Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.
Ülésnapok - 1910-499
499. ORSZÁG-OS ÜLÉS 1914 január hó 22-én, csütörtökön. Beöthy Pál, Szász Károly és gr Lázár István elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A sajtóról szóló törvényjavaslat és ezzel kapcsolatban Lovászy Márton indítványa, valamint a beérkezett feliratok és kérvények általános tárgyalásának befejezése s a részletes tárgyalás megkezdése. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszky János, Balogh Jenő, Jankovich Béla, b. Hazai Samu, b. Harkányi János, b. Ghillány Imre. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 40 perczkor.) Elnök (csenget) : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Vermes Zoltán jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Pál Alfréd jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Rudnyánszky György jegyző ur. Jelentem a t. háznak, hogy Csuha István és Horváth Gyula képviselő urak kizáratása letelt. Tudomásul szolgál. Bemutatom a t. háznak, Zólyom vármegye közönségének feliratát a községi takarékpénztárak szaporításának elősegítése ügyében; a zalaegerszegi ipartestületnek gróf Batthyány Pál képviselő ur által ellenjegyzett kérvényét az ipari és kereskedelmi alkalmazottak biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-ez. revíziója tárgyában ; a régebbi egri állami nyugdijasoknak gróf Zichy János képviselő ur által ellenjegyzett kérvényét az 1912. LXV. t.-cz. hatályba lépte előtt megállapított nyugellátásoknak feljavítása iránt. A felirat és a kérvények a házszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik a napirend, a sajtóról szóló törvényjavaslat (írom. 901, 920) tárgyalása. Szólásra ki következik ? Rudnyánszky György jegyző: Sümegi Vilmos ! Sümegi Vilmos: T. képviselőház! Midőn valamely alapvető törvény megalkotásáról van szó, vagy valamely alapvető törvényt reformálnak, a világ minden országában, sőt eddig Magyarországon is az volt a szokás, hogy az érdekeltek körét meghallgatják. Ez a szokás szinte jogszokássá vált és mégis ennek a törvényjavaslatnak megKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXI. KÖTET. alkotása alkalmából azt tapasztaltuk legnagyobb sajnálatunkra, hogy a szakköröket egyáltalán mellőzték, meg nem hallgatták. Különösen sérelmes ez a magyar újságkiadókra, akik ebben a kérdésben a legközvetlenebbül vannak érdekelve. A magyar újságkiadóknak, sajnos, csak egymagam vagyok képviselője a házban és szinte több, mint harmincz esztendős működésem feljogosít arra, hogy specziálisan a magyar újságkiadók szempontjából mérlegeljem az előttünk fekvő törvényj avaslatot. A magyar újságkiadóknak van egy szövetsége, amely magában foglalja majdnem az összes magyar kiadókat és mindjárt hozzáteszem, hogy pártkülönbség nélkül, mert hisz abban a munkapárti laporgánumok ép ugy képviselve vannak, mint az ellenzékiek. Es mikor e reform tervezete megjelent, akkor ez a szövetség összehívta az igazgatóságot és a választmányt, ahol, szintén pártkülönbség nélkül, megjelentek a tagok és nem volt köztük véleményeltérés, nem volt semmi különbség abban a felfogásban, hogy ez a sajtóreform olyan, amelynek hibáit kiküszöbölni lehetetlenség, amelyet el kell vetni és arra kell kérni a kormányt, hogy vegye le a napirendről. Az újságkiadók szövetsége ezt memorandumba foglalva tudomására hozta az igazságügyminister urnak, sőt ujabb memorandumot is terjesztett fel, de eddig, sajnos, semmit sem hallottunk arról, hogy miféle változtatásokra van kilátásunk, mert abban a reménységben már nem ringathatjuk magunkat, hogy ezt a reformot ez a kormányzat vissza fogja vonni. Minthogy ezt a javaslatot már minden oldalról megvilágították, minthogy a jogászok, szakemberek, irók és újságírók hozzászóltak, én a törvényjavaslatot és annak szakaszait kizárólag azoknak szempontjából akarom megvilágítani, akiket legközelebbről érdekel, t. i. az újságkiadók szempontjából, akiket életexisztencziájukban fenyeget meg ez a javaslat, ha törvényerőre fog 51
