Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-474

k*lk. országos ülés 1913 A képviselő ur felszólalásának befejezésénél olyan húrokat pengetett, amelyek bennem is teljes mértékben visszhangot keltenek. Én nagyon mele­gen óhajtom, hogy a harmónia Fiume és a magyar nemzethez való tartozandóság eszméje között, amely sajnos, az utóbbi időkben — nem akarom vizsgálni, minő izgatások hatása alatt — megingat­tatott, teljes erővel helyreállittassék. (Helyeslés jobbfelől.) A magam részéről s azt hiszem, a kormány is a maga részéről, szivesen fog megtenni mindent, ami alkalmas ennek az elsősorban Fiume szem­pontjából valóban szükséges változásnak a beál­lására. De hát egy kicsit ebből a szempontból is helyesebb világításba kell állitanom a tényeket. (Igaz ! TJgy van ! Halljuk ! johbfelól.) A t. képviselő ur azt mondja, hogy viszály­kodás van a kormány és Fiume városa közt. Hát bocsánatot kérek, ez lehetetlen. (Igaz! TJgy van ! jobbfelől.) Viszálykodás a magyar kor­mány és Fiume városa között nem lehet. (Igaz ! TJgy van ! jobb jelöl.) Ha Fiume városa teljesiti törvényszabta kötelességeit, akkor a legszebb egyetértésben lesz meg a magyar kormánynyal; ha pedig nem teljesiti kötelességeit, akkor a ma­gyar kormánynak hivatása és kötelessége gondos­kodni arról, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) hogy rend legyen Fiúméban. Rendet csináltunk, a rendet fent ártjuk, de viszálykodni nem fogunk. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Egy hang a jobboldalon: Nagyon kicsiny ahhoz Fiume ! Gr. Tisza István ministerelnök : És ha a t. képviselő ur azt mondja : gondoljuk meg, hogy az olaszság fentartása Fiúméban megfelel a ma­gyar érdekeknek, erre csak azt válaszolhatom, hogy Magyarországnak immár közel félszázados fiumei politikája az áldozatkész cselekvés egész hosszú lánczolatában mutatta meg, hogy a ma­gyar nemzet és a magyar állam ebből a gondo­latból indul Id. A magy T ar állam kereste a fiumei olaszokkal való jó egyetértést és mindent megtett arra, hogy erősitse az olaszságot. (Igaz ! TJgy van ! a jobboldalon.) Nagyon jó lesz tehát, ha a fiumei olaszok ugy viselik magukat, hogy a magyar nemzet ne legyen kénytelen arra a tudatra éb­redni, hogy egy illúzióval lett szegényebb. (Zajos helyeslés.) Engedje meg most már nekem a t. képviselő­ház, hogy röviden elmondjam a történteket. Azt hiszem, azoknak száraz előadásából minden külön polémia nélkül ki fog tűnni az, hogy azokat az interpelláló képviselő ur talán nem egészen a té­nyeknek megfelelően állította a t. ház elé. Mi történt tulajdonképen Fiúméban 1 Be­állott a fiumei autonóm hatóság részéről egy ujabb ellenállás valamely magyar törvény végrehajtása szempontjából; tulaj donképen ugyanaz az eset, amely ezelőtt csaknem két évtizeddel a közigaz­gatási bíróságról szóló törvény végrehajtása alkal­mával is bekövetkezett. Fiúméban t. i. — és saj­nálatomra, legalább részben, ugy látszik, a t. kép­viselő ur is osztozik e felfogásban — a statutum­november 12-én, szerdán. 47 nak abból a kifejezéséből, hogy ez á statútum nem változtatható meg a provizórium tartama alatt, csak Fiume hozzájárulásával — azt a követ­keztetést vonják le, minthogyha Fiúméban semmi­féle olyan magyar törvény nem volna végrehajt­ható, amely bárminő tekintetben változtat a fiumei állapotokon. (Igaz ! TJgy van ! a jobboldalon.) Hát engedelmet kérek, itt a szavak értelmé­nek olyan kiélezésével állunk szemben, (Igaz! TJgy van ! a jobbloldalon.) amelyről a fiumeieknek is meg kellene győződniök, hogy igazán a dolog természetével ellenkező teljes képtelenség. Mi lenne a magyar államból, a magyar törvényhozás­ból, hogyha egy városkának helyi hatósága státust képezne az államban (Zajos helyeslés.) olyan érte­lemben, hogy minden egyes magyar törvény végre­hajtását ő bírálná felül, ő szabná meg azokat a feltételeket, amelyek mellett azok végrehajt­hatók. (Elénk helyeslés jobbfelől.) A statútum megváltoztatása igenis nem tör­ténhetik Fiume hozzájárulása nélkül azokban a viszonylatokban, amelyekről annak idején szó volt. Fiúménak az a közjogi helyzete, szemben a magyar központi kormánynyal és szemben Horvát-Szlavonországokkal, amely akkor megál­lapittatott, az ő hozzájárulása nélkül nem módo­sítható. Ezt az óriási horderejű garancziát nyújtja a statútum Fiume városának. Ennek olykép való értelmezése azonban, hogy a magyar tör­vényhozás azzal a Fiume várossal szemben, amely épen a provizóriumban a magyar kor­mányzat alá helyeztetett, teljesen megbénirfcas­sék, hogy abszolúte hatásköre ne legyen, hogy külön traktatusokkal kelljen Fiúménak megegye­zését minden magyar törvény végrehajtásához kieszközölnie, — méltóztassanak megengedni, olyan törvénymagyarázat, amely annyira abszurd kö­vetkeztetésekre vezethet, — még ha a szövegnek bizonyos grammatikai, erőltetett értelmezésére alapit ható volna is, — bogy az nem állhat meg soha, mert ellenkezik a dolog természetével. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Tulajdonkép nem egyéb volna ez, mint annak kimondása, hogy Fiume nem tartozik kormányzati szempont­ból Magyarországhoz. (Igaz! TJgy van! a jobb­oldalon.) Hát kérem e felett az elvi kérdés felett ütött ki a nézeteltérés. A fiumei rapprezentanza olyan fellépésre ragadtatta magát, amely egyfelől a ma­gyar kormány törvényes rendeleteivel szemben való nyilt ellenszegülés volt, amely megtiltotta tiszt­viselőinek az engedelmességet és fegyelmi meg­torlást akart alkalmazni azzal a tisztviselővel szem­ben, aki kötelességszerüleg, törvényes feladatát teljesítve, az illetékes felsőbbség parancsának engedelmeskedett. (Mozgás.) Erre a válasz nem lehetett egyéb, mint a rapprezentanza feloszlatása. (Elénk helyeslés.) Igen egyszerű adminisztratív rendszabály, amelynek természetes következménye lett volna, hogy a statútumban előirt idő alatt megválasztatik egy uj rapprezentanza és akkor megláttuk volna, hogy mi

Next

/
Thumbnails
Contents