Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-502

8 502. országos ülés 191í január 28-án, szerdán. lendületre fog ébredni, gazdasági életünk is meg fog erősödni, és a kivándorlás igy is lényegesen fog csökkenni. Azonkívül, t. ház, a gyermekvédel­münk fokozottabb fejlődésével, közegészségügyünk ja vitásával, ujabb erőforrások fognak megnyit­tatni a nemzeti védelem részére és ha tekintetbe veszszük azt, hogy népességünk a lefolyt tiz év alatt körülbelül egy millióval szaporodott, könnyen megállapithatjuk és elég határozottsággal, hogy az ujonczlétszám kiállitása Magyarország részéről aggodalomra okot nem szolgáltathat. Ami most már a jelenlegi javaslatban meg­állapított ujonczlétszámemelésnek részletes fel­használását illeti, arra nézve bátorkodom előadni, hogy elsősorban is a megszavazott ujonczjutalék a már előbb jelzett határszéli fölemelt békelét­számra fog fordíttatni. 168 zászlóajnál lesz a századok békelétszáma 120 főben megállapítva. Ez a fölemelt békelétszám eddig nálunk csak a Boszniában elkülönített 39 zászlóaljnál volt isme­retes, ahol 128 emberből állott állandóan a száza­dok létszáma. Most ezt a javaslat egységessé fogja tenni és a határszélen elhelyezett minden zászló­aljnál egyformán 120 emberben állapítja meg a békelétszámot, a belterületen elhelyezett csapa­toknál 92 főben állapítja meg a békelétszámot, melyhez még az altiszti kérdés megoldásával 3 továbbszolgáló altiszt jön, ugy hogy a századok­nak legénységi állománya 95 fő lesz. Ha figyelembe veszszük ezen számot, még min­dig aránylag kisebb létszámmal bírunk, mint a külföldi államok. Francziaországban ugyanis a határszéli békelétszám 200 fő, Németországban 180, Olaszországban és Oroszországban pedig 150 fő. Ezzel szemben azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a monarchiánknak határai sokkal széttagoltabbak, ugy hogy sokkal több azon zászló­aljak száma, hol ezen felemelt békelétszám beho­zatott, mint Francziaországban vagy Olaszország­ban, melynek határait nagyrészt tenger alkotja és igy nem szükséges ott annyi határszéli zászló­aljnál felemelni a békelétszámot. Megszünteti ez a javaslat a gyalogságnál eddig fennállott elvezényléseket, melyekről már a védorőtörvény is rendelkezett, de nem tudott annak teljesen megfelelni épen az akkor kontem­plált létszám elégtelensége folytán. Azonkívül szaporítja a javaslat a gyalogezre­deknél a géppuskás osztagok számát is, ugy hogy minden egyes gyalogezrednél jövőre békében három, háborúban pedig négy géppuskás osztag lesz. A véderőtörvény kerékpáros századokat is állított fel, melyeknek felállítása érdekében meg­szüntetett ugyanannyi vadászszázadot. Ezeknek a vadászszázadoknak pótlása is szükségessé vált és ezek is az uj onczkontingensből kapják létszámukat. Ha a tüzérséget vesszük figyelembe, konsta­tálhatjuk, hogy a mi tüzérségünk fogatolása vagyis lovakkal való ellátása elégtelen volt. Eddig négy üteg volt egy tüzérezredben és most a háborús bonyodalmak alatt sebtében felállítottuk az ötödik üteget is, de ennek fogatolása még mindig nem elégséges. Az uj ujonczjavaslat azt kontemplálja, hogy a jövőben még két lőszerkocsi is fogatolva legyen, de csak a határszélen elhelyezett ütegek­nél. A belterületen elhelyezett ütegeknél két hámos és egy málhás lóval fogja a javaslat szaporítani a létszámot. A határon levők 17 emberrel és 23 lóval, a belterületen levők pedig két hámos és egy málhás lóval fognak szaporittatni. A határszéli nehéz taraczkütegek 11 emberrel és 22 lóval, a hegyi ágyús ütegek 8 emberrel és 4 lóval, a hegyi taraczkütegek pedig 20 emberrel és 4 lóval fognak szaporittatni. A lovasság, t. ház, azon fegyvernem, melynek a háborúban az első feladatok jutnak. A lovasság­nak mindig harczra készen kell lenni és épen azért a lovasság béke- és hadilétszáma közt nem szabad különbségnek lenni. Ebből az elvből kiindulva az ujonczjavaslat a lovasszázadok létszámát is sza­porítja és egyenlővé teszi a hadi létszámmal. Megszünteti az eddig szokásos elvezényléseket, melyek minduntalan megbénították a lovasszáza­dok harczképességét. A lovas géppuskás osztagok­nak létszámát 10 emberrel és 10 lóval szaporítja az uj javaslat, magukat a géppuskás osztagokat pedig hattal. Azonkívül felállítja ezredenként a távjelző lovas járőröket 3 altiszttel és 4 huszárral, azonkívül igen üdvös rendelkezést statuál, tudniillik a lovas­ság pótkereteit 20 emberrel és 57 lóval szaporítja. Ezáltal úgyszólván megszabadítja, tehermentesíti a századokat a pótlovak belovaglása alól s igy módot nyújt arra, hogy alaposabb taktikai kikép­zésben részesüljenek, azt az időt pedig, amelyet eddig a belovagolásra fordítottak, hasznosabb teendőkre fordítsák. A boszniai két lovasszázad helyett, amelyet ezredüktől detasiroztak és a hegyi háborúban szük­séges felszerelésekkel láttak el, két uj lovasszázad lesz felállítva, hogy azt a hiányt, amelyet az ezred­nél okoztak, pótolhassuk. Az árkászzászlóaljaknái hiányzó negyedik szá­zadot is felállítja ez a javaslat és a hidászzászló­aljnál az eddigi két század helyett most majd négy század lesz, ezenkívül a közlekedési csapat, a mű­szaki tüzérség, az egészségügyi s az élelmezési kar, a ruházati ágazat és több kisebb ágazat megfelelő mértékben lesz szaporítva, minthogy a felemelt békelétszám folytán szaporodtak azok a teendők is, amelyeket ezek az ágazatok ellátnak. Ezek volnának azok a létszámpótlások, ame­lyeket a javaslat kontemplál. Áttérek most azoknak az uj alakulásoknak ismertetésére, amelyek e javaslat keretében helyet találnak. (Halljuk !) Ha konstatálom, hogy tüzérségünk nem volt a harczászati követelményeknek teljesen meg­felelő, azt hiszem, ezzel nem árulok el hadi titkot. Tudjuk, hogy hadosztályonként tüzérségünk csak 42 löveggel rendelkezett, holott más államokban 54—72 a hadosztályok lövegszáma, annak ellenére, hogy külföldön a hadosztályok nem 16.000 em­berből állanak, mint nálunk, hanem legtöbbnyire

Next

/
Thumbnails
Contents