Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-510

SlÖ. orszúgos ülés Í9ik február Ű-én, kedden. ítä ezt is szabályozni — czélszerüen és megnyugtatóan, az én nézetem szerint legalább, mégis csak ott, azon a helyen, abban a törvényhatóságban történhetik, amely törvényhatóság legjobban ismerheti, sokkal jobban, mint a központi kormány, azokat a helyi czélszerüségi szempontokat, amelyeket a részletes beosztsánál lehetetlen figyelmen kivül hagyni, mint amilyenek a közlekedési viszonyok, az ellátási viszonyok vagy pedig deczentralizáltatván a választás és csökkenvén ennek a jelentősége, egyúttal elesik a legfontosabb ok is, amely a törvényhatósági helyi beosztás ellen szólna. En ezt a legfőbb okot igazán nem tartom elfogadhatónak. A másik mellett már én is látok igen figyelemreméltó, komoly argumentumokat. Azt mondja a t. előadó ur is — s ezt teljes mértékben aláirom, hogy sietni kellett. Annyira aláirom, hogy ezt egy kicsit módositom is és azt mondom: sietni kellett volna, (ügy van! a baloldalon.) Mert szinte példa nélküli a választói reformok történetében, hogy egy parlament, amely önmagáról kimondotta volt, hogy ő nem képviseli in matéria, in re a nemzet igazi többségét . . . Justh Gyula : Amúgy sem képviseli ! Bakonyi Samu : ... mert hiszen, ha egyszer annak belátására eljutunk, hogy a nemzet igazi többsége más választói törvény szerint kell, hogy kialakuljon, ezzel teljesen egyértelmű annak az elismerése, hogy a mostam rendszer szerint alakitott ez idő szerint működő parlament nem juttatja kifejezésre a nemzet igazi többségének akaratát, — példátlan a parlamentek történetében, hogy amint egyszer egy képviselőház eljutott ennek belátására, akkor ne tegyen félre minden félretehetőt, minden kevésbbé sürgős tennivalót és ne ismerje legsürgősebb, egyedüli teendőjének, hogy csak azzal a javaslattal foglalkozzék a legnagyobb sürgősséggel, amely eljuttatja a nemzetet ahhoz, hogy a valódi többség akarata érvényesülésének meglegyen az igazi garancziája. (Vgy van ! a baloldalon.) Ez az ok, t. képviselőház, annak a szemrehányásnak megujitására vezet engem, hogy egy ilyen parlament nem volt jogosítva a politikai erkölcs szempontjából nagy közszabadságokat érintő, úgynevezett reformokat csinálni reakczionárius irányban. (Igaz! Vgy van ! a baloldalon.) Ennek nem lett volna politikai erkölcsi jogosultsága esküdtszéki bíráskodást, sajtójogot in peius reformálni; ennek egyetlen feladata lett volna, amit a saját erkölcsi érzéke kellett volna, hogy parancsoljon neki . . . Kun Béla: Hogy elpusztuljon helyéről! Bakonyi Samu: ... hogy csinálja meg a választójogi, törvény foganatba vételéhez szükséges intézkedéseket, alkottassa meg a törvényhozással az ehhez szükséges törvényeket és maga is a kormányzati tevékenység körében tegye meg mindazon intézkedéseket, amelyek ennek a foganatbavételére szükségesek. (Igaz! Vgy van! a baloldalon.) Ezzel a mulasztással szemben, t. képviselőház, amit jóhiszemüleg nem lehet eltagadni, igazán nagyon különös annak az aggodalomnak a hangoztatása most már, hogy azért nem lehet a törvényhatóságokra bizni a kerületek helyi részletes beosztását, mert ezek nem csinálnák meg elég gyorsan. Nohát én nem tudom azt, hogy a mostani t. kormánynak, amely magát ugy gerálja — hiszen tapasztaltuk, hogy per abszurdum igy is van — mint az energiának inkarnáczióját, olyan félelemmel aggodalommal kellene tekintenie a törvényhatóságok munkája elé, olyan nagyon kellene tartania annak a késedelmességétől.Ugyan micsoda nagy ártatlanság ez, t. belügyminister ur % Önök nem éreznek magukban elég erőt ahhoz, hogy az előadó ur szerint szükséges háromhónapi idő alatt megcsináltassák a törvényhatóságokkal a beosztást, hogy azt ellássák a felügyeleti jogból folyó egyéb intézkedésekkel ? Bocsánatot kérek, én kénytelen vagyok ennek igazán átérzett őszinteségében kételkedni. (Vgy van ! Vgy van ! a baloldalon.) Sokkal nagyobb dolgokban elárulták önök magukban, t. kormány, az energiát, mint egy ilyen dologban ; sokkal nagyobb dolgokat megcsináltak nagy hirtelenséggel, mint a választói jogot, a sajtótörvényt, a királysértésről szóló törvényt, a véderőreformot és még mi mindent, az állami életnek gyökereit mélyen érintő törvényalkotásokat Igenis, foganatba kellett volna venni és ha el nem mulasztották volna, a törvényjavaslattal együtt a rendeletet — ha már minden áron ahhoz a formához ragaszkodnak — ide terjeszthették volna, hogy a ház minden tagjának módjában álljon beható birálatot mondani arról a képről, amelyet az itt javasolt kerületi beosztás fog az életben ölteni. De, t. képviselőház, ha már a t. előadó ur és a bizottság. is a maga jelentésében olyan nagy emfázissal hangsúlyozta annak a szükségét, hogy most már minél előbb tegyük meg a hiányzó lépéseket eziránt; annyira minél előbb, hogy még a törvényhatóságoktól is elveszszük az általuk eddig a helyi beosztás tekintetében gyakorolt jogot; annyira minél előbb, hog)^ a t. bizottság a maga jelentésében olyan kijelentésre ragadtatja magát, hogy minden mulasztás, amely azt hozná magával, hogy még a rég; törvény alapján ejtsék meg a legközelebbi választást és ne az uj törvény alapján, elárulása volna — szó szerint idézem — mindazon nagy érdekeknek, amelyek a szerinte modern és demokratikusan megalkotott választói jog életbeléptetésével összefüggnek: azt hiszem, hogy egy ilyen kijelentés után és ennek alapján még több joggal intézhetem a t. kormányhoz azt a nyilt és határozott kérdést, amelyre épen olyan nyilt és határozott választ kell elvárnom : hogy tájékoztassa az ország közvéleményét, hogy a legközelebbi választás melyik törvény alapján fog megejtetni ? (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Annál inkább kell ezt a kérdést intéznem a t. kormányhoz, mert az általa eddig tett nyilatkozatok nélkülözik azt a határozottságot, amely e tekintetben az ország