Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-512

512. országos ülés 191í február 19-én, csütörtökön. 215 a T)cd- és a szélsőbaloldalon : Tessék őket is széjjelzavarni ! Helyre !) Csendet kérek ! Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! A súlypont egyáltalában nem azon nyugodott, de készséggel elismerem, hogy a harmadik pontja annak az ideiglenes koalicziós házszabálynak nem lépett életbe, s ebben a tekintetben eltért a mienk a másiktól. (Felkiáltások balfelől: Ez a lényeg! Zaj balról.) A tanácskozások rendes korlátozására vonatkozólag léptettük azokat a sürgősségrendszabályokat életbe, amelyek annak a koalicziós házszabálynak első és második pontjában foglaltattak. (Mozgás a baloldalon.) De azt hiszem, ez egészen mellékes. (Ellentmondások a baloldalon.) Ismétlem, a helyzetet orvosoltuk az által, hogy először sürgősen életbeléptettük a koalicziós házszabálynak első és második pontját, azután pedig a dolog alapos előkészitése és tanulmányozása után életbeléptettük, még pedig újból teljesen szabályszerű tárgyalás alapján, a jelenleg érvényben lévő házszabályt. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) Ez a házszabály kötelező a ház minden tagjára, s azt hiszem, hogy a ház minden tagjának s igy természetesen a mélyen t. elnökségnek eljárása is ezen házszabály alapján birálandó el. (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) És t. képviselőház, azon egészen röviden csuszhatom át, hogy a képviselőház elnöke az 1912. évi LXVII. t.-czikk megalkotása előtt is karhatalmat alkalmazott a háznak olyan tagjaival szemben, akik maguktartásával teljesen lehetetlenné tették a tanácskozást. Egészen röviden csuszhatom át először azért, mert a 48-ild törvényekben foglalt általános utasítás határozottan kötelességévé tette ezt az elnöknek ; másodszor azért, mert efelett lehetett esetleg kétely és diskusszió addig, amig a hiteles törvénymagyarázat meg nem történt, amely az 1912. évi LXVII. t.-czikkben foglaltatik. Ez a törvényczikk deklaratorius természetű ; ennek bevezető szavaiból világosan kitűnik, hogy az egyedül illetékes törvénymagyarázó, maga a törvényhozás igy fogta fel a 48-ild törvény tartalmát. (Igaz ! Vgy van ! jobbfelől.) Harmadszor pedig — ez a legkevésbbé fontos érv — azért, mert ebben a tekintetben az elnökség azon a nyomon indult el, amely nyomon elindult a koalicziós elnökség is, csakhogy ez abban a szerencsés helyzetben volt, hogy nem kellett továbbmennie egy rendelet kiadásánál, mert azt a rendeletet az a képviselő ur, aki akkor kitiltatott volt a ház üléseiből, respektálta. (Igaz! ügy van! a jobboldalon. Mozgás balról.) A koalicziós elnökség két esetben adta ki azt az utasítást. — méltóztatnak talán ismerni az ügyet •— (Felkiáltások jobbfelől: Már elfelejtették ! Mozgás a baloldalon.) hogy a kitiltott képviselő közönségnek tekintendő és a háznagy- ugy járjon el vele szemben, mintha közönség volna. (Derültség jobbról.) Azt hiszem, a további magától értetődik — (Igaz ! Vgy van ! Derültség a jobboldalon. Felkiáltások : Hallgatóság. Zaj a baloldalon.) igen hallgatóság. Rakovszky István : A hallgatóságra nagyon hizelgő mindenesetre. (Zaj.) Elnök (csenget): Kérem Rakovszky István képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. (Zaj. Csenget.) Gr. Tisza István ministerelnök: Ezután, t. képviselőház, az inditványnak magának csak egy részével foglalkozom még, azzal az elnökség ellen intézett váddal, hogy az elnök a kezében lévő fegyelmi jogokat a ház különböző oldalaival szemben nem egyenlően gyakorolta. Méltóztassanak nekem megengedni, én nem mehetek és nem is megyek bele, nem is illő dolog, hogy egyes konkrét eseteket vizsgálat tárgyává jegyek; hiszen egyes konkrét esetekben egyik vagy másik irányban eltérhet az egyik egyéni felfog S/S 3i másiktól. (Helyeslés a jobboldalon.) De ha arról van szó. hogy egy bizonyos részrehajlási tendencziát keresnek — hát bocsánatot kérek, méltóztassanak a t. képviselő urak visszagondolni reá, hogy minden lépten-nyomon, a mai ülésben is, a tegnapi ülésben is nem engednek-e olyan szabad folyást és tág tért a t. képviselő urak a maguk élénk temperamentumának, amely bizony a képviselőház rendjének és méltóságának nem válik épen nagyon díszére (Ugy van! ügy van! jobbról.) és méltóztassék nekem megengedni, lehet-e azzal a váddal illetni a ház jelenlegi elnökségét, (Zaj. Elnök csenget.) hogy közbeszólásokkal, néha meglehetősen zajongó közbeszólásokkal szemben . . . Pető Sándor : Sehol a világon nincs eltiltva a közbeszólás. (Zaj. Mozgás jobbról.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! (Folytonos zaj balról.) Bródy Ernő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. (Folytonos zaj balról.) Gr. Tisza István ministerelnök: Majd La bevégezte Pető képviselő ur, folytatom. (Halljuk! Halljuk I jobbról.) De megjegyzem, hogy ez is ujabb frappáns j>élda arra, miként alkalmazzák magukat a képviselő urak a házszabály azon rendeletéhez, hogy a szónokot beszédében zavarni nem szabad. (Mozgás balról.) Gr. Károlyi Mihály: A ministerelnök ur is közbe szokott szólni. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Tisza István ministerelnök: Nem értettem. Gr. Károlyi Mihály: A ministerelnök ur is néha közbeszól. Gr. Tisza István ministerelnök: Méltóztassék meggyőződve lenni róla, hogy azt is sajnálom, ha talán egy perczentjét a közbeszólásoknak, amely onnan történik, egy-egy pillanatban viszonzom, de azt hiszem, egészen más az, ha az embeT a beszédre tartozó dologra esetleg kivételesen valamit mond. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kún Béla képviselő urat kénytelen vagyok figyelmeztetni, minthogy a mai ülés folyamán már kétszer rendreutasítottam, hogy