Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-510

510. országos ülés 1914 egyenlőséget is követelhetünk ettől a munkától. Kívánhatjuk, hogy a választókerületek beosztása az egész ország területén végig egyenlő alapelvek alapján történjék, ezt pedig sokkal inkább várhatjuk akkor, hogy ha ezt a kerületi beosztást egyetlen hatóság, országos hatóság teljesiti, mintha azt az ország egyes részei, egyes autonóm testületek viszik keresztül. (Igaz ! ügy van !) T. ház ! Ezekkel szemben azonban egészen természetes, hogy ha a végrehajtó hatalomra egy a törvényhozó hatalom szervezésére ilyen erős befolyást gyakoroló intézkedést bizunk, akkor kell, hogy azt kautélákkal vegyük körül. Ilyen kautélát látok elsősorban abban, hogy a belügyminister akkor, midőn ezt a részletes beosztást megalkotja, kénytelen lesz azt a képviselőháznak bemutatni. A képviselőház azután természetesen határozatot fog hozni afelett, tudomásul veszi-e vagy sem ezt a részletes beosztást. Ha az elébb elvi szempontból azt állitottam, hogy a kerületek beosztásának részletes munkája nem való a törvényhozás elé, szinte azt mondhatnám, hogy elvi szempontból a legindokoltabb álláspont a javaslaté : a törvényhozás megállapítja azokat a főbb kereteket, szempontokat, amelyeken belül, amelyek figyelembevételével az a részletes beosztás megtörténik, azonban a részletes beosztásnál is megtartja a maga befolyását, az a képviselőház ellenőrzése és felügyelete alatt történik, (ügy van !) Emellett, t. ház, bátor vagyok megemlíteni, hogy a közigazgatási bizottságnak is az volt a véleménye, hogy ez a törvényjavaslat, annak indokolása, az annak alapjául szolgáló statisztikai munkálatok olyan tárgyilagos, becsületes munkálat eredményei, hogy ezt a tárgyilagosságot és becsületességet a részletes beosztásnál is jogunk van elvárni. (Zaj a baloldalon.) Amellett a javaslat indokolása magában foglalja a részletes beosztás alapelveit. A politikai morál követelménye, hogy ezekhez az alapelvekhez a belügyministerium a részletes beosztás keresztülvitelénél ragaszkodj ék. (Zaj a baloldalon.) Emellett némi kautélát képez az is, hogy a törvényhozás megállapítja az egyes választókerületek számát. Ha tekintetbe veszszük azt, hogy a javaslat indokolásában foglalt alapelvek szerint az egyes kerületek szabály szerint területileg összefüggő egészet fognak képezni, ez is természetszerűen prejudikál a leendő részletes beosztásnak. Ezek volnának, t. ház, azok az alapelvek, amelyekből a javaslat kiindul. Most méltóztassék megengedni, hogy csak röviden ismertessem azokat az eredményeket, amelyeket előreláthatólag a javaslat következtében az uj kerületi beosztásnál találni fogunk. Hogy elsősorban a nemzetiségi szempontról beszéljek: kétféle számítást készítettem erre vonatkozólag. Az egyiket országrészek szerint, a másikat vármegyék szerint. Az országrészenkénti számitásnál, magyar országrészeknek tekintve a Duna jobbpartját, a DunaTisza közét és a Tisza balpartját, nemzetiségi országrészeknek tekintve a Duna balpartját a február 17-én, kedden. 117 Tisza jobbpartját, a Tisza-Maros szögét és a királyhágóntúli részt, arra az eredményre jutunk, hogy magyar kerületet nyert a Dunántúl hetet, a .Duna-Tisza köze huszonkettőt, A Tisza balpartja egyet, ez volna harmincz, ezenkívül a Tisza-Maros szögén két uj magyar kerület, két városi kerület fog alakulni, ez lesz összesen harminczkét magyar kerület nyereség ; ezzel szemben vészit nemzetiségi kerületet a Duna balpartja egyet, a Tisza jobbpartja kettőt, a királyhágóntúli rész kilenczet, ez összesen tizenkettő, ezzel szemben a Tisza-Maros szöge nyert két uj nemzetiségi kerületet, marad tehát nemzetiségi veszteség összesen tíz kerület, ugy hogy a magyarság javára a nyereség lenne ötvenkét kerület. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) Hogyha ezt a számítást most már nem országrészenkint, hanem vármegyénkint, törvényhatóságonkint viszszük keresztül, akkor majdnem ugyanerre az eredményre jutunk. Nevezetesen akkor azt fogjuk találni, mindig a leendő képviselőválasztók megoszlása szerint tekintve egy vármegyét nemzetiségi vagy magyar többségűnek, hogy a magyar többségű törvényhatóságok összesen nyernek negyven kerületet, veszítenek kilencz kerületet, tehát harminezegy magyar kerülettel lesz több ezen az utón. Veszíteni fognak a nemzetiségi törvényhatóságok tizenegy kerületet, nyerni kettőt. (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon: Honnan tudja! Nincs beosztás! Nincsenek részletek ! Mutassák be a részletes beosztást! Halljuk ! Halljuk I a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Kérem Ráth Endre képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. (Folytonos zaj.) Csendet kérek! Rakovszky Iván előadó: Voltam bátor említeni, hogy csakis a törvényhatóságokról rendelkezésemre álló adatokból indulhatok ki és magyarnak tekintem azokat a kerületeket, amelyek magyar többségű törvényhatóságokban feküsznek és nemzetiségieknek azokat, amelyek nemzetiségi többségű törvényhatóságok területén fekszenek. (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Kérem Bikádi Antal képviselő urat, ne méltóztassék folyton közbeszólni ! Rakovszky Iván előadó : Két kivételt tettem : Besztercze-Naszód és Krassó-Szörény vármegyében van egy-egy uj kerület ; mind a két vármegye nemzetiségi többségű, de az uj kerület egyenesen abból a czélból lett felállítva, hogy az ott található magyarokból egy-egy uj kerület alakittassék, tehát világos, hogy ez a két terület nyereség a magyarság javára. Ekképen törvényhatóságonkint számítva 40 kerületnyereség mutatkozik a magyarság javára. Ismertettem azokat a matematikai alapokat, amelyekből a törvényjavaslat kiindult az egyes kerületek törvényhatóságonkint való elosztásában. Ezektől az eredményektől lényegesebb eltérést a Tisza jobb partján, a Duna-Tisza közén és a Király-