Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-510

126 5l0. országos ütés 191í február 17-én, kedden. közvéleményének a szükséges biztonságot megadná. Egyik legutóbbi nyilatkozatában is a t. ministerelnök ur erről a kérdésről csak ugy fejezte ki magát, liogy remélhetőleg már az uj törvény alapján lesznek az uj választások. És a t. közigazgatási bizottság jelentésében olvasok egy passzust, amely engem az e tekintetben való biztonság iránt, megvallom, aggodalomba is ejt. Azt mondja egy helyen a t. közigazgatási bizottság, hogy az az óhajtandó, hogy egészben lépjen életbe az uj választójogi törvény. Mit jelent ez ? Micsoda szándék lappang e mögött — teljes joggal kell kérdeznem. (Ugy van! balfelől.) Ha nincs mögötte semmi, megnyugvással fogom tudomásul venni. De a kérdést határozottan fel kell világosítani, (ügy van! balfelől.) Hát lehetséges az, van ilyen gondolata a t. kormánynak, hogy az uj választójogi törvényt-bizonyos részleteiben életbelépteti, bizonyos részekben pedig a régi törvényt akarja alkalmazni ? (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: ügy csinálják, ahogy jól esik! Zűrzavarosán ! Ahogy tudják ! Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, de mivel a mostani t. kormány egész eddigi működéséből azt a tanulságot kellett az ellenzéknek meritenie, hogy mindenekelőtt és mindenekfelett a maga párthatalmi érdekeit tolja előtérbe : egy ilyen homályos passzust hallva, követelnünk kell, hogy az kellő módon és kellő határozottsággal f elvilágosittassék, mert ellenkező esetben továbbra is fenmaradhat az a lappangó hit, hogy a választói reformnak azon részeit, amelyek a kormány párthatalmának fentartására, annak biztosítására alkalmasak, életbeléptetik, azokat a részeit pedig, — a jogosultságra vonatkozó részt értem, egészen nyíltan megmondom — amelyek a törvényhatósági városokban az eljárás bizonyos módozataira, a titkos szavazásra stb. vonatkoznak, egy vagy más okból, ilyen vagy olyan ürügy czimén nem léptetik életbe, (ügy van ! balfelől.) Egy kormánynak sohasem nehéz és a mostani t. kormánynak talán a legkönnyebb ilyen ürügyeket találni és bátran elmondhatom, — azt hiszem, a ház minden tagja jogosnak fogja ezt elismerni,, —hogy a dolgot fel kell világosítani a közvélemény szempontjából is, amely teljes mértékben csatlakozik ehhez a kérdéshez, (ügy van! balfelől.) A közvéleményt is meg kell nyugtatni, mert ez a kérdés nem maradhat tovább a sejtelmek lappangó ködében, ezt tudnia kell az országnak. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbáloldalon.) A pártéletet, az agitácziót, az elvek küzdelmét nem lehet ilyen elhomályositással, ilyen homálybaburkolással, a bizonytalanság ilyen fentartásával megbénítani. Eleget tettek már önök olyat, ami az agitáczió szabadságát béklyóba verte, ezt a kérdést legalább világosítsák meg; hiszen önök, mint sajtójukban hirdetik, kizárnak a maguk politikai cselekvéséből minden hipokrizist. Legyen tehát őszinteség, lássunk legalább ebben az egy kérdésben tisztán. (Helyeslés balfelől. Közbeszólások.) Elnök : Csendet kérek ! Bakonyi Samu : A t. előadó ur a kerületek részletes beosztása körül kifejlődött előzmények ismertetésénél azt mondta, hogy a törvényhatóságok dolgozatainak ministeri jóváhagyása volt az 1848 : V. t.-czikkben. Issekutz Győző: Az 1877 : X. t.-czikkben ! Bakonyi Samu : Igen, az 1877 : X. t.-czikkben. Ez a javaslat, úgymond az előadó ur, egy lépéssel tovább megy. T. képviselőház! Már az elmondottakban megleli indokolását az a meggyőződésem, hogy ez a javaslat bizony nem egy lépéssel megy csak tovább, hanem egyszerűen elveszi a magyar jogfejlődés által a törvényhatóságokra ruházott egész jogot, amit sem czélszerüségi szempontból, sem — amint az imént kifejeztem — a sietésnek, a sürgősségnek szempontjából indokoltnak nem látok (Ugy van! balfelől.) T képviselőház ! A választókerületek helyi, részletes beosztásának kérdéséhez tartozik egy szempont, amelyet már a t. munkapárt, illetőleg a közigazgatási bizottság kebelében is felvetettek volt. (Halljuk! Halljuk!) Az előadó ur is hangoztatja, a javaslat indokolásában is lépten-nyomon határozott kifejezésre jut az a szempont, amely szerint — bár ez nincs megvalósítva a javaslatban — ahol nem feltétlenül szükséges, ott kerülni kívánja a belügyminister ur a létező állapotok megbolygatását. Én ezt megértem, hogy bizonyos eltolódásoknál fogva, amelyeknek a nemzeti és kulturális szempontokra való kihatását általánosságban érintettem, de bizonyos eltolódásoknál fogva is, amelyek ezen szempontoktól eltekintve szerintem sem kerülhetők el ilyen reformnál, szükség van a helyi beosztásban is változtatásra. De már hogy azokban a városi kerületekben, törvényhatósági és más városokban is, amelyekben változatlanul megmarad a kerületek és képviselők száma, hogy ezekben miért legyen szükséges a létező állapotok megbolygatása, ezt én megérteni képes nem vagyok. Eziránt a belügyminister úrhoz, gondolom Szentpáli István képviselőtársam a közigazgatási bizottságban is kérdést intézett. A belügyminister ur elfelejtett neki válaszolni, mikor Szentpáli képviselőtársam azt az óhajtását fejezte volt ki, hogy azokban a városokban, amelyek ezen szempont alá esnek, ahol az eltolódások a kerületek számának változtatásával és a képviselők számának felemelésével vagy csökkentésével be nem állanak, a mai helyi beosztást hagyja érintetlenül ; nem válaszolt a belügyminister ur. Bizonyára fog a magamévá tett kérdés folytán alkalmat venni magának, hogy ezt a dolgot itt a házban felderítse, mert ez is azok közé tartozik, amiben a közvélemény tájékoztatására és az agitáczió szabadságának, amit képviselőválasztási ügyekben, legalább formailag, azt hiszem, mégsem akar érinteni a belügyminister ur, az agitáczió szabad-