Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-512

512. országos ülés 1914 február lU-én, csütörtökön. 233 egyenlő a szám, az tiszta véletlen, de eredménye annak, hogy minden egyes vármegyénél, minden egyes törvényhatóságnál az objektív szempontok szerint jártunk el, mérlegeltük az esélyeket, állapítottuk meg a választókerületek számát, tekintet nélkül a nemzetiségi szempontokra. Mert hiszen már most bátor vagyok megjegyezni, én a magam részéről mindig nagyon hibásnak találtam azt a felfogást, amely a magyar nemzeti szempontok megóvását mesterkélt választókerületi beosztásban kereste volna. A magyar nemzet szupremácziájának természetes alapokon, természetes erőviszonyokon kell felépülnie, ha nem ilyenen épül fel, nem ér semmit, kártyavár, amelyet az első, kissé erősebb fuvallat megingat. Akkor fogjuk szupremácziánkat fentarthatni, ha szellemi, erkölcsi s vagyoni erőkben tudunk megfelelő túlsúlyt produkálni és akkor fogjuk a választói jog terén is érvényesíthetni, ha olyan anyagi választói jogot csinálunk, amely a nemzeti életnek ezen döntő fontosságú tényezőit, a szellemi, erkölcsi és vagyoni túlsúlyt kellő módon kidomborítja és bele nem ballasztja egy szélső radikalizmus által felszabadított áramlatba. (Élénk helyeslés jobbjelöl.) Én arra kérem e tekintetben a ház minden tagját, hogy végleges ítéletét ebből a szempontból függcszsze fel mindaddig, amíg nem láthatja a végleges adatokat az egyes választókerületekre nézve, de már most megnyugvással hangsúlyozom, hogy ez a végleges eredmény meg fogja mutatni, hogy a kormány a maga eljárásában semmiféle egyoldalú szempont által sem vezetteti magát. Már most, mielőtt áttérnénk részletesebben azon észrevételekre, melyeket t. képviselőtársaim a területi beosztás ellen tettek, talán leghelyesebb itt végeznem Mezőssy Béla t. képviselő urnak azzal a vádjával, hogy a 2. §-sal fegyvert adunk a mindenkori ministerelnök és mindenkori kormány kezébe. Hiszen már t. barátom, a belügyminister ur figyelmeztetett rá, hogy ez kardinális tévedés, mert hiszen az egyszer megállapított munkálat csak törvény által lévén megváltoztatható, most egyszer, ad hoc kap — megengedem — igen nagy kiterjedésű jogot kezébe a kormány, de ez nem lesz intézményszerüleg állandósítva, a jövőben a választókerületek száma és beosztása csakis törvényhozási utón lesz megváltoztatható. Egy hang (baljelől) : Kendelettel megint hatályon kívül helyezhető. Gr. Tisza István ministerelnök: Méltóztassék a törvényt elolvasni. Összesen három szakasz. Talán a legkevesebb, amit követelni lehet, hogy, mivel megtisztelnek t. képviselőtársaim azzal, hogy a vitában résztvesznek, méltóztassanak a törvényjavaslatot elolvasni. Ez a rendelet nem lesz megváltoztatható, csakis törvény által. Ez a 2. §. világos rendelkezése. És ha Mezőssy Béla t. kéjjviselőtársam arra figyelmeztet, hogy a ministeri hatalomnak ilyen tulfejlesztése csökkenteni fogja a nemzet ellenálló erejét, hát én bizonyos tekintetben osztozom t. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1905. XXII. KÖTET. képviselőtársamnak abban a gondolkozásában, hogy nem szabad a törvényhozást túlságosan gyengévé, illetőleg gyengévé tenni — mert hiszen a kevés gyengeség is túlságos — a végrehajtó hatalommal szemben. Mindjárt megjegyzem, hogy nagy hibának tartanám azt a törekvést is, amely gyengévé akarná tenni a végrehajtó hatalmat. Ezt lehet erősnek hagyni, anélkül, hogy gyengítené a törvényhozást, ha helyesen van szabályozva a parlament és a kormány közti viszony. De nagy hibának tartanám gyengíteni a parlamentet a végrehajtó hatalommal szemben, kedvezőtlenül eltolódni hagyni a parlament és a végrehajtó hatalom közti erők súlyviszonyait. Hogy azonban ez a véleményem hogy állhat elő, arra nézve azt hiszem, utalhatom t. képviselőtársamat két forráshoz, amelyeket ők bizonyosan, legalább együttvéve, el fognak ismerni ; a közelmúltbeli politikai vezérének és jelenlegi politikai vezérének nyilatkozataihoz. 1908. február 27-én gróf Apponyi Albert azt mondotta (Olvassa): »Azt hiszem, semmiképen sem imponálhat egy testület, amely nem alkalmas feladata teljesítésére. Ha pedig egy parlament nem képes a nemzet akaratát határozottan kifejezésre hozni, akkor az nem alkalmas feladatának teljesítésére, akkor az lesülyed a lenézettség és megvetettség utolsó fokára«. Azt mondta továbbá (Olvassa) : »Éppen Magyarországra nézve, tekintette] egy más állammal is fennálló viszonyunkra, kétszeres lehetetlenség, kétszeresen gyilkos helyzet az, ha a nemzetnek orgánuma, a nemzeti képviselet állandó tehetetlenségre van kárhoztatva«. Ezt a helyes gondolatot juttatja kifejezésre gróf Andrássy Gyula 1908 február 25-én mondott beszédében, amikor azt mondja (olvassa) : »A képviselőházban él a nemzet. Ha ezt a szervet is cserben hagyjuk, amelyben él, ha ezt is tehetetlennek hagyjuk meg, akkor nem lesz képes a magyar állam magát fentartani. Ha a törvényhozás, a népképviselet a káosz képét adja, akkor azt kérdezem, ki nyer ebből hasznot ? A végrehajtó hatalom. A végrehajtó hatalom tekintélye növekszik mindenütt, ahol a népképviselet nem tud feladatának megfelelni«. Nagyon ajánlom ezeket a nagyon is igaz kijelentéseket a t. képviselő urnak és elvtársainak megszivlelésére. Kún Béla : Csakhogy az tiszta választási rendszer mellett volt! (Derültség és felkiáltások jobbfelől: Akkor kinevezési rendszer volt!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! Talán még egy előzetes kérdést, egész röviden én is érintek. Bakonyi t. képviselőtársamnak azt a kérdését, hogy vájjon gondol-e a kormány arra, hogy a választásokat a régi törvény alapján, esetleg a mostani törvény némely részének életbeléptetésével hajtsa végre, vagy nem. (Halljuk ! Halljuk .') Hát, t. ház, erre egész határozottan kijelenthetem, hogy a kormány mindent el fog követni, 30