Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-476

8f ; Í76. országos ülés Í913 Laehne Hugó: a Fejérváry-kormány által a szabadelvű pártért fizetett adósságok tárgyában a ministerelnök úrhoz ; (Zaj) Kállay Ubul: a képviselőkre kiszabott bír­ságpénzek hovaforditása tárgyában a pénzügy­minister úrhoz ; Szalay László : a margitszigeti játékbank en­gedélyezéséért fizetett 1,400.000 korona tárgyában a ministerelnök úrhoz. (Mozgás jobbfdől) Jaczkó Pál: a Désy-per Ítéletében megállapí­tott, hivatalból üldözendő bűncselekmények alap­ján indítandó eljárás tárgyában a ministerelnök úrhoz. (Felkiáltások jobbfdől: Nem rossz ! Zaj a jobb- és a baloldalon. Felkiáltások a jobboldalin : Nincs több ?) Beck Lajos: Elég ez maguknak ! EllíÖk: Meg fogom tenni indítványomat a következő ülés napirendjére és idejére nézve. (Halljuk! Halljuk 1 jobbfdől.) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, szombaton, novem­ber hó 15-én, délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére a sajtóról szóló törvényjavaslatot és azzal kapcsolatban Lovászy Márton képviselő ur indítványát a sajtótermékek szabad terjesztéséről alkotandó törvényjavaslat tárgyában tűzze ki. (Helyeslés.) Megjegyzem, hogy holnap interpel­lácziós nap lévén, a háznak május hó 5-én hozott határozata értelmében fél kettőkor az interpel­lácziókra kell áttérni. Ezt megelőzően pedig az épen az imént felolvasott indítvány felett fog a szavazás megejtetni. Méltóztatnak elfogadni ? (Élénk fdkiáltásoh a jobboldalon : Elfogadjuk!) Gr. Andrássy Gyyla: T. ház! (Mozgás. IIáll­juk ! Halljuk!) A t. elnök ur indítványát nem fogadhatom el. (Helyeslés a bal- és a szélsobalolda­lon.) Ellenvéleményemet alaposabban kívánom megindokolni. Törekedni fogok ugyan a rövid­ségre, de mégis oly méretekben kívánok kiterjesz­kedni a kérdésre, hogy indokaim lényegét felhoz­hassam. (Halljuk 1 Halljuk! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Az ellenzék már többször használta fel ezt az alkalmat, amikor az elnök beterjeszti napirendi javaslatát, hogy kifejtse azokat az indokokat, amelyek szerint ma, a mostani politikai viszonyok közt oly fontos javaslatokat, mint pl. a sajtó­törvény, tárgyaim nem volna szabad. (Ellent­mondás a jobboldalon, felkiáltások : Miért ?) Sághy Gyula: Majd megmondja! Egy \i&l\$ (balfelől): ök azt tartják, hogy csak az jó, ami nem szabad. Gr. Andrássy Gyula: Ki fogom fejteni. Re­mélem, hogy azután cl is mondhatom az okokat, amelyek vezetnek. Minthogy olyan nagyon kíván­csiak, remélem, hogy nem fognak ebben meg­akasztani. (Mozgás. Halljuk 1 a jobboldalon.) Gr. Károlyi Mihály: Hiu remény! Gr. Andrássy Gyula: Az én felfogásom az és az ellenzéké is, hogy a mostani körülmények közt egy kötelessége volna a többségnek és az a köte­lesség az, hogy minél hamarabb a nemzet elé vigye lovembef lí-én, pénteken. a függő kérdéseket (Élénk helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) és minden organikus alkotást, minden olyan alkotást, amelyet a nemzet egy része minden esetre idegesen lát, amely mindenesetre veszélyez­tetheti — nem is akarom most mondani, hogy ve­szélyezteti, de veszélyeztetheti — a közszabadsá­got, az alkotmányt, minden oly javaslatot akkorra halaszszon, amikor a nemzet itélt mindazon kér­dések felett, amelyek felett Ítélnie kell. (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elkerülhetetlen kötelessége ez a többségnek, a parlamenti ethika, a közerkölcs szempontjából, (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) de a méltányosság szempontjából is. Hiába mosolyog gúnyosan a t. ministerelnök ur. (Mozgás és derültség a jobboldalon. Halljuk! Halljuk ! a bál- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: (csenget): Csendet kérek, képviselő urak ! Gr. Andrássy Gyula : En elsősorban érveimet azzal kezdem, hogy ő rá magára hivatkozom. Első­sorban azzal kezdem okfejtésemet, hogy ő szerinte is már rég fel kellett volna oszlatni a képviselő­házat. (Halljuk ! balfelől.) Hiszen nem először történik, hogy a házsza­bályokat megszegték. Erre, sajnos, van már pre­czedens. Akkor a ministerelnök ur szintén mint ministerelnök kijelentette, hogy ezen házszabály­sértés felett a nemzet Ítéletét fogja provokálni; és pedig nem később, nem az események által kény­szerítve jelentette ki, hanem azonnal, amikor itt bejelentette azt, hogy a formákat fel kell áldozni a lényeg megmentése kedvéért. Kezeim közt van­nak beszédei : akkor mindjárt kijelentette, hogy ezt a kérdést a nemzet elé fogja vinni, a nemzet fog Ítélni. (Ugy van I Ugy van I balfelől.) Azt mondja (olvassa) : »A döntő szót a minden jognak igazi, legmélyebb forrása, a nemzeti akarat fogja kimon­dani, mely előtt meg kell hajolni mindenkinek és amely el fogja tiporni azt, aki útjában áll.« (Ugy van ! ügy van ! balfelől.) Ezzel jelentette be, azt hiszem november 16-án, hogy az erőszak után közvetlenül fog következni a ház feloszlatása. Azóta is többször, mindig hivatkozott arra, hogy a nemzet van hivatva szankczionálni az esemé­nyeket. Igaz, hogy a nemzet akkor nem azokat seperte el, kiket a ministerelnök ur erre a czélra kijelölt. (Derültség balfelöl.) Igaz, hogy a nemzet őt seperte el és az ő pártját. (Helyeslés és taps a baloldalon. Felkiáltások jobbfdől: Meg is bánta hamar ! Hall­juk 1 Halljuk !) Ugy látom, felháborodással hallják ezt. (Felkiáltások jobbfdől: Dehogy !) Akkor mit nevetnek rajta ? (Zaj.) A tény megvan, nem lehet tagadni, hogy a nemzet akkor az ellenzéknek adott igazat (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) és elsöpörte azokat, akik Ítéletét provokálták. ( Ugy van ! Ugy van ! balfelől. Zaj és élénk felkiáltá­sok : Meg is bánta ! Még most is bánja !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Andrássy Gyula: Ebből a tényből az alkotmány tisztelete alapján csak egy követkéz-

Next

/
Thumbnails
Contents