Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-512

512. országos ülés t91k február í9-én, csütörtökön. 211 Justh Gyula: A ministerelnök épen olyan, mint az ő alkalmazottja ! Elnök : Justh Gyula képviselő urat rendre­utasítom. (Zaj.) Mezőssy Béla : Sürgönyileg jött az intézkedés és egy aktiv őrnagyot és egy osztályvezetőjét, aki a köteles ellenőrzést elmulasztotta, azonnal letartóztattak, az a minister pedig, aki véletlenül félrelépett és aki különben a császár egyik leg­kedvesebb embere volt, 8 nap alatt megkapta az útilaput. Miért ? Ennek az esetnek az alkalmá­ból a német közvéleménynek egyik konzervativ és a kormánykörökhöz közel álló orgánuma azt tolmácsolta, hogy igenis, a monarchiáknak alapja és rendithetetlen létfeltétele a köztisztesség. (Igaz ! ügy van! taps a baloldalon.) Justh Gyula : Azt már hiába keressük ! (Zaj.) Mezőssy Béla : Akkor t. képviselőház, a német kormány egyik hivatalos orgánuma mondotta azt, hogy a porosz nagyság, a porosz hatalom és a porosz erősség alapokát az képezi, hogy tisztviselői meg­közelithetetlenek és érintetlenek a legalsóbb és a legfelsőbb fokon egyaránt. Bocsánatot kérek, itt van az egész világ közöttünk. Mi azt akarjuk és azt mondjuk, hogy a törvény ne legyen pókháló, amely csak a kis legyeket fogdossa össze, de a törvény legyen egy erős kötél, amely megfogja a tolvajo­kat, bármilyen magas állásban legyenek. (Hosszan­tartó élénk helyeslés és taps a baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) És, t. képviselőház, hogyha látjuk azt, hogy a pártkassza czéljaira 1,400.000 koronának az el­fogadása szimplán elintéztetik azzal, hogy a pénzt visszautalják és egyéb sérelem arra, aki ezt el­követte, nem származik és legfeljebb a t. minister­elnök ur annyit mond mentség gyanánt, hogy ő ezt nem tette volna s ő a jövőben nem fogja tenni azt, hogy állami üzletekből pártkassza czéljaira bármi­féle összeget is elfogadjon, hát ez lehet, elhiszem . . . (Elnök csenget. Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: T. ház ! Ha az elnök emmcziálni akar valamit, minden képviselőnek kötelessége őt meg­hallgatni. T. képviselő ur, méltóztatik látni, hogy a dolog természeténél fogva és a helyzetnél fogva is, én egyáltalában nem akarok a képviselő urat indít­ványának indokolásában gátolni és 'szólásszabad­sága elé bármiféle akadályt gördíteni. De azt mégis méltóztatik a képviselő urnak is elismerni, hogy az az ügy, amelyet most már elég hosszan és részlete­sen méltóztatik tárgyalni, az elnökség magatartá­sával semmiféle összefüggésben sincs. (Nagy zaj a baloldalon. Ugy van! ügy van ! jobbjelől.) Lovászy Márton : Hiszen panama-pénzen vá­lasztották meg az elnököt ! (Zaj.) Elnök : Lovászy Márton képviselő urat rendre­utasítom. (Folyton tartó zaj a baloldalon.) Fráter Lóránt képviselő urat kérem, ne zavarja a tanács­kozást ! (Zaj. Csendet kérek.) Huszár Károly (sárvári) ; Az elnök hivatása a panamisták védelme ! (Folyton tartó zaj. Elnök csenget.) > Elnök : Huszár Károly képviselő urat rendre­utasítom. Tessék a szónokot nyugodtan meghall­gatni. Mezőssy Béla: . . . ez utólag nekünk csak csekély vigasztalás ; eső után köpönyeg, mert az ilyen forrásokból duzzadt össze az aranyesőnek az a hullámzó patakja, amely elárasztotta Magyar­országot és amely szennyes áradatnak ez a többség a következménye. (Éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Nagy zaj a jobboldalon. Elnök csenget. Felkiáltások jobbjelől: Halljuk az elnököt !) Elnök : Csendet kérek ! Miután a t. képviselő ur jónak látta ezzel a legutóbbi kifejezésével a ház többségét megsértem, kénytelen vagyok őt rendre­utasitani. Kún Béla : Igaza volt ! (Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Kérem Kún Béla képviselő urat, ne méltóztassék állandóan közbeszóim. Ráth Endre (közbeszól). Elnök: Ráth Endre képviselő urat rendre­utasítom. Mezőssy Béla: Ezek voltak azok az indokok, t. képviselőház, amelyek bennünket, az összes ellenzék minden egyes árnyalatát a következő bizalmatlansági indítvány benyújtására birtak rá : (Halljuk ! Halljuk ! balfelől. Olvassa) : »A képviselőház mostani elnöke, mint alelnök vezette a képviselőháznak 1912 május hó 22-én tartott azon ülését, amelyen gróf Tisza István elnökké választatott meg. 1. Már ez alkalommal megsértette a ház­szabályokat, mert a választást, amely napirendre volt kitűzve, a napirend tárgyalására megállapí­tott idő után eszközölte és azoknak a képviselők­nek a felszólalását, akik a házszabály 215. §-a alapján a házszabályok helyes alkalmazása érde­kében felszólalni és a készülő házszabálysértésre figyelmeztetni akarták, jogaik tudatos elkobzásá­val megakadályozta. 2. Gróf Tisza István elnökké választása után a mostani elnök ur, mint alelnök szolidaritást vállalt' az 1913. év június 4-én elkövetett nyilt házszabálysértéssel és annak ugyanazon délután megkisérlett u. n. reparácziójával, mely azonban ujabb megtámadása volt a képviselőházi jog­rendnek. Ugyanis a házszabályokban a többség hatalmának jogi korlátai vannak megállapítva, tehát e többség nem érvényesítheti saját szabály­talan eljárását egy későbbi, bár szabályosan hozott határozattal sem. Az 1912 június 4-én délután hozott határozat egyébként is szabálytalan volt, mert előzetes napirendre tűzés nélkül elnöki be* jelentés ezimén akart elintézni egy tárgyat, mely a képviselőház törvényalkotási ténykedését fog­lalta magában, tehát a törvényalkotásra nézve megállapított s biztosíték jellegével biró eljárási szabályok hatálya alól semmiféle kerülő utón nem lett volna .elvonható. 3. Az 1912 június 4-én történtek azt az elvet léptették életbe, hogy az elnöki lelkiismeret, he­lyesebben szólva : az elnök czélszerüségi felfogása a többségre támaszkodva túlteheti magát a ház­27*

Next

/
Thumbnails
Contents