Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-476

4-7Ő. országos ülés 1913 tetést lehet levonni, azt, hogy na ismét valaki lelkiismerete által szorítva a házszabályokat megszegi, akkor, ha első ízben nem is appellált volna a nemzethez, most ezt tenni szigorú kötelessége, mert ha a házszabályokat megszegi és a múlt nemzeti Ítélet ellenére nem appellál a nemzethez, ez már lázadás a nemzet akarata ellen, (Elénk helyeslés és taps a baloldalon. Ellenmondás és derültség jobbfelől.) ez fumigálása a nemzet ítéletének. (Ellenmondás a jobboldalon.) Csak egyszer volt alkalma a nemzetnek az erőszak kérdésében dönteni, akkor pedig eklatánsán, félreérthetetlenül azoknak adott igazat, kik azt mondták, hogy az erőszakkal keletkezett házszabály érvénytelen, kik azt mondták itt a házban, hogy azok végrehajtása ellen fognak szegülni, ha keU, erővel is. Most tehát ezen ítélet után másodszor, még ha először nem tették volna is, ha a ministerelnök ur első ízben nem tartotta volna is alkotmányos kötelességének a nemzethez fordulni; most azt meg kellett volna tennie. Megszökött a t. ministerelnök ur és a többség, (Igaz! Ugy van! Taps a baloldalon. Nagy zaj, ellenmondás és derültség jobbfelől.) megszökött azon biró elől, (Zaj. Elnök csenget.) aki egyszer elverte rajtuk a port. Érthető. De hogy ez azután alkotmányos eljárás, azt már tagadom. (Zaj a jobboldalon.) De ha ez az indok nem volna is, ha nem adta volna maga a ministerelnök ur a preczedenst arra, hogy a házszabályok ilyen eklatáns megsértése után az ellenzéknek erőszakkal való letöréséhez a nemzet szankcziója kívántatik, — ha ez nem volna is igy, akkor a mai esetben más okoknál fogva is fel kellett volna már rég a házat oszlatni. (Halljuk! Halljuk! baljelöl.) A második nagy ok erre a választói törvény meghozatala. (Ugy van! bal/elől.) Mit jelent az, ha egy törvényhozás uj választói törvényt fogad el ? Ez azt jelenti, hogy a törvényhozás összes tényezői : alsóház, felsőház, király egyezően abban a nézetben vannak, hogy a mostani választóközönség nem képviseli kellőleg és elegendően a nemzetet. Jelenti azt, hogy oly elemek, melyeknek joguk van szavukat felemelni az ország sorsának eldöntésében, nincsenek képviselve ; másrészt, mikor bizonyos elemek, akik ma szavazati joggal bírnak, a jövőben azt elvesztik, jelenti ez azt, hogy olyan elemek döntenek ma, amelyek arra nem alkalmasak. (Ugy van ! balfelöl.) Mi ennek a következménye ? Elkerülhetetlen logikus következménye az, hogy addig, amig nincs módjukban a kéjD viselőházat feloszlatni, ép azért, mert az uj törvény végrehajtása bizonyos időbe kerül, addig a parlamenti etika, a parlamenti szabály azt kívánja, hogy kerüljenek el minden olyan lényeges, a pártok között nagy ellentéteket okozó kérdés elintézését, amely felett a nemzet nem döntött. Mert hogy ha ilyen körülmények között vesznek elő nagyfontosságú organikus alkotásokat, ezzel megrövidítik azt az uj nemzetet, november lí-én, pénteken. 33 amelyet maguk szerveztek meg. Van ehhez joguk ? (Mozgás.) Í3okszor kallóm a ministerelnök urat Angliára hivatkozni. Angliában ebben a században háromszor reformálták a választói jogot: 1832-ben, 1867-ben és 1884-ben. Minden alkalommal törekedtek a nagy vitás kérdéseket a javaslat megszavazása után elintézni. Természetes, hogy a háznak olyankor is együtt kell lennie és addig, amig az uj ház meg nem alakul, ennek a háznak törvényalkotásba is bele kell mennie, néha nagyfontosságú, el nem odázható akut kérdésekben is állást foglalnia; de kérdezem, szabad-e a mostani alkalmat arra felhasználni, hogy az alkotmányt a leglényegesebb pontjaiban megváltoztassák ? (Helyeslés a baloldalon.) Szabad-e felhasználni ezt az alkalmat arra, hogy a nemzetet a saját képük szerint átgyúrják ? (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én nem akarok most vitatkozni önökkel, nem akarok arról vitatkozni, hogy vájjon a sajtótörvény ugy, ahogy megalkotják, kitűnő alkotás-e vagy nem, hogy az esküdtszék reformja sikerült-e vagy nem. Arról sem akarok most vitatkozni, vájjon a közigazgatás államosítása helyes-e vagy nem. De állítom, hogy ezek mind olyan lényeges, életbevágó, korszakos kérdések, amelyekhez ilyen viszonyok között hozzányúlni bün a parlamentarizmus ellen, (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.), bün a parlamentarizmus ellen, mikor dupla ok tiltja azt, hogy ez a ház nagy organikus alkotásokba ne menjen bele. (Ugy van ! a baloldalon.) Hát olyan sürgős ez ? Okvetlenül holnap vagy pár hét alatt vagy január elseje előtt kell mindezeknek a törvényeknek a törvénykönyvbe kerülniük 1 Ha évek hosszú során át megélt ezekkel a törvényekkel a nemzet, nem várhatna a többség arra, hogy a nemzet döntsön ? Annál inkább kellene várnia, mert mindazoktól eltekintve, amiket most mondtam, még felhatalmazása sincs a választóktól, hogy ezeket megcsinálja. (Ugy van ! a baloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Mindezeket a tisztelt többség annak idején nem jelentette ki, Khuen Károly akkori ministerelnök még a közigazgatás államosításáról sem beszélt. Mindezeket a kérdéseket békóban tartották a titok leple alatt. (Ugy van ! a baloldalon.) Hát kérdem én, szabad-e olyant, amire még a mostani választók sem adtak felhatalmazást és amihez az uj törvény szerint az uj választóknak volna már jussa hozzászólni, most igy sutytyomban keresztül erőszakolni ? Meghosszabbítani a képviselőházi tanácskozás idejét, csak azért, hogy a parancsot végrehajtsák, hogy erre vagy arra a dátumra liferálják még ezt vagy azt a szabadságot is ? (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) És ha mindezek az okok nem volnának, van még egy nagy, döntő funtosságu ok, (Halljuk! Halljuk I balfelől.) amely szerintem erkölcsi lehe-. n-