Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-512
202 522. országos ülés Í91k ft szélsőbaloldalon.) Engem mindenesetre az a szándék vezetett, hogy lojálisán járjak el a t. ellenzékkel. (Zaj balfelől.) Gr. Zichy Aladár (közbeszól). Elnök : Kérem gróf Zichy Aladár képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. Gr. Zichy Aladár : Biztosítsák, hogy napirendre fogják tűzni, akkor nem szólunk egy szót sem ! (Ugy van ! balfelől.) Elnök : Gróf Zichy Aladár képviselő urat rendreutasítom ! Nagy Sándor: Ilven ember minister volt! (Zaj.) r Beőthy Pál : Talán el méltóztatik nekem hinni, hogy tisztán lojalitásból járok igy el. Gr. Zichy Aladár : Biztosítsák, hogy napirendre fogják tűzni! (Zaj. Elnök csenget.) Beőthy Pál : Méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek azokra az inkriminált tényekre, amelyeket az inditványttevő képviselő ur' kifogásolt. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Az első pont az, hogy »a képviselőház mostani elnöke, mint alelnök vezette a képviselőháznak 1912 május 22-ikén tartott azon ülését, amelyen gróf Tisza Istvánt elnökké választottaké (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek! Méltóztassanak a szónokot meghallgatni! Beőthy Pál : »Ezen választásnak keresztülvitele közben, nem adva helyet a személyes kérdés vagy házszabályok oimen kért felszólalásoknak, elrendelte a szavazást és azt végre is hajtotta.« Ez t. i. a sérelem.. Méltóztassanak megengedni, hogy emlékezetébe hozzam a t. háznak elsősorban azt, hogy a megelőző ülésen az igen t. ház az ő határozatával napirendre tűzte a dolog természete szerint a megüresedett elnöki széknek választás utján leendő betöltését. Méltóztassanak megengedni, hogy emlékezetébe idézzem a t. képviselőháznak, hogy a régi házszabályoknak 16. §-a, az egyedüli, amely az elnökválasztás iránt rendelkezést tartalmaz, utolsó bekezdésében imperative — a korelnökre vonatkoztatva, de természetesen, más rendelkezés nem lévén, ez alkalmazandó és alkalmaztatott az elnökválasztásra is — a ház tisztviselőinek, illetve az elnöknek még azon ülésben vagy a legközelebbi köznapon való megválasztására hivja fel a képviselőket. Nekem, t. ház, kötelességem volt, mert napirendre volt tűzve, mert a házszabályok 16. §-a imperative kimondja, hogy a választás azon napon megejtendő, a. szavazást elrendelni; s midőn a zártülés befejeztével elnöki enunciációmba belefogtam, elnöki enunciációm ugy szólt, hogy elrendelem a napirend szerint a megüresedett elnöki széknek választás utján leendő betöltését. Az elnöki enunciációt megzavarni szintén a házszabályok szerint nem lévén szabad, ezalatt senkinek sem lehetett joga és jogczime felszólalásra. Az elrendelt szavazás közben pedig, ugyancsak a régi házszabályok értelmében, beszédet tartani tilos lévén, természetesen szintén senbruár 19-én, csütörtökön. kinek nem lehetett joga felszólalni és az aktust megzavarni. így tehát teljesen szabályszerűen, a házszabályoknak • és a' ház akaratának megfelelően folytattatott le ez a választás, semmiféle szabálytalanság egyáltalában nem történt. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) Polónyi Géza: Csak a lemondáshoz nem engedtek hozzászólni. Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak ! Beőthy Pál : Az indítvány második pontja ugy szól, hogy gróf Tisza István elnökké választása után a mostani elnök ur, mint alelnök, szolidaritást vállalt az 1912 június 4-én elkövetett nyilt házszabálysértéssel és annak ugyanazon délután megkísérelt reparácziójával. Hát, t. képviselőház, sem az akkori elnök ur, sem én, aki külön is kijelentem, hogy teljes mértékben vállalom a szolidaritást és felelősséget vele együtt, sohasem csináltunk titkot abból, — hiszen itt a házban is meg volt beszélve ez a kérdés — hogy akkor, amidőn a nemzeti védelemnek már halaszthatatlanná vált és 15 év óta napirenden levő kiegészítéséről volt szó, (Igaz! Ugy van ! jobbfelöl.) akkor, mikor a házszabályok különféle rendelkezéseibe kapaszkodva, a kisebbség mesterségesen akadályozta meg, hogy itt a ház többségének tudott akarata érvényesüljön is . . . Lovászy Márton : Annak a többségnek nem volt ehhez erkölcsi joga ! Beőthy Pál: ... lelkiismereti kötelességének érezte az elnök épen a fenyegető külpolitikai helyzet nyomása alatt (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) véget vetni ennek egy házszabálysértéssel — amint ő maga ismételten bevallotta és amint én most megint szintén beismerem — és a ház akaratát érvényre juttatni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj balfelől.) Ez, t. képviselőház, megtörtént. Ezt nem tagadta és nem szépítette senki, hogy itt a nemzet érdekében, a parlamentarizmus és a házszabályok lényegének és szellemének megfelelően, (Zaj és ellenmondások a baloldalon.) de a házszabályok betűjének megsértésével jött létre ez a házhatározat. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Azonban, t. ház, ez a törvényhozás szuverén. Ez bíráskodik a. saját ügyeiben . . . (Zajos helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások a baloldalon : Hát a Héderváry-ügy ? Mi van Gerővel ?) Veszprémy István : önnek is Tisza parancsol! Elnök : Kérem Veszprémy képvselő urat, ne tessék közbeszólni! Bakonyi Samu : A törvény a szuverén ! Elnök: Kérem Bakonyi képviselő urat, ne szóljon közbe ! Beőthy Pál: . . . s ennek a törvényhozásnak egyedül illetékes bírálata alá bocsátotta az akkori elnök ur ezt a kérdést. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Lovászy Márton : Miért nem bocsátották a nemzet ítélete elé ? (Zaj.)
