Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-474
474. országos ülés 1913 november 12-én, szerdán, 45 adandó felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot, hatodik pontnak a belügyminister jelentését a Pozsony vármegyében fekvő Lamacs község egy részének Pozsony szab. kir. városhoz való csatolása tárgyában, hetedik pontnak a kereskedelemügyi rninister törvén} 7 ]avaslatát a dráva—szávavidéki egyesült helyi érdekű vasutak részvénytársaság engedélyokiratainak s engedélyokirati függelékének egyesitése tárgyában, nyolcadik pontnak a kereskedelemügyi rninister jelentését a beszterczebánya—hermándi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában, kilencedik pontnak a kereskedelemügyi rninister jelentését a szatmár—nagybányai vasút részvénytársaság tulajdonát képező helyi érdekű vasutvonalak engedélyokiratai egyesítésének megtörténtéről, tizedik pontnak a kereskedelemügyi rninister jelentését a zalalövő—zalaegerszegi és zalabér—sárvár—bük—kőszegi belyi érdekű vasutak engedélyezésének és a dunántúli helyi érdekű vasút részvénytársaság tulajdonában egyesült helyiérdekű vasutvonalak engedélyokiratai egyesítésének megtörténtéről és végül tizenegyedik pontnak a léva—nagysurányi helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot. Kivan valaki a napirendi javaslathoz szólni ? Ha nem, ugy egyenesen felteszem a kérdést: méltóztatnak az elnök által előterjesztett napirendi javaslatot elfogadni, igen vagy nem. (Igen !) Az előterjesztett napirendi javaslat elfogadtatott. Most, miután a napirend is meg van állapitva, át fogunk térni a tegnapi napon az ülés végére jelzett interpelláczióra, amelyet Vio Antal képviselő UT jegyzett be. (Halljuk! Halljuk !) Vio Antal: T. képviselőház ! Több hónapja már, hogy a kormány Fiume város képviselőtestületét feloszlatva a város összes ügyeinek vezetésével királyi biztost bizott meg. Ezen intézkedésével a mimsterium a város önkormányzatát teljesen felfüggesztette és annak helyébe kormánybiztosságot létesített. A kormány ezzel önkényes eljárást követett, amely ellen nem mulaszthatom el, hogy itt, a törvényhozás szine előtt tiltakozzam. Hogy ilyen meglepetéseknek eleje vétessék, a törvényhozás alkotmányos biztosítékokat szavazott meg és a közigazgatási bíróság hatáskörének kibővítésével épen lehetetlenné akarta tenni kormánybiztosok kinevezését. Amit tehát a kormány az ország egyik városával sem tehetett volna meg, azt megtette Fiúméval, teljesen felfüggesztette autonóm jogait és teljhatalommal ruházta fel a királyi kormányzót a városi ügyek vezetésében, ugy hogy ez a város ügyeit teljesen kényekedve szerint vezeti. A királyi kormányzó, jobban mondva, a királyi biztos hivatalnokokat nevezett ki, kezeli a város pénzét és ami sokkal súlyosabb, mint másodfokú hatóság, felülvizsgálja azokat az intézkedéseket, amelyeket ő maga mint a városi képviselőtestület személyesítő]e hoz. Egyszóval a királyi kormányzó Fiúménak, ezen a magyar koronához csatolt u. n. szabad városnak teljes urává lett. Es mind ez a város ellen lett elrendelve, habár a statútum 27. §-a imperative irja elő, hogy az uj választásokat a feloszlatást követő négy héten belül ki kell írni. Igaz, a kormány azzal a kifogással él, hogy a választásra jogosultak névjegyzéke nem készült el, tehát az uj választásokat nem tudta kiírni. A kormánynak ez az érvelése azonban téves és önhatalmú magyarázata a város statútumának. A városi statútumnak egyik pontja sem irja elő, hogy a választói névjegyzéket minden egyes naptári, évre külön kell elkészíteni, ugy amint a politikai választások jegyzékével történik, banem egyszerűen elrendeli a városi tanácsnak, hogy a választói jegyzéket négy héttel a választást megelőzőleg készítsék el. Miután a városi tanács nem tudta és nem is tudhatta, bogy a kormány fel fogja oszlatni a város képviselőtestületét és hogy ennélfogva uj választások kiírása fog szükségessé válni, természetesen a választók névjegyzékét nem készítette el. Ez azonban nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a választásokat a régi jegyzék alapján meg ne íebetett volna tartani. A kormánynak inkább kötelessége volna ilyen módon eljárni, hogy a statútum határozmányai elől ki ne térjen és nehogy uj és még súlyosabb törvénytelenségeket kövessen el azzal, hogy az uj választói jegyzék szerkesztésével a kormányzót bízza meg. Minden esetre sokkal kisebb törvénytelenség lett volna a választásokat a régi jegyzék alapján megtartani, mint ezen kifogásokkal élni csak azért, hogy a statútum határozmányai elől kitérve, kormánybiztosságot létesítsenek. Előre látom, hogy a kormány a történtekért teljesen a városra fogja hárítani a felelősséget. Nem lett elmulasztva a várost azzal vádolni, bogy a magyar állameszme súlyos sértést követett el, midőn a határrendőrség intézménye ellen védekezett; azt fogják mondani, hogy a kormány tekintélyének és hatalmi befolyásának megóvása czéljából nem intézkedhetett máskép olyan várossal szemben, amely nem akart megszavazott és szentesitett törvényeket elismerni s amely a nyilt ellenállás útjára tért. Igen együgyű és minden komolyságot nélkülöző eljárás lett volna részünkről, ha a törvényhozás által megszavazott törvények érvényességét akartuk volna tagadni. Ha felszólaltunk, nem szabad elfelejteni, hogy felszólalásunk főkép azon forma ellen irányult, amelylyel nálunk a határrendőrséget bevezették. Már a múltban be akarták vezetni a határrendőrséget, az akkori kormány azonban előbb a városi képviselőtestület véleményét kérte ki azért, hogy igy összhangba hozza az uj törvényt Fiume városának a provizórium következtében fennálló autonóm jogaival, a jelenlegi kormány azonban nemcsak életbe léptette az uj törvényt, anélkül, hogy Fiume városának autonóm jogait respektálta volna, hanem rendeleti utón ugyanezen törvényt egyben módosította is. így a határrendőrségről szóló törvény 8. §-a előírja, bogy mint
