Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-474
k*lk. országos ülés 1913 A képviselő ur felszólalásának befejezésénél olyan húrokat pengetett, amelyek bennem is teljes mértékben visszhangot keltenek. Én nagyon melegen óhajtom, hogy a harmónia Fiume és a magyar nemzethez való tartozandóság eszméje között, amely sajnos, az utóbbi időkben — nem akarom vizsgálni, minő izgatások hatása alatt — megingattatott, teljes erővel helyreállittassék. (Helyeslés jobbfelől.) A magam részéről s azt hiszem, a kormány is a maga részéről, szivesen fog megtenni mindent, ami alkalmas ennek az elsősorban Fiume szempontjából valóban szükséges változásnak a beállására. De hát egy kicsit ebből a szempontból is helyesebb világításba kell állitanom a tényeket. (Igaz ! TJgy van ! Halljuk ! johbfelól.) A t. képviselő ur azt mondja, hogy viszálykodás van a kormány és Fiume városa közt. Hát bocsánatot kérek, ez lehetetlen. (Igaz! TJgy van ! jobbfelől.) Viszálykodás a magyar kormány és Fiume városa között nem lehet. (Igaz ! TJgy van ! jobb jelöl.) Ha Fiume városa teljesiti törvényszabta kötelességeit, akkor a legszebb egyetértésben lesz meg a magyar kormánynyal; ha pedig nem teljesiti kötelességeit, akkor a magyar kormánynak hivatása és kötelessége gondoskodni arról, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) hogy rend legyen Fiúméban. Rendet csináltunk, a rendet fent ártjuk, de viszálykodni nem fogunk. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Egy hang a jobboldalon: Nagyon kicsiny ahhoz Fiume ! Gr. Tisza István ministerelnök : És ha a t. képviselő ur azt mondja : gondoljuk meg, hogy az olaszság fentartása Fiúméban megfelel a magyar érdekeknek, erre csak azt válaszolhatom, hogy Magyarországnak immár közel félszázados fiumei politikája az áldozatkész cselekvés egész hosszú lánczolatában mutatta meg, hogy a magyar nemzet és a magyar állam ebből a gondolatból indul Id. A magy T ar állam kereste a fiumei olaszokkal való jó egyetértést és mindent megtett arra, hogy erősitse az olaszságot. (Igaz ! TJgy van ! a jobboldalon.) Nagyon jó lesz tehát, ha a fiumei olaszok ugy viselik magukat, hogy a magyar nemzet ne legyen kénytelen arra a tudatra ébredni, hogy egy illúzióval lett szegényebb. (Zajos helyeslés.) Engedje meg most már nekem a t. képviselőház, hogy röviden elmondjam a történteket. Azt hiszem, azoknak száraz előadásából minden külön polémia nélkül ki fog tűnni az, hogy azokat az interpelláló képviselő ur talán nem egészen a tényeknek megfelelően állította a t. ház elé. Mi történt tulajdonképen Fiúméban 1 Beállott a fiumei autonóm hatóság részéről egy ujabb ellenállás valamely magyar törvény végrehajtása szempontjából; tulaj donképen ugyanaz az eset, amely ezelőtt csaknem két évtizeddel a közigazgatási bíróságról szóló törvény végrehajtása alkalmával is bekövetkezett. Fiúméban t. i. — és sajnálatomra, legalább részben, ugy látszik, a t. képviselő ur is osztozik e felfogásban — a statutumnovember 12-én, szerdán. 47 nak abból a kifejezéséből, hogy ez á statútum nem változtatható meg a provizórium tartama alatt, csak Fiume hozzájárulásával — azt a következtetést vonják le, minthogyha Fiúméban semmiféle olyan magyar törvény nem volna végrehajtható, amely bárminő tekintetben változtat a fiumei állapotokon. (Igaz ! TJgy van ! a jobboldalon.) Hát engedelmet kérek, itt a szavak értelmének olyan kiélezésével állunk szemben, (Igaz! TJgy van ! a jobbloldalon.) amelyről a fiumeieknek is meg kellene győződniök, hogy igazán a dolog természetével ellenkező teljes képtelenség. Mi lenne a magyar államból, a magyar törvényhozásból, hogyha egy városkának helyi hatósága státust képezne az államban (Zajos helyeslés.) olyan értelemben, hogy minden egyes magyar törvény végrehajtását ő bírálná felül, ő szabná meg azokat a feltételeket, amelyek mellett azok végrehajthatók. (Elénk helyeslés jobbfelől.) A statútum megváltoztatása igenis nem történhetik Fiume hozzájárulása nélkül azokban a viszonylatokban, amelyekről annak idején szó volt. Fiúménak az a közjogi helyzete, szemben a magyar központi kormánynyal és szemben Horvát-Szlavonországokkal, amely akkor megállapittatott, az ő hozzájárulása nélkül nem módosítható. Ezt az óriási horderejű garancziát nyújtja a statútum Fiume városának. Ennek olykép való értelmezése azonban, hogy a magyar törvényhozás azzal a Fiume várossal szemben, amely épen a provizóriumban a magyar kormányzat alá helyeztetett, teljesen megbénirfcassék, hogy abszolúte hatásköre ne legyen, hogy külön traktatusokkal kelljen Fiúménak megegyezését minden magyar törvény végrehajtásához kieszközölnie, — méltóztassanak megengedni, olyan törvénymagyarázat, amely annyira abszurd következtetésekre vezethet, — még ha a szövegnek bizonyos grammatikai, erőltetett értelmezésére alapit ható volna is, — bogy az nem állhat meg soha, mert ellenkezik a dolog természetével. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Tulajdonkép nem egyéb volna ez, mint annak kimondása, hogy Fiume nem tartozik kormányzati szempontból Magyarországhoz. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Hát kérem e felett az elvi kérdés felett ütött ki a nézeteltérés. A fiumei rapprezentanza olyan fellépésre ragadtatta magát, amely egyfelől a magyar kormány törvényes rendeleteivel szemben való nyilt ellenszegülés volt, amely megtiltotta tisztviselőinek az engedelmességet és fegyelmi megtorlást akart alkalmazni azzal a tisztviselővel szemben, aki kötelességszerüleg, törvényes feladatát teljesítve, az illetékes felsőbbség parancsának engedelmeskedett. (Mozgás.) Erre a válasz nem lehetett egyéb, mint a rapprezentanza feloszlatása. (Elénk helyeslés.) Igen egyszerű adminisztratív rendszabály, amelynek természetes következménye lett volna, hogy a statútumban előirt idő alatt megválasztatik egy uj rapprezentanza és akkor megláttuk volna, hogy mi
