fog tovább sem a sajtótól, sem bármilyen más idegen befolyástól félrevezetve agy gondolkodni, hogy én valótlant irtam volna. Ha valaki az itt előadottakat hallva és tudva, mégis azt mondaná, hogy én tudva valótlant irtam, az engem megrágalmaz, az tudva hazudik. Ezt akartam a t. háznak kijelenteni; köszönöm a ház szives türelmét. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Najárend előtti felszólalás vita és határozahtozatal tárgya nem lehet, most már áttérhetünk napirendünk tárgyalására. Mielőtt az első pontot tárgyalnék, bejelentem, hogy a kereskedelemügyi minister ur az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. napirendi pont alatt felvett tárgyakhoz Hoszpotzky Alajos és báró Wimmersberg Frigyes dr. ministeri tanácsos urakat jelentette be megbizottakul, akik az esetlégszükséges felvilágosításokat a t. háznak meg fogják adni. , I márczius 2-án, hétfőn. 267 Most következik a napirend első pontja : az 1881. évi XLI. tezikk módosításáról és kiegészítéséről a tengerparti területek kisajátítása végett, a kereskedelemügyi ministerjavaslata(ir.944,985), Az előadó urat illeti a szó. Jakabffy Elemér előadó: I. képviselőház s A kereskedelemügyi minister urnak az 1881 : XLI. t.-czikknek a tengerparti területek kisajátítása végett szükségessé vált módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatát az igazságügyi és közigazgatási bizottság letárgyalván, ezek megbízásából bátorkodom egész röviden a törvényjavaslatot ismertetni. A javaslatnak czélja az, hogy a tengerj>art ügye lehetőleg minden vonatkozásban mielőbb rendezést nyerjen. Ezenkívül különös czélja az, hogy tengerészeti czélokra a tengerpart kisajátítás tárgyát képezhesse. Általános kisajátítási törvényünknek 1. §-a bizonyos rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a hajózásra, a közhasználatra szolgáló kikötők, parti rakhelyek és közraktárak létesítésére és kibővítésére a kisajátítást megengedhetőnek jelzik, azonban ezen törvényszakasznak csak kiterjesztő értelmezése és magyarázása mellett volna lehetséges a tengerparton is az ilyen czélok érdekében kisajátításokat eszközölni, mert közel fekszik a gondolat, hog}?- az 1881. évi törvényezikk megalkotásánál csak a belvizekre gondoltak. Helyes tehát, hogy akkor, mikor kétségtelenül nagyobbszabásu kisajátításokra lesz ott szükség, ne egy törvényszakasznak kiterjesztő magyarázata által igyekezzünk az alanyi jogokat megszüntetni vagy korlátozni, hanem preciz, határozott törvényszakaszok által, mert ax ilyen precziz, határozott törvényszakaszok elejét veszik annak, hogy az alanyi jogok megszüntetésénél vagy korlátozásánál esetleg gravaminálisok vagy esetleges jogsérelmek történjenek. De eltekintve attól, hogy az általános kisajátítási törvény 1. §-ának csak kiterjesztő magyarázata mellett volna lehetséges a tengerparton a kisajátítás, másrészt szükséges ennek a törvényjavaslatnak a létrehozása azért is, mert az a taxáczió, amely az 1881 : XLI. t.-czikk I. §-ában foglaltatik, nem ad lehetőséget arra, hogy minden tengerészeti czél érdekében kisajátítás történhessék. Már pedig a közgazdasági élet fejlődöttsége következtében igen szükséges és helyes az, hogy minden tengerészeti czél érdekében a kisajátítás lehetősége biztosítva legyen. Magától értetődik, hogy ennek a törvényjavaslatnak is egy a tenorja, ami az általános kisajátítási törvényé, hogy az alanyi jogok megszüntetéséért az alanyi jogok tulajdonosai kárpótoltatnak, kártérítésben részesittessenek. Ezt a kártérítést biztosit ja ez a törvény azoknak, akiknek alanyi joguk megszűnik: kivételt e tekintetben csak a törvényjavaslat 1. §-ának 2. bekezdése tesz, amely meghatározza, hogy annak a tulajdonosnak, aki a tengerparttá minősítendő területen tíz éven belül szerzett foglalás utján tulajdont, a kisajátításnál kár34*