Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-475
i7o. országos úlés Í9Í3 nbv< azonban a községi pénztár üres volt, hónapokig várhattak rá és koplalhattak. 1904-ben a mostani ministerelnök ur, mint belügyminister volt az első, aki a jegyzők sorsán segítvén, megalkotta az 1904 : XI. t.-czikket, melynek alapján a jegyzők alapfizetése 1600 K, fizetésük maximuma pedig 2000 K volt. Amint ama törvény indokolása is megmondta, ez csak kezdeményező lépés volt, mert hisz ebből a fizetésből falun, családos ember meg nem élhet és a jegyzők joggal elvárhatták, hogy rövid időn belül, egy-két év múlva segitve legyen ismét a sorsukon. Jött aztán az úgynevezett nires nemzeti ellenállás, amidőn a jegyzők legnagyobb része (Halljuk ! Halljuk !) . . Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Vermes Zoltán : ... részint fenyegetésekkel, részint Ígérgetésekkel be lett vonva ebbe a küzdelembe. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Amidőn aztán a koaliczió jutott kormányra, annak kisebb gondja is nagyobb volt annál, minthogy Ígéreteit beváltsa, s a jegyzők sorsán segítsen. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Most körülbelül 10 évre reá, ismét gróf Tisza Istvánnak (Éljenzés.) és az akkori belügyi államtitkárnak, Sándor Jánosnak, kellett jönniök, hogy a jegyzők sorsán ismét javítva legyen. Az 1904. évi XI. t.-cz. — mint már kiemeltem — az alapfizetést a jegyzők részére 1600 koronában és négy 100 koronás ötödévi pótlékban állapította meg, ugy hogy a jegyző fizetése 2000 koronáig emelkedhetett. A segédjegyzőknek fizetése pedig egyszersmindenkorra 1000 koronában volt megszabva. így a legutóbbi statisztikai adatok szerint a községek 8,700.000 koronával járultak a jegyzői fizetésekhez, az állam pedig körülbelül 4,600.000 koronával. A most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat alapján az állam ismét 4 millióval járul hozzá a jegyzők javadalmazásához, tehát ezentúl egyik felében a községek, másik felében pedig az állam fogja viselni a jegyzői fizetések terhét. E javaslat szerint a jegyzők alapfizetése 2000 korona és hat 200 koronás ötödéves pótlékkal a fizetésének maximumához, vagyis 3200 koronás fizetéshez juthat a jegyző 30 évi szolgálat után. A segédjegyző fizetése pedig 1400 korona és szintén hat 100 koronás ötödéves pótlékkal 2000 koronás fizetést érhet el. Ennek a törvényjavaslatnak a révén a jegyzők sokkal jobb szituáczióba kerülnek, mint az ugyanazon helyeken működő más köztisztviselők, pl. a néptanítók vagy lelkészek. Ezeknek alapfizetése csak 1200 korona és az államiak 34 évi, a hitfelekezetiek ellenben 37 évi szolgálat után juthatnak a 3200 koronás maximális fizetéshez. A lelkészek alapfizetése pedig 1600 korona és bármilyen hosszú ideig szolgálnak is, nem juthatnak a 3000 koronás maximális fizetésnél magasabb fizetéshez. Ezenkívül az is előnye ennek a törvényjavaslatnak, hogy továbbra is meghagyja a jegyzőknek a magánmunkálatokat. Elvégre ha a törember l$-án, csütörtökön. 5Í vényhatóságoknak, a fővárosnak, sőt egyes állami hivataloknak is megvan a joguk arra, hogy a tisztviselőknek vagy hivatalnokoknak megengedik a hivatalos órákon kivül való mellékfoglalkozások űzését is, méltánytalan volna ezt a jogot a jegyzőktől megtagadni. (Helyeslés.) Különben ez nemcsak a jegyzőknek, hanem a községi lakosoknak is érdeke, (Élénk helyeslés. Halljuk ! Halljuk!) mert igy elérhető az, hogy az a községi lakos bármilyen ügyes - bajos dolgában nem kénytelen valamely városban ügyvédet fogadni, mert ott helyben van a jegyző, aki legjobban ismeri az ő vagyoni, családi és általában életviszonyait (Ugy van! Ugy van !) és aki mérsékelt skálaszerinti díjazás ellenében elvégzi ezeket a magánmunkálatokat is. Megengedi ez a törvényjavaslat ezentúl is, hogy oly jegyzőknek, akik községük fejlesztése terén, vagy társadalmi téren érdemeket szereztek, működési pótlékok engedélyeztessenek, aminthogy a törvényhatóságoknak elvégre autonomikus joguk, (Ugy van ! Ugy van !) hogy az illető jegyzők részére ilyen működési pótlékokat is megállapít' hassanak. (Élénk helyeslés.) E pótlékok azonban korpótlék tekintetében nem jönnek számításba. Előnye még e törvényjavaslatnak a helyettesítésre vonatkozó intézkedése. Mert eddig azoknak a jegyzőknek, akik helyettesi minőségben működtek, csak abban az esetben számíttatott be ez az idő a korpótlékok tekintetében, ha már előzőleg egy másik községnél mint véglegesen megválasztott jegyzők működtek. A javaslat szerint ellenben, ha az illetőnek megvan a kellő kvalifikácziója, akkor bár előbb nem is működött, ha mint helyettes jegyző működik, — amely működés sokszor évekig is eltarthat, pl. fegyelmi ügyek, vagy betegség esetén (Ugy van! Ugy van!) — a helyettesítési idő annak első pillanatától kezdve a korpótlék tekintetében beszámittatik. (Élénk helyeslés.) A segédjegyzőség tekintetében az az előnye ennek a törvényjavaslatnak, hogy mig eddig ha egy körjegyzőségnél vagy jegyzőségnél több segédjegyző működött, (Halljuk! Halljuk!) rendszerint csak egy juthatott az állami kiegészítéshez, addig most e javaslat értelmében valamennyi egy jegyzőségnél szolgáló kvalifikált segédjegyző az állami javadalmazáshoz és a korpótlék élvezetéhez juthat. (Élénk helyeslés,) A javaslat igen üdvös intézkedése a jegyzőgyakornoki intézményre vonatkozik. Jegyző-gyakornokok azok, akik már megszerezték a jegyzői tanfolyamra a képesítést, t. i. elvégezték a nyolcz középiskolai osztályt. Ha valamely körjegyzőségnél a segéd jegyzői állásokra kiirt pályázat eredménytelen marad, akkor az illető körjegyzőnek ma joga van jegyzőgyakornokokat alkalmazni és az illető jegyzőgyakornoknak folyósítják az 1400 koronás alapfizetést, ami által eléretik az, hogy most mindinkább gyéren jelentkeztek a jegyzői pályára, mig ezentúl épen a szorgalmasabb, hasznavehetőbb és intelligensebb elem, annak folytán, hogy ezalatt az egy évi praxis alatt mintegy ösz7*
