Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-476

Vl6. országos ülés 1913 november lh-én, pénteken. 81 Támpontot akartam adni azoknak is, akik terrorizálva vannak, és akik csak kéz alatt képesek közreműködni ami igazán szabadságszerető munkánkban, (Élénk helyeslés.) és meg akartam mutatni azt, hogy a közvéleményben azok a vészes viharok és hullámok, amelyekről mindegyre olvasunk, nincsenek meg. Papiroshullámok vannak a felszínen, de mélységében az egész nemzeti élet helyesli és akarja ezt a reformot. (Élénk helyeslés.) A sajtószabadság tekintetében pedig abban a véleményben vagyok, hogy az valóban közkincs. Nem egyes vállalatnak, nem egyes élethivatási körnek a kincse, annál kevésbbé egyes embereké. Ez az egész nemzetnek közkincse, (Élénk helyeslés.) minden egyes állampolgáré, azoké is, akik terrorizálva vannak, és ha csak egy ajkat felnyithatunk, amely eddig lakat alá volt helyezve, akkor ez a törvény már is elérte czélját, pedig ezreket fogunk megnyitni. (TJgy van! TJgy van!) Hogy ennek a törvénynek felelősségei és büntetései, még pedig igazán súlyos felelősségei és hatásos büntetései is vannak, az természetes. Azonban szabadságok felelősség nélkül nincsenek sehol. (Ugy van! TJgy van!) Es hogyha van valahol ilyen szabadság, még a fizikai életet is ideértve: ha valahol csak fejlődési erők vannak, de nincs meg a felelősség, amely visszatartja a féktelenséget, mindenütt beáll a tönkrejutás, a pusztulás az egész vonalon. (Élénk helyeslés.) Ebben a törvényjavaslatban igenis megfelelő felelősségeket statuáltak. Hogy a felelősség nem csekély, hogy ez vagyonra, szabadságra is megy, az természetes. Ez magának a sajtószabadságnak nagyságából és fenségéből következik. (Ügy van! TJgy van!) Igen sok szerzőt és tudós elmét említhetnék fel, aki ezzel a gondolattal teljesen egyező álláspontot foglalt el. Legyen elég csak Bemer megjegyzését felemlítenem, aki szerint a sajtónak nemcsak jótéteményei vannak, hanem olyan Pandora-szelenczének a tartalmát is önti a világra, amelyből hihetetlen pusztulások és ártalmak keletkeznek. Ahol ^ dinamit-raktár van, oda őröket kell állítani (Élénk helyeslés.) és ahol ilyen borzasztó veszedelmek vannak és ahol a gondolatnak szakadatlan csöpögése is képes keresztülvájni magát a márványon, ott kis felelőségekkel, játékszerekkel boldogulni, nem lehet. (Igaz! TJgy van! a jobbóldalon és a középen.) A szabadságnak erejét, a derék embereknek szelekczióját, a szólásszabadságot fogjuk biztosítani akkor, amikor ezt a törvényjavaslatot törvényerőre emeljük. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) S amikor hozzájáruló szavazatomat, t. képviselőház, ehhez megadnám, bocsánatot kérve, hogy türelmüket olyan hosszú ideig igénybe vettem, (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) engedjék meg, hogy én is egy hasonlattal fejezzem be beszédemet. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Veszem KÉPVH. NAPLÓ, 1910 —1915. XX. KÖTET. pedig ezt a hasonlatot ä görög mitológiából, amelyben minden nagy emberi dolgoknak felséges szimbólumait meg lehet találni. (Halljuk!) Az Argonauták hadjárásában, amikor a Bosporuson áthaladtak, elérkeztek Phineos király birodalmába is. A királynak udvarát és népét a Hárpiák zavarták, háborgatták. Asztaláról elvitték a legjobb falatokat s még ez sem volt elég, mivel még el is rondították azt az asztalt u

gy> hogy annál enni többé nem lehetett. Boreas két fia volt az,— világos dolog,hogy a kalózokról és azoknak elűzéséről van szó — akik elűzték ezeket az átkozott Hárpiákat a király asztalától. A király keresztülvezetvén őket Symplegados sziklái között, amelyek minden hajót összetörtek, — csak gondoljanak az obstrukczióra — megnyitotta nekik a mai Fekete-tengert. Ezt a tengert azelőtt »barátságtalan tengernek^ hívták; azóta van a »barátságos tenger«, a Pontus Euxinus neve. En meg vagyok győződve arról, hogy ha ezen törvényjavaslat törvényerőre emelésével és annak helyes végrehajtásával sikerült elűznünk a sajtószabadság tiszteletreméltó munkásairól és az egész országról a sajtó és a politikai partéiét Hárpiáinak ezt a csapását, akkor a mi országunk hajója is barátságos vizeken fog továbbhaladhatni. Ezzel ajánlom elfogadásra a törvényjavaslatot. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Miután a napirendre szánt idő letelt, a vitát félbeszakítjuk. (Helyeslés jobbjelől.) Bejelentem a t. háznak, (Halljuk ! Halljuk !) hogy a házszabályok 197. §-a alajxján báró Vojnits Sándor képviselő ur indítványt nyújtott be aziránt, hogy a ház a délelőtt 10 órától délután 6 óráig tartó időt fordítsa a napirend tárgyalására. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Csendet kérek, képviselő urak. Kún Béla: A panamaügyeket is tárgyaljuk' Elnök: Kun Béla képviselő urat rendreutasítom. Kún Béla: Azért, mert a panamákról akarunk beszélni ? Elnök : Kun Béla képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Helyeslés jobbfelől. Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon. Felkiáltások jobbfelől: Halljuk az elnököt! Elnök csenget.) Csendet kérek, képviselő urak. Ezen indítvány a bejelentést követő ülés végén vita nélkül lévén eldöntendő, a holnapi ülés végén fog a határozat ez irányban meghozatni. A holnapi nap interpellácziós nap lévén, fel fog olvastatni az interpellácziós könyv. Kérem a jegyző urat. Szász Pál jegyző: A következő interpellácziók jegyeztettek be (olvassa): 11