Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-476

88 476. országos ülés 1913 provokáljam az uj választásokat. Ebben a tekintetben hivatkozik a t. képviselő ur az 1904. év végén történtekre és felolvassa egyik nyilatkozatomat . Nagyon természetes, hogy én mostan nem vagyok abban a helyzetben, hogy ebben a kérdésben bővebb magyarázattal szolgálhassak, de röviden előadom, hogy mikép és minő stádiumban jött akkor szóba a nemzetre való appellálás kérdése, (Halljuk ! Halljuk ! jóbbfelől.) hiszen . . . Minden nagy küzdelemben természetszerűleg az utolsó szót a nemzet mondja ki és a politikai pártok mérkőzésénél a nagy leszámolás mindig a választások órájánál következik be. Ez magától értetődik. (Halljuk! Sálijuk !) Gr. Andrássy Gyula: Csakhogy előbb elő kell késziteni a nemzetet. Gr. Tisza István ministerelnök: Ez mindig igy van, erre, azt hiszem, sokszor tehettem allúziót abban az egyesztendős küzdelemben, amelyet akkor az obstrukczió ellen folytattam. De a sürgős, azonnali feloszlatás kérdése egyáltalán nem állott előtérben 1904 deczember 13-ika előtt. Gr. Andrássy Gyula: Novemberben! Gr. Tisza István ministerelnök: Megengedem, hogy tettem olyan kijelentést . . . Gr. Andrássy Gyula: Nem egyszer, de többször ! Gr. Tisza István ministerelnök: ...engedelmet, hiszen most mondtam, hogy sokszor . . . (Derültség a jobbóldalon. FélMáltások balfelöl : De vicczesek!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Tisza István ministerelnök:... . mint az utolsó leszámolásra, a választásokra utaltam. Talán fog emlékezni t. képviselő ur, hogy abban az időben is volt egy minimális választójogi reformra vonatkozó obligóm, ugy hogy senki sem gondolt választásokra 1906 előtt. Mindazok a kijelentések tehát az annak idején bekövetkezendő választásokra vonatkoztak. (Gróf Andrássy Gyula tagadólag int.) Méltóztassék csak gyenge idegeit egy kissé megfékezni. (Hosszantartó nagy zaj a baloldalon. Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Szmrecsányi György: Agylágyulás! (Nagy zaj. Felkiáltások a baloldalon: A magyar ministerelnök beszél igy!) Elnök (csenget) : A képviselő urat rendreutasítom, a ministerelnök urat pedig kérem, méltóztassék a rendreutasitás jogát nekem átengedni. (Felkiáltások a jobboldalon: Igaz volt, amit mondott! Pallavicini Ede őrgróf közbeszól. Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Zaj.) Szmrecsányi György: Palíavicininak igaza van. (Nagy zaj.) Elnök: Szmrecsányi György képviselő urat rendreutasitom. (Nagy zaj a ház minden oldalán. Bech Lajos közbeszól.) Kun Béla képviselő urat rendreutasítom. (Mozgás balfelöl.) november 14-én, pénteken. Kun Béla: Hisz nem is szóltam. Elnök: Tényleg korrigálom kijelentésemet és Beck Lajos képviselő urat utasítom rendre. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. (Folytontartó nagy zaj a ház minden oldalán.) Szmrecsányi György: Hát ez parlament ? (Szűnni nem akaró zaj.) Elnök: Nagyon sajnálnám, ha a ház tanácskozása érdekében szükséges csend és rend megteremtésére kénytelen volnék azokat az eszközöket alkalmazni, amelyeket a házszabályok tesznek köteleségemmé. , Szmrecsányi György: Állítson fel egy automata-puskát! (Nagy zaj jobbfelöl.) Elnök: Szmrecsányi György képviselő urat rendreutasitom, Károlyi Mihály képviselő urat pedig kérem, ne zavarja a szónokot. (Zaj a baloldalon.) Gr. Andrássy Gyula; Egy szót sem szólt. Elnök (csenget): Állandóan zajongnak a képviselő urak és valahányszor egyiket figyelmeztetem — valamennyit egyszerre megnevezni nem tudom — akkor a képviselő urak méltatlankodnak és zajongnak. (Ügy van ! a jobboldalon.) Méltóztassanak csendben lenni és én nem fogok senkit megszólítani. (Nagy zaj a ház minden oldalán.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Gr. Tisza István ministerelnök: Nagyon sajnálnám, ha olyan valamit mondtam volna, ami ugy volt érthető, mintha az a t. képviselő urnak egyéniségére, vagy fizikumára valamely nem lojális és nem helyes czélzást tartalmazott volna. Én a t. képviselőház tagjainak és magának t. képviselőtársamnak is megítélésére bízom, hogy mily nehéz dolog polémiát folytatni akkor, ha az, akivel az ember a polémiát folytatja, annyira türelmetlen .... (Mlenmondások a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Gr. Tisza István ministerelnök: . . .. hogy belevág a mondat közepén, az embert megakasztja az okfejtésében és lehetetlenné teszi, hogy azt, amit egészen higgadtan akart mondani, elmondhassa. (Ugy van! jobbfelöl.) Héderváry Lehel: O sohasem volt goromba senkivel szemben! Elnök: Héderváry Lehel képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. Gr. Tisza István ministerelnök: Amit meg akarok állajíitani, íogy a választásokról, mint annak idején bekövetkező ultima ráczióról, igenis számtalanszor volt szó abban az egész nagy küzdelemben, de a választások sürgős végrehajtására csak deczember 13-a után — meg is tudnám a napját mondani, deczember 16-án vagy 17-én — határozta el magát a kormány, még pedig azért, mert deczember 13-val egy olyan parlamenti szituáczió állott be, olyan elemi erővel törtek egymásra az ellentétek, annyira fel volt izgatva a közhangulat, annyira bizonytalan lett az, hogy vájjon az, ami történt, az ország helyeslésével találkozik-e, hogy