Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-510

148 5'íO. országos ülés 191Í február 17-én, kedden. Igazolni fogom állításomat. De nem untatom a t. képviselőházat azzal, hogy a statisztikai adatoknak egész halmazát soroljam fel ezen állításomnak igazolására. Ez felesleges. Aid magát a javaslatot és indokolását elolvassa, teljesen tisztában van azzal, hogy az erdélyi kerületeknek javára, akár nemzetiségiek, akár magyarok legyenek azok, a Duna-Tisza köze, a Dunántúl és a városok megrövidíttettek. (Igaz! Vgy van ! a baloldalon.) Ez kétségtelen tény, ezt letagadni nem lehet. Ha már most ennek a kétségtelen ténynek indokolására a belügyministeri javaslat hivatkozik arra. hogy Erdélyben bizonyos történelmi multat kellett respektálni és ennek a történelmi múltnak és azon nagy érdekeknek, melyek ehhez fűződtek, a méltatásának lett az a következménye, hogy az erdélyi kerületek átlag kisebb választói létszámmal több képviselőküldési jogot nyertek, — bocsánatot kérek, ez csak zsákban macskát árulás. Történelmi szempontot — már t. i. magyar nemzeti szempontból és nem a komité szempontjából — Id játszott Erdélyben ? Játszottak a székelyek, kik a végeken saját vérük hullásával óvták a magyarságot, szemben azoknak a különböző nevű vajdáknak és törököknek betöréseivel sok-sok évszázadon át. Es épen a székely kerületeknél, épen a magyarságnál van a csökkenés ! Hogyan lehet tehát azt mondani, hogy ez a javaslat a történelmi multat respektálja, mikor éjien a székely kerületeknél, éjDen Marostordánál van csökkenés ? Hogy azután véletlenül egy-egy ellenzéki embernek a kerületét törli el és osztja fel a t. belügyministerium, ezt nem akarom czélzatosságnak tulaj donitani. Azt méltóztatnak mondani, hogyha meghagyták volna ezeknek a magyar vármegyéknek eddigi kerületeit, az esetre a választóknak létszáma szemben az országos átlaggal lényegesen csökkent volna. Ez egy érv. De ha ezt az érvet méltóztatnak alkalmazni, miért nem méltóztattak a szász vármegyékben is alkalmazni ? Ott még kisebb létszámú választókerületek is lesznek, tehát a quod uni justum alteri aequum elvénél fogva, ha kulturális és fontos szempontokat méltányolni méltóztattak, amit én nem is kifogásolnék a szászoknál, akkor azok a történelmi emlékek az egyenlő elbánás elvénél fogva azt hozták volna magukkal, hogy ugyanezen szempontokat méltóztassék a színmagyar vármegyékben, Erdélyben is érvényesíteni. (Vgy van! Vgy van! a baloldalon.) De nem ez az igazi ok. Az igazi ok az, hogy ugy méltóztattak Erdélyben csoportosítani az egyes kerületeket, hogy azok a kormánynak lehetőleg készséges liferáns kerületei legyenek. (Vgy van ! a baloldalon. Mozgás jobbról.) Ez elvitázkatatlan tény. Azonban ha ez igy áll és pedig minden kétségen felül áll, akkor ennek logikai következménye az lett volna, hogy ha Erdélyt quasi biztosítani akarták mint olyan konzervatív anyagot, amely a kormánypolitikának készséges támasza lesz most és a jövőben is, akkor bocsánatot kérek. nem lett volna szabad a másik túlzásba esni az ellensúlynál, t. i. a városoknál. A t. előadó ur egy statisztikát adott elő, amely szerint ő a városi kerületeket 105-ben jelöli meg. A törvényjavaslat és az indokolás mint városi kerületeket pusztán az önálló törvényhatósági j oggal biró városokat emliti és csak 66-ot sorol elő az előadó ur, tehát hozzáveszi a rendezett tanácsú városi kerületeket is. Nagyon érdekes azonban, hogy a t. belügyministerium sem az indokolásban . . . Gr. Tisza István ministerelnök: De igenis, az indokolásban. Mezőssy Béla: Benne van? A rendezett tanácsú városi kerületek? Gr. Tisza István ministerelnök: A 12-ik oldalon. Egy hang jobbról: Nem olvasta ! Mezőssy Béla: Méltóztassék meggyőződve lenni, annyira elolvastam, mint a képviselő ur. Rakovszky István : Fogadok, hogy ő nem olvasta el. (Élénk derültség a baloldalon és jelkiáltások : Sohasem olvas !) Farkas Pál : De nem vezérszónok ! (Zaj.) Mezőssy Béla : Én tegnap kaptam azt a megtisztelő megbízást annak a pártnak részéről, amelynek nevében beszélek, hogy ehhez a kérdéshez felszólaljak . . . Egy hang (a jobboldalon) : Olvastam egy pár napj>al ezelőtt ! Mezőssy Béla : En nem fogadok el leczkét senkitől a kötelességek teljesítése terén, de ha a "statisztikának ez a része kikerülte a figyelmemet, ez nem olyan nagy bűn, amely X-szel vagy Y-nal meg ne eshetne. Justh Gyula: De hiszen neked van igazad! Gr. Tisza István ministerelnök: A 12-ik oldalon. Mezőssy Béla: En elfogadom, hogy benne van és utána fogok nézni, hogy csakugyan benne van-e. De ha benne van, legfeljebb az egyes rendezett tanácsú városokból alakítandó kerületeknek a neve lesz meg. Gr. Tisza István ministerelnök: Az sincs! Mezőssy Béla : Az sincs ? (Derültség bal felől.) Gr. Tisza István ministerelnök : Csak a [száma ! (Zaj és derültség balfelöl.) Mezőssy Béla : Bocsánatot kérek, ugy látszik, mégis nekem van igazam. (Vgy van ! a baloldalon.) Justh Gyula : Miért szüntették meg a városok önálló képviselőküldési jogát ? Ez nincs indokolva ! Nem áll! Mezőssy Béla : En a rendezett tanácsú városokból alakítandó külön kerületekre vagyok kíváncsi. Justh Gyula : Arról szó sincs az indokolásban. Mezőssy Béla: Megmondom azt is, hogy miért. Amikor a 48-iki törvényhozás a választási törvényt hozta, hevenyészett munkát végzett, tiz nap alatt készitették el, — legalább én egy publiczistának a czikkéből veszem ezt; azt irja ebben a czikkében, hogy tiz nap alatt készitették