Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-476

4-76*. országos ülés 1913 kálta olyankor, amikor hosszú és beható tanács­kozások fordultak elő. (TJgy van ! jobbfelől.) Bakonyi Samu : Későn méltóztatnak felkelni s ezért tizenegy órakor nyitják meg az üléseket. Elnök : Csendet kérek ! Gr. Tisza istván minisíerelnök : En azt hiszem, hogy a magyar parlament viszonyai is régen meg­értek már arra, hogy az összes többi parlamentek példáját követve, naponta 7—8, esetleg több órát is szenteljünk a parlament működésének. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A t. képviselő ur azt mondja, hogy ezt be kel­lett hoznunk azért, hogy telj esithessük a paran­csot és dátumra liferáljuk a dolgokat. Hát én — engedelmet — nem hiszem, hogy a képviselő ur maga is komolyan veszi ezt az állítását. Gr. Andrássy Gyula: Amit mondok, mindig komolyan mondom, csakhogy most itt már nem lehet szólni, az újságban majd megmagyarázom. (Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Tisza istván minisíerelnök: A képviselő ur tehát komolyan veszi, mert én megvallom, ezt eddig csak nagyon alárendelt zsurnalisztikái fel­tálalásban hallottam. Biztosithatom azonban a t. képviselő urat, — és csodálom, hogy nem tudja, de nagyon rövid az emlékező tehetsége — hogy én soha semmiféle más parancsot nem kap­tam és nem fogok elfogadni, minthogy tegyem azt, amit az ország érdekében helyesnek tartok. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Kun Béla: Hát a rezoluezió \ (Felkiáltások jobb/elől: Kvótaemelés!) Elnök: Kun Béla képviselő urat rendreuta­sítom ! Gr. Tisza István minisíerelnök: Biztositha­tom a képviselő urat róla, — ezzel talán egy illúziójától fosztom meg, — hogy semmiféle dá­tumra semmit liferálnom nem kell. (Ugy van! jobbfelől.) A most napirenden lévő törvényjavaslatok között volt egy, amelynél a dátum meglehetős kellemetlen szerepet játszott volna és ez a tiszt­ujitások elhalasztására vonatkozó törvényjavaslat, de ennél voltak kegyesek a képviselő urak meg­engedni, hogy az első merényletet az alkotmány utolsó bástyája ellen távollétükben követhettük el. (Élénk derültség és taps jobbfelől. Zaj a bal­oldalon.) Szmrecsányi György: Itt a panamákról van szó ! (Zaj a baloldalon.) Elnök: Szmrecsányi képviselő urat ezennel rendreutasítom. (Nagy zaj.) Csendet kérek ! Haller István : Ha itt lettünk volna is, akkor is elkövettek volna a merényletet! (Zaj a bal­oldalon.) Szmrecsányi György: Nem lehet itt tárgyalni! Elnök : Szmrecsányi képviselő urat negyedszer utasítom rendre és miután közbeszólásaival állan­dóan zavarja a tanácskozást, kérdem a t. házat, november It-én, pénteken. 87 méltóztatik-e őt a mentelmi bizottsághoz utasí­tani, igen vagy nem. (Felkiáltások jobbfelől: Igen !) Kérem azokat, akik Szmrecsányi György kép­viselő urat a mentelmi bizottsághoz kívánják uta­sítani, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. Nagy zaj a baloldalon.) Zlinszky istván (közbeszól. Nagy zaj.) Elnök ." Zlinszky István képviselő urat rendre­utasítom. Szmrecsányi György képviselő ur tehát a men­telmi bizottsághoz utasíttatott. (Helyeslés jobb­felől.) Gr, Tisza istván misüsterelnök: Andrássy Gyula képviselő ur ezelőtt tíz perczczel . . . (Nagy zaj a bal- és, a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak. Gr, Tisza István minisíerelnök : ... szökésről beszélt és azt mondta, hogy én szököm meg valami elől . . . (Gr. Andrássy Gyula visszaül helyére.) Na­gyon örülök, hogy a t. képviselő urat ismét itt látom magammal szemben . . . (Derültség a bal­és a szélsőbaloldalon.) Beck Lajos : Ne gyerekeskedjenek ! Nem erről van szó ! (Zaj.) Elüök : Csendet kérek, t. képviselő urak. Beck Lajos képviselő urat pedig rendreutasítom. (Nagy zaj.) Gr. Tisza István minisíerelnök: ... mert ezzel felment a t. képviselő ur az alól, hogy a megkezdett mondatot a hirtelenül és váratlanul kedvezőbbre változott helyzet behatása alatt befejezzem. (Elénk derültség és helyeslés a jobboldalon és középen. Nagy zaj és felkiáltások balfelél •' A pinkáról beszéljen.) Gr. Andrássy Gyula : Smonczázik ilyen ko­moly helyzetben ! (Nagy zaj). Szmrecsányi György: A pinkáról vicezeljen! Elnök : Szmrecsányi képviselő urat ezennel újra rendreutasítom, a kizárás óta. (Élénk derültség és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Na­gyon jó ! Még ki sincs zárva, !) s mivel a mentelmi bizottsághoz való utasítás óta az elnök figyelmez­tetésével csaknem állandóan szembehelyezkedik, ismét felteszem a kérdést, kivánja-e a ház ezen ujabb esetet a mentelmi bizottsághoz utasítani ? (Élénk derültség a bal- és szélsőbaloldalon. Helyes­lés jobbfelől.) Kérem tehát azokat, a kik javasla­tomat elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) Többség. Szmrecsányi György képviselő ur tehát újra a menteimi bizottsághoz utasittatik. (Nagy zaj és derültség balfelől. Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Közbeszólások.) Varga Gábor képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! Annak konstatálásával, hogy a képviselő urak nagy szomorúságára, semmiféle határidőre semmit liíerálni nem tartozom, átmegyek most már a fontosabb kérdésekre. (Halljuk ! Halljuk !) A t. képviselő ur kötelességem gyanánt állítja oda, hogy a nemzet elé vigyem azt a vitás kér­dést, amely minket elválaszt és mentől előbb

Next

/
Thumbnails
Contents