Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.

Ülésnapok - 1910-493

132 Í93. országos ülés 1914 január lí-én, szerdán. szerény felfogásom szerint. T. i. annak a bizonyos vasúti vállalatnak, postai szállítási vállalatnak melyik közege és ki lesz az Kisbürgözdön, aki a törvény kellékeit meg fogja vizsgálni e sajtótermékeken? Nekem még élénk emlékezetemben van a vasutasok passzív rezisztencziája, amikor ők a törvény és vasúti szabályzatok teljes megtartásával késleltették a vonatokat. Vájjon például jó lesz-e annak a sajtóterméknek, amelynek reggel hat órakor el kellene indulnia, hogy pl., hogy Aradra érkezzék gróf Tisza István gyönyörű beszédével, vájjon jó lesz-e, ha azzal megtörténik, hogy a sajtóközeg pl. mondjuk a Budapesti Hírlap minden egyes számát meg fogja vizsgálni, hogy rajta van-e hol nyomatott és készíttetett ? (Derültség és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalion.) Törvényben ugyanis nincs szabályozva az a kérdés, hogy az a bizonyos »ki«, aki szintén nincs szabályozva, mikor köteles meggyőződni arról, hogy a nyomtatás helye és a nyomdatulajdonos neve rajta van-e az illető sajtóterméken ? Vájjon nem fog-e ez számos visszaélésre vezetni ? Meg vagyok arról győződve, hogy e kormányon ez nem fog megtörténni (Derültség a bal- és a szélsobálóldalon), de esetleg vissza jöhet az a koalicziő, amelytől pedig minden kitelik! B. Dániel Gábor: Azok mind ártatlanok voltak! Ráth Endre: Kérem zavarja a szónokot! (Derültség.) Elnök: Csendet kérek. Gr. Andrássy Gyula: Közbeszólt! (Felkiáltások a bal- és a szélsobálóldalon: Mentelmi!) Ráth Endre: Én direkt feljelentést teszek. (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Kérek csendet. (Nagy zaj bálfelöl.) Csuha István képviselő urat ismételten kérem, hogy ne méltóztassék közbeszólni. Csuha István: Én ki leszek tiltva, már holnap megyek haza! Elnök: Csuha István képviselő urat közbeszólásaiért rendreutasítom. (Helyeslés jobbfelöl,) Méltóztassék folytatni. Ráth Endre: Kissé el vagyok ugyan fogódva ennyi rendreutasitás után, de meg fogom próbálni. Hédervári Lehel: Még leültet, vigyázz! Ráth Endre: Tessék elképzelni a 9. és 10. §. mellett, hogy az újság születésének abban a rohanó sebességében mit jelentenek ezek? Aki az újság nyomatásának, expedicziójának, irányításának és egyéb teendőinek kérdéseivel csak távolról is foglalkozott, elképzelheti, mily nagy veszedelmeket rejt magában az, ha pl. csak az első vonatról késetnek le bizonyos sajtótermékeket. Jól tudom, hogy ez nem fog megtörténni sem a Pesti Naplóval, sem a Pesti Hírlappal, sem a Népszavával, sem a Magyarországgal, de kénytelen vagyok részben a Budapesti Napló és a Budapesti Hirlap érdekében is, mert elfogulatlannak kell a törvényhozónak lennie, ezeket a kérdéseket itt tisztázni. (Derültség.) Ez a törvényjavaslat a lap előkészítésének technikájával abszolúte nem törődik. El tudjuk-e képzelni, hogy akkor, amit azzal beszédemben már huzamosan, bár nem oly huzamosan, hogy egy kis szünetet kiérdemeltem volna, foglalkoztam, beszélve a kiadó-kérdéséről és a kiadó nagy felelősségéről, el tudjuk-e képzelni, mi lesz ebből ? Hiszen az a kiadó el fogja olvasni a la]) minden sorát az elsőtől az utolsóig, mielőtt annak kinyomatását meg fogja engedni. Már most tessék csak elképzelni, mikor ma a szenzácziók megszületnek, a lap már jóformán ki van nyomatva, pedig a hajnali órákban is történnek fontos dolgok pl. Dániel Gábor kilép a munkapártból, vagy effélék (Derültség.) és nem kerülnének be a lapba. B. Danié! Gábor: Jó viccz, de az előbbi jobb volt! Elnök: Csendet kérek! Ráth Endre: Ha az elnök ur megengedi, mondok én többet is, de megjegyzem, ez is rossz viccz volt. Hédervári Lehel: Harmadszor mentelmihez juttatjuk! Huszár Károly (sárvári): Negyvenöt nap lesz a vége! Jaczkó Pál: Fogadjunk, hogy nem lesz negyvenöt napos kitiltás! Ráth Endre: így nem tudok tovább beszélni. (Derültség.) Elnök: Méltóztassék folytatni a beszédet. Ráth Endre: Eddig az irónak és költőnek keze alól kiröppenő — hogy terminus technikussal fejezzem ki magamat — kutyalapra (Felkiáltások balfelöl: Kutyanyelvre') — nem akartam ezt a kifejezést használni, nehogy sértőnek vétessék — ott vártak már a nyomdából a gyermekek és valósággal tépték ki az iró kezéből. Ez a régi eljárás és rendszer meg fog szűnni. Először is az a kiadó valószínűleg már az éjjelnek első óráiban magához fog rendelni mindent, különben, ismerve igen sok kiadót, kinek nehezére esik az olvasás (Derültség) sohasem fog elkészülni a lapnak teljes átolvasásával és így kinyomatható nem lesz. Vagy jü. a karácsonyi számnak kiadása! Hédervári Lehel: Egy esztendővel előbb kezdik majd csinálni. (Derültség.) Ráth Endre: Pedig én az Az Újságnak kiadóhivatali kirakatában mázsára téve láttam Az Újságnak azt a jDéldányát, amely valóságos forgalmi akadályt idézett elő. Hédervári Lehel: Kenedi Géza ült rajta! (Derültség.) Ráth Endre: A vexacziónak, a lapmeginditás megnehezítésének tendencziája valósággal ordít a 6. §-ból, mikor azt kívánják, hogy a könyvek hitelesítése is a kir. törvényszék székhelyén történjék csak. Mire való olyan számos ós nagy