Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-502

8 502. országos ülés 191í január 28-án, szerdán. lendületre fog ébredni, gazdasági életünk is meg fog erősödni, és a kivándorlás igy is lényegesen fog csökkenni. Azonkívül, t. ház, a gyermekvédelmünk fokozottabb fejlődésével, közegészségügyünk ja vitásával, ujabb erőforrások fognak megnyittatni a nemzeti védelem részére és ha tekintetbe veszszük azt, hogy népességünk a lefolyt tiz év alatt körülbelül egy millióval szaporodott, könnyen megállapithatjuk és elég határozottsággal, hogy az ujonczlétszám kiállitása Magyarország részéről aggodalomra okot nem szolgáltathat. Ami most már a jelenlegi javaslatban megállapított ujonczlétszámemelésnek részletes felhasználását illeti, arra nézve bátorkodom előadni, hogy elsősorban is a megszavazott ujonczjutalék a már előbb jelzett határszéli fölemelt békelétszámra fog fordíttatni. 168 zászlóajnál lesz a századok békelétszáma 120 főben megállapítva. Ez a fölemelt békelétszám eddig nálunk csak a Boszniában elkülönített 39 zászlóaljnál volt ismeretes, ahol 128 emberből állott állandóan a századok létszáma. Most ezt a javaslat egységessé fogja tenni és a határszélen elhelyezett minden zászlóaljnál egyformán 120 emberben állapítja meg a békelétszámot, a belterületen elhelyezett csapatoknál 92 főben állapítja meg a békelétszámot, melyhez még az altiszti kérdés megoldásával 3 továbbszolgáló altiszt jön, ugy hogy a századoknak legénységi állománya 95 fő lesz. Ha figyelembe veszszük ezen számot, még mindig aránylag kisebb létszámmal bírunk, mint a külföldi államok. Francziaországban ugyanis a határszéli békelétszám 200 fő, Németországban 180, Olaszországban és Oroszországban pedig 150 fő. Ezzel szemben azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a monarchiánknak határai sokkal széttagoltabbak, ugy hogy sokkal több azon zászlóaljak száma, hol ezen felemelt békelétszám behozatott, mint Francziaországban vagy Olaszországban, melynek határait nagyrészt tenger alkotja és igy nem szükséges ott annyi határszéli zászlóaljnál felemelni a békelétszámot. Megszünteti ez a javaslat a gyalogságnál eddig fennállott elvezényléseket, melyekről már a védorőtörvény is rendelkezett, de nem tudott annak teljesen megfelelni épen az akkor kontemplált létszám elégtelensége folytán. Azonkívül szaporítja a javaslat a gyalogezredeknél a géppuskás osztagok számát is, ugy hogy minden egyes gyalogezrednél jövőre békében három, háborúban pedig négy géppuskás osztag lesz. A véderőtörvény kerékpáros századokat is állított fel, melyeknek felállítása érdekében megszüntetett ugyanannyi vadászszázadot. Ezeknek a vadászszázadoknak pótlása is szükségessé vált és ezek is az uj onczkontingensből kapják létszámukat. Ha a tüzérséget vesszük figyelembe, konstatálhatjuk, hogy a mi tüzérségünk fogatolása vagyis lovakkal való ellátása elégtelen volt. Eddig négy üteg volt egy tüzérezredben és most a háborús bonyodalmak alatt sebtében felállítottuk az ötödik üteget is, de ennek fogatolása még mindig nem elégséges. Az uj ujonczjavaslat azt kontemplálja, hogy a jövőben még két lőszerkocsi is fogatolva legyen, de csak a határszélen elhelyezett ütegeknél. A belterületen elhelyezett ütegeknél két hámos és egy málhás lóval fogja a javaslat szaporítani a létszámot. A határon levők 17 emberrel és 23 lóval, a belterületen levők pedig két hámos és egy málhás lóval fognak szaporittatni. A határszéli nehéz taraczkütegek 11 emberrel és 22 lóval, a hegyi ágyús ütegek 8 emberrel és 4 lóval, a hegyi taraczkütegek pedig 20 emberrel és 4 lóval fognak szaporittatni. A lovasság, t. ház, azon fegyvernem, melynek a háborúban az első feladatok jutnak. A lovasságnak mindig harczra készen kell lenni és épen azért a lovasság béke- és hadilétszáma közt nem szabad különbségnek lenni. Ebből az elvből kiindulva az ujonczjavaslat a lovasszázadok létszámát is szaporítja és egyenlővé teszi a hadi létszámmal. Megszünteti az eddig szokásos elvezényléseket, melyek minduntalan megbénították a lovasszázadok harczképességét. A lovas géppuskás osztagoknak létszámát 10 emberrel és 10 lóval szaporítja az uj javaslat, magukat a géppuskás osztagokat pedig hattal. Azonkívül felállítja ezredenként a távjelző lovas járőröket 3 altiszttel és 4 huszárral, azonkívül igen üdvös rendelkezést statuál, tudniillik a lovasság pótkereteit 20 emberrel és 57 lóval szaporítja. Ezáltal úgyszólván megszabadítja, tehermentesíti a századokat a pótlovak belovaglása alól s igy módot nyújt arra, hogy alaposabb taktikai kiképzésben részesüljenek, azt az időt pedig, amelyet eddig a belovagolásra fordítottak, hasznosabb teendőkre fordítsák. A boszniai két lovasszázad helyett, amelyet ezredüktől detasiroztak és a hegyi háborúban szükséges felszerelésekkel láttak el, két uj lovasszázad lesz felállítva, hogy azt a hiányt, amelyet az ezrednél okoztak, pótolhassuk. Az árkászzászlóaljaknái hiányzó negyedik századot is felállítja ez a javaslat és a hidászzászlóaljnál az eddigi két század helyett most majd négy század lesz, ezenkívül a közlekedési csapat, a műszaki tüzérség, az egészségügyi s az élelmezési kar, a ruházati ágazat és több kisebb ágazat megfelelő mértékben lesz szaporítva, minthogy a felemelt békelétszám folytán szaporodtak azok a teendők is, amelyeket ezek az ágazatok ellátnak. Ezek volnának azok a létszámpótlások, amelyeket a javaslat kontemplál. Áttérek most azoknak az uj alakulásoknak ismertetésére, amelyek e javaslat keretében helyet találnak. (Halljuk !) Ha konstatálom, hogy tüzérségünk nem volt a harczászati követelményeknek teljesen megfelelő, azt hiszem, ezzel nem árulok el hadi titkot. Tudjuk, hogy hadosztályonként tüzérségünk csak 42 löveggel rendelkezett, holott más államokban 54—72 a hadosztályok lövegszáma, annak ellenére, hogy külföldön a hadosztályok nem 16.000 emberből állanak, mint nálunk, hanem legtöbbnyire