Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-512
234 5 Íz. országos ülés 191b február 19-én, csütörtökön. hogy a választási névjegyzékek elkészülhessenek és hogy az uj választások az uj választási törvény alapján hajtassanak végre, mint ahogy a törvény értelmében ez automaticze igy is fog történni, kivévén azt az esetet, ha bárminő közbejövő kényszerhelyzet a képviselőháznak időelőtti feloszlatását tenné szükségessé. A feloszlatást a kormány csak abban az esetben hozná javaslatba, ha ennek csakugyan elodázhatatlan szüksége forogna fenn, különben a kormánynak is határozott szándéka és óhajtása az, hog}^ a jövő általános választásnál az uj választási törvény a maga egészében életbe lépjen. Ezt egyenesen szükségesnek tartjuk mi abból a szempontból is, mert azt hiszszük, az uj törvény alapján végrehajtott uj választás fogja bebizonyítani azt, hogy ezzel a törvénynyel valóban elmentünk a demokratikus haladás terén addig a határig, ameddig jelenleg a magyar társadalom jelenlegi viszonyai között elmehettünk (Igaz / Ugy van! jobb/elől.) és ennek a törvénynek teljes végrehajtása fogja nyugvópontra hozni a választójogot, ami a mi óhajtásunk, nem a t. képviselőtársainké. Tehát, mondom, egyenesen a mi elvi felfogásunkból kifolyólag kell arra törekednünk, hogy az uj választások az uj törvény alapján ejtessenek meg. Most már, t. ház, azok a kritikák, amelyek a javaslat ellen elhangzottak s amelyeket legtöbb szakszerű részletességgel Bakonyi Samu t. képviselő ur, a legszertelenebb temperamentummal és túlhajtásokkal Holló Lajos t. képviselő ur hangoztatott, főleg két góczpont körül forognak. Az egyik az, hogy keveslik a városi kerületeket. Itt Holló Lajos t. képviselő ur egyszerűen azt mondja, hogy 35 város jogát elvettük. Megsiratja Makót. Félegyházát, Jászberényt s mindazokat a derék városokat, amelyeknek, mint városi kerületeknek névsorát itt a városi kerületek névsorában nem olvassa. Hát hiszen természetes, ez a törvényjavaslat struktúrájából következik, amely csakis a törvényhatóságokat sorolja fel, a rendezett tanácsú városokat tehát az illető törvényhatóságokban benn tartalmazza. De megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy annak a 35 városnak nem lesz bántódása és különösen Makónak, Félegyházának és Jászberénynek meg fog maradni a maga külön képviselő küldési joga. (Derültség jobb/elől.) Ami már most a városi képviselet előtérbe tolódását iMeti, ebben a tekintetben én elismerem, hogy látszólag kevésnek tetszik a haladás 85-ről 105-re. Én elismerem, hogy ez a circa 20% haladás városaink intenziv fejlődése mellett talán első tekintetre kevésnek mutatkozik, de itt méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy a 85 város között, amely jelenleg képviselőküldési joggal bir, tiznek meg fog szűnni a képviselőküldési joga, tiz olyan parányi kis városkának, amely csakugyan nem reprezentálta ma sem a városi polgárságot Magyarországon, amelynek tehát nem lehetett meghagyni ezt a külön képviselőküldési jogot és amelynél a követválasztási külön jog elvétele semmi tekintetben sem gyengíti, semmi tekintetben sem érinti a városi polgárság érvényesülését, Bereczk 108 választóval, Szék 110 választóval, Oláhfalu 181 választóval, Erzsébetváros 273 választóval, Abrudbánya 295 választóval szerepel: öt kerület, amelynek együttvéve 967 választója van. Az egész tiz kerületnek is együttvéve csak 3975 választója van, tehát átlag egyre-egyre 397 választó esik. Azt gondolom, itt kérdés tárgyát sem képezheti, először az, hogy ezeket nem lehetett külön kerületeknek meghagyni, másodszor, hogy ezen kerületek megszűnte a polgárság érvényesülését abszolúte nem érinti, (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) ugy, hogy voltaképen nem 85-tel kellene összehasonlítani _ a 105-öt, hanem 75-tel, mint amely már nagybob városi jelleggel biró kerületek képviselete. És ha itt t. képviselőtársam azt az eszmét veti fel, hogy azokban a városokban, amelyekben a képviselők száma nem változik, amelyek tehát két vagy három képviselőt küldenek, jövőre vonatkozólag is, ugy mint eddig, ne kelljen a kerületi beosztáshoz hozzányúlni, én figyelmeztetem t. képviselőtársamat, hogy ebben talán nincsen egészen igaza. Hiszen csak a jelen helyzetet felvéve is, pl. Brassó egyik kerülete 2230, másik kerülete 1200 választóval bir. Ha tehát már újra rendezzük a választókerületeket, semmi értelme sem volna annak, hogy ilyen nagy aránytalanságot meghagyjunk. De hozzáteszem másodszor, hogy épen a városokban óriási módon megváltozik a helyzet. Az uj névjegyzék alapján olyan városrészekből, ahol ma alig voltak választók, százával és ezrével fognak választók összeiratni; itt tehát ugyanaz a beosztás, a földrajzi ketté, vagy háromra osztása a városnak, amely megfelelt a régi viszonyok között, a legnagyobb aránytalanságra vezethetne az uj viszonyok között. Mindezek folytán tehát feltétlenül szükséges revizió alá venni ezt a beosztást azokban a városokban is, ahol a képviselőküldési joggal biró kerületek száma nem változik. Ezek után áttérek a támadások tulajdonképeni főpontjára: a magy T arság veszteségére a kerületekben. (Halljuk! Halljuk!) Bakonyi t. képviselő ur itt különböző számításokat csinált. Az elsőt oi'szágrészenkint, ami már magában véve is azon nagy hibában szenved, hogy országrészenMnt nem lehet a magyarság szerint különbséget tenni, mert, talán az egy Tisza-Duna közétől eltekintve, mindenütt másutt magyar és nemzetiségi jellegű vármegyék egymás mellett foglalnak helyet. Bakonyi Samu : A bizottsági jelentésben áll! Gr. Tisza István ministerelnök: Ebben a számitásában kihozza a magyarság veszteségét 76-ra. Azután gondol merészet és nagyot, vármegyénkint végzi a munkát és a magyarság veszteségét 172 kerületre hozza ki. A belügyminister ur ugyan megtette már erre a maga megjegyzését, de mégis én is azt kérdem az én t. képviselőtársamtól, hogy ő az ő éles elméjével nem vette észre azt, hogy mégis hiba van a kréta kÖTÜl; mert hiszen mi marad
