Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-475

475. országos ülés 1913 nou< annyira megdolgozik érte, hogy ha a jegyző lelkiismeretes és az óriási állami munka mellett, amelyet el kell végeznie, még a közönséget is ki akarja szolgálni, ami a hivatása, még pedig a legszebb és legelemibb hivatása, akkor annyi a munkája, hogy sohasem tudj a jól elvégezni és agyondolgozza magát, hogy elvégezhesse. Ha már arról van szó, hogy a t. kormány egész sorozatát az állami, megyei tisztviselőknek és más alkalmazottaknak részesitse fizetésemelésben, mondhatni, szakadatlanul, akkor végre is jogosnak tartom, hogy a községi jegyzőket Iá ne vegye ebből a sorozatból, hogy őket is sorra kerítse. Csak azt kivánom megjegyezni, hogy sokan vannak még, és ha tovább megyünk ezen az utón, amelyet a kormány megkezdett, és tovább megy a fizetésemelésekben, még sok tiszta tér van : ott vannak az egyszerűbb alkalmazottak, ott van a szolgák sokasága, akik negyven-ötven koronáért szolgálnak havonkint. Es ha az államháztartás ily gyönyörűen birja a folytonos fizetésemeléseket és a katonai terhek emelését, akkor arra is kerítsen majd a kormány időt és módot, hogy ezeknek az egyszerű embereknek is javítsa a helyzetét. Még egy vádat vagyok kénytelen felemliteni, mely a t. kormány ellen ezen fizetésfelemelések révén felhangzik, nevezetesen azt, hogy a kormány ezeket a fizetésfelemeléseket akkor kezdte és azóta folytatja szakadatlanul, mióta az ellenzék zöme nem vesz részt a képviselőház tanácskozásaiban (Ellenmondás jobbról.) és az a szinezete van a dolognak, mintha a kormány ki akarná ezt a helyzetet használni (Ellenmondások jobbról.) annak bebizonyítására, hogy ezen fizetésfelemeléseket nem az egész képviselőház adja meg a tisztviselőknek, hanem kizárólag csak a munkapárt. Br. Podmaniczky Entire: Hát miért nincsenek itt ? Darvai Fülöp : Miért nem szól hozzá az ellenzék ? Kötelessége volna ! Szabó István (nagyatádi) : Nem én állitottam fel a vádat, de hallottam ezt a szinezését is a dolognak, hogy a kormány ezen a réven is meg akarja nyerni az intelligencziát, hogy lássa az az intelligenczia, hogy a fizetésfelemelést csak a kormánytól várhatja. Ami a javaslat hiányait illeti, először is aránytalan a községekkel szemben. A javaslat egyformán kiegészíti a jegyzőknek javadalmazását ott, ahol a javadalmazás nem éri el azt az összeget, amit a törvény megállapit.-Már most a helyzet a községekben az, hogy egyes községek a jegyzők fizetését önszántukból is fölemelték már arra a minimumra, amit a törvény biztosit, más községek szükkeblüebbek voltak, azok nem emelték és most azok a községek, amelyek szükkeblüek voltak, megkapják az államtól azt a kiegészitést, amelyek pedig előzékenyek voltak a jegyzőjükkel szemben, nem kapnak semmit, mert a fizetés ezekben, ugy is eléri a törvényes minimumot. Én helyesebbnek tartottam volna azt az intézkedést, hogy a községek egyformán kapjanak a jegyzői fizetéshez ember 13-án, csütörtökön. 53 állami hozzájárulást és egyformán köteleztessenek a minimumnak kiegészítésére. Megvan a jegyzőknél a magánmunkálatoknak is az óriási különbözősége. Vannak jegyzői állások, hol magánmunkálatokból több az évi jövedelme a jegyzőnek, mint a jegyzői alapfizetéséből, vannak azonban jegyzői állások, hol a magánmunkálat oly elenyésző csekély, hogy negyed vagy tizedrészét sem teszi ki annak, amit másutt. Nézetem szerint ezt is figyelembe kellett volna venni a javadalmazások kiegészítésénél, hogy az amúgy is jól dotált jegyzői állásoknál nem szükséges a kiegészítés, de a tényleg rosszul dotált és magánjövedelmet nem élvező jegyzői állásoknál magasabbra emeltessék fel a fizetések kiegészítése. Ezt is hibájának tartom a javaslatnak, és kívánnám, hogy ilyen módon a jegyzők javadalmazása legalább arányosittassék a lehetőség határán belül. A magánmunkálatoknál meg kivánom említeni azt, hogy bár a törvényjavaslat nagyon helyesen a magánmunkálatokat meghagyja a jegyzőknek ezután is, azonban én jelezni kivánom itt, hogy a magánmunka meghagyása nemcsak a községnek az érdeke ám, t. képviselőház, hanem érdeke az egyszerű közönségnek, a népnek is, még pedig igen nagy érdeke. (Helyeslés.) Mikor ezek a dolgok Somogy rnegye törvényhatóságában szóba kerültek, épen én foglaltam állást azon indítvány ellen, hogy vétessék el a jegyzőktől a magánmunkálatok végezhetése és pedig elsősorban azért, hogy kis községekben, hol ügyvéd nincs és messze lakik, óriási költségtöbbletet okozna annak a kisembernek, ha a községi jegyző nem végezhetné el a szerződésirást, vagy a legelemibb dolgokat, és ezért be kellene mennie a városba Óriási a különbség a költségben, mert ennél az egyszerű népnél vannak 20—30—50 koronás adásvételek, és ha a jegyzőnek nem szabad a szerződést megcsinálnia, akkor az a nép kénytelen 30—50 kilométeres utat tenni, fuvardijat fizetni, sok időt eltölteni, hogy ügyvédhez jusson, akit azután végeredményében drágábban kell megfizetnie. A mai helyzet tehát nemcsak a jegyzők, de a falusi lakosság szempontjából is okvetlenül fentartandó és mivel én hallottam olyan kijelentéseket, ha jól emlékszem, a volt igazságügy minister úrtól, hogy ha a jegyzők fizetését rendezzük, akkor majd lehet beszélni a magánmunkálatok eltiltásáról, ezért sietek megjegyezni, hog3' nem tartanám helyesnek, ha valaki ezután azzá! állna elő, hogy miután a mostani törvényben rendezve lesz a fizetésük, tehát a magánmunkálatokat el kell tőlük venni. Gr. Tisza István ministerelnók: A kormány nevében kijelentettem, hogy erről szó sincs. Nyílt ajtót tör be' a képviselő ur. Szabó István (nagyatádi) : Helyes, ha a kormány megtartja a mai helyzetet, ezt mindenesetre örömmel veszem tudomásul, csakhogy ez a kormány nem fog örökké élni, a következő kor-