Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-511

511. országos ülés 191k merész lépést. A képviselő ur tagadta, hogy ebben a tekintetben valaha kijelentéseket tettek volna, tagadta, daczára annak, hogy épen akkor mellette ült pártjának elnöke és vezetője, Justh Gyula képviselő ur és most is mellette ül Holló Lajos ur, a pártnak szintén előkelő vezetőtagja. Ezzel szemben legyen szabad nekem czitálnom egyrészt Justh Gyula t. képviselő ur beszédéből, amelyet 1912 márczius 21-én mondott el a függetlenségi párt nagygyűlésén, ahol ezt mondotta (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl. Olvassa) : »Az intelligenczia vezető szerepét nem kell félteni az általános választói jogtól, mert az az intelligenczia, amely ma szabadelvüpárti, holnap függetlenségi párti, holnapután munkapárti, ugy sem méltó a vezetésre.« (Élénk felkiáltások a baloldalon : Ugy van ! Teljesen igaza van !) »A kerületek beosztására kell súlyt helyezni. Amikor azt mondjuk, hogy a magyar faj szupremácziája veszélyben van, azt mondom erre, hogy ha igazságosan osztjuk be a kerületeket, akkor a magyarság fog vezetni.« (Mozgás és zaj a baloldalon.) Justh Gyula : Ezt ma is állom és ez nem argumentum az önök javaslata mellett! Holló Lajos: Igazságosan! Sándor János belügyminister: Azután azt a tanácsot adja, (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) hogy a városoknak kis kerületeket kell adni esekélyszámu választókkal és igy 150 városi kerületet kell alakitani. Ugyanilyen formán nyilatkozik Holló Lajos képviselő ur is, aki azt mondja (olvassa) : Nemzetiségek voltak akkor is, mikor az igen tisztelt koalicziós kormány magára vállalta az általános választói jog megalkotását, ök sem láttak ebben sérelmet, mert tudták, hogy ennek a nemzetnek először is történelmi kialakulása az ereje, másodszor azok a törvényes intézkedések, amelyeket minden kormány megtesz arra, hogy a nemzeti uralom részére az igazi alapokat rakja le — ezek kizárnak minden nemzetiségi veszedelmet.« (Mozgás és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Nohát! Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) Bakonyi Samu : De nem igazságtalanul és nem erőszakosan ! Sándor János belügyminister: Hogy az igen tisztelt képviselő urak igenis nagy súlyt helyeztek a kerületek beosztására és hogy igenis azt hitték, hogy ami veszedelem rejlik az általános választói jogban, azt ellensúlyozni lehet a kerületek beosztásával . . . (Felkiáltások balfelől: Most is! De nem ugy, ahogy önök csinálták ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Sándor János belügyminister: ... arra nézve hivatkozom az ezen törvényjavaslat készitése közben is megerősödött tapasztalataimra és tanulmányaimra és igenis határozottan állítom, hogy nem lehet; (Ellenmondások balfelől.) nem lehet, hacsak nagyon mesterséges megkülönböztetéseket nem csinálnánk, amelyek viszont ellenkeznének az igazsággal, a méltányossággal és méltán tennék ki február 18-án, szerdán. 165 kritikának ezt a javaslatot. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Hogy vezérelveinket megtartottuk, azt bizonyítani fogom magával az előterjesztett törvényjavaslat indokolásával és egypár adattal, amelyeket bátor leszek felhozni abból a részletes beosztásból, amelylyel foglalkozunk, amelynek véglegesítését a mostani vita eredményétől kívántuk függővé tenni. Ugyanis erről a vitáról azt a naiv hitet tápláltuk és azt reméltük, hogy ennél a komoly kérdésnél, ugy amint Rakovszky István előttem szólott t. képviselő ur is mondotta, bőséges vitára lesz alkalom és fogunk érveket hallani, amelyeket igenis akartunk figyelembe és számbavenni. (Mozgás és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Gerővel ? Előbb küldjék nyugdíjba Geröt ! Halljuk ! Halljuk ! • jobbfelől.) Magánál a kerületi beosztásnál nem elméleti fogalmakból, nem puszta mathematikai vagy geográfiai arányokból indultunk ki, hanem kerületről-kerületre valamennyin végigmentünk ; számbavettük az összes számbavehető tényezőket, és mindezek alapján állapítottuk meg tervezetünket, amelynek főbb vonásait mutatja az előterjesztett javaslat és az indokolás. (Mozgás balfelől.) Bikádi Antal : De hogyan győződünk meg arról, hogy azok helyesek ? Erre nincs felelet ! (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Sándor János belügyminister: Mérlegelnünk kellett mint az indokolás elmondja, a lakosság számát a lakosság kultúráját, vagyonosságát a választók számát, a történelmi multat és a jövő esélyeit. Csuha István : Szépen vették figyelembe ! Épen az ellenkezője történt ! (Mozgás és zaj balfelől. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Sándor János belügyminister: Itt mindjárt megjegyzem, hogy e javaslatnak némelyek érdeméül, mások hibájául tudják be azt, hogy figyelembe vettünk némely megelőző adatot is. Igenis, figyelembe vettük az előzőleg gyűjtött adatokat mert ez kötelességünk. De hogy megvan a hasonlatasság ebben a mostani tervezetben az előző tervezettel, az onnan is ered, mert ugyanazok a derék és tiszteltreméltó munkatársak, akik annak idején foglalkoztak ezzel a kérdéssel, voltak segítségünkre most is és ugyanazok az objektív indokok, amelyek alapján akkor dolgoztak, voltak nálunk most is irányadók, az ország pedig most is ugyanaz, a viszonyok is ugyanazok, (ügy van! Ugy van! jobbfelől.) tehát ezek mérlegelésénél igenis sokban kellett egyforma szempontokból kiindulnunk és sokban jutottunk egyforma eredményekre. (Helyeslés jobbfelöl.) A különbség csak az, hogy más az a nézőpont, amelyből most nézzük a viszonyokat és más volt az, amelyből akkor nézték. Akkor egy plurális választójoggal állottunk szemben, ma pedig egy sokkal előrehaladottabb, hatásában az általánoshoz közelebb álló választójoggal állunk szemben. (Igaz 1 Ugy van ! jobbfelöl.) Mi nem vitatjuk el