Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-474
44 kik. országos ülés 1913 november 12-én, szerdán. kellemetlen sebeket üt és lehetőség szerint elkerülendő, (Helyeslés.) vagy pedig hat éven keresztül olyan átmeneti állapotot kell megtűrni, amelynek hátrányai, anomáliái szembeszökők. Azt hiszem, felesleges volna ezeket hosszasan fejtegetni. (Helyeslés.) De ettől egészen eltekintve is, én nem tudom, vájjon akár maguknak a tisztviselőknek, akár a közérdeknek szolgálatot tennének-e vele, ha megtartanánk országszerte egy általános tisztujitást akkor, amikor az államosítás már előre vetette árnyékát. Azt hiszem, ennek a kérdésnek részleteit sem szükséges taglalnom. Mindnyájan, akik ismerjük az életet, érezhetjük mindazt a kellemetlen következményt, amivel járna, ez a köztudat szerint utolsó tisztujitás, ahol azután mindazok a jogosult egyéni szempontok és érdekek is, amelyek minden ilyen választással kapcsolatosak, hatványozottan fokozott mértékben révényesülnének, (Ugy van !) magának a tisztviselők békés előmeneteli viszonyainak megzavarására, de azt hiszem, magának a közérdeknek is rovására, (ügy van! Ugy van I) így állván a dolog, a kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy legczélszerübb lesz rövid időre meghosszabbítani a tisztviselők mandátumát, tehát megtenni egy olyan átmeneti intézkedést, amely az elvi kérdésnek semmi tekintetben nem prejudikál, de nyitva hagyja a kérdést egy nem hosszú, egy aránylag rövid időre, hogy azután a törvényhozás akkor, mikor állást akar foglalni, magával ezzel a nagy elvi kérdéssel szemben ne legyen feszélyezve a legközelebbi időben bekövetkezett választási eredmények által. (Helyeslés.) A törvényjavaslat ezt az alapgondolatot, hogy t. i. semmi irányban ne prejudikáljon, a legnagyobb következetességgel viszi keresztül; nem érinti semmi tekintetben a ma létező jogállapotot, a vármegyéknek tisztviselőválasztási jogát, prekluziv határidőt szab a mandátum meghosszabbítására : ha egy év alatt a törvényhozás másképen nem rendelkezik, meg kell tartani az általános tisztujitást. De még tovább megy, mert az időközi megüresedéseknél is respektálja a mai állapotot: nem helyettesítést rendel el, aminek talán lett volna bizonyos gyakorlati előnye, hanem választás utján rendeli el az időközben megüresedett állások betöltését. Ezzel, azt hiszem, csakugyan elmegy a mai jogállapot respektálásában a szélső határig és így ebből a szempontból sem eshetik kifogás alá. (Helyeslés.) En tehát ezt a javaslatot, amely gyakorlatilag igen üdvös hatású lesz, mert igen kellemetlen zavaroktól és súrlódásoktól menti meg a vármegyék beléletét és a közszolgálatot és amely más irányban nem prejudikál annak a nagy elvi kérdésnek, melyet a törvényhozásnak néhány hónap múlva el kell döntenie, teljes megnyugvással ajánlom a t. háznak elfogadásra. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Szabó István (nagyatádi): Félreértett szavaim kimagyarázására kérek szót. (Halljuk !) Elnök : A képviselő ur félreértett szavai valódi értelmének helyreállításának ezéljából kér szót. Gondolom, a ház megadja. (Helyeslés.) Szabó István (nagyatádi): T. képviselőház! A ministerelnök ur szavaimat mindenesetre félreértette, mert egyáltalában nem volt szándékomban — nem is tettem — a vármegyei tisztviselőket pellengérre állítani. Én egyszerűen hivatkoztam azokra a kifogásokra, amelyeket a mostani rendszer ellen felhoznak, hogy tudniillik a tisztviselőket egyes családok választják, hogy a tisztviselők ezeknek befolyása alatt állnak, hogy basáskodnak, amint ezt hallani és újságokban olvasni lehetett. Ellenben mint tényt mindezt én nem állítottam, (Helyeslés.) sőt kiemeltem Somogy megyének törvényhatósági tisztviselőit, akiket közvetlenül ismerek és azt mondtam, hogy Somogy vármegyében olyan a közigazgatás, hogy én az egész országnak ilyet kívánok. (Helyeslés és taps.) A ministerelnök ur tehát féreértette szavaimat és intenczióimat, mert én a vármegyei tisztviselőket épenséggel nem támadtam és nem volt szándékom őket pellengérre állitani. (Helyeslés.) Gr. Tisza István ministerelnök: Nagyon szívesen konstatálom, hogy a t. kéviselő urnak, aki leghivatottabb magyarázója szavainak, az volt az intencziója, aminek most kifejezést adott és ebben teljesen egyetértünk. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a vármegyei választott tisztviselők megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Szász Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat ezimét és 1—3. %-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : így a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasásban való tárgyalása iránt a napirendi indítvány kapcsán fog intézkedés történni. A napirend le lévén tárgyalva, javaslatot fogok tenni a t. háznak a következő ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. Es pedig javaslom, a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, november hó 13-án délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére elsősorban a vármegyei választott tisztviselők megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori olvasásban való tárgyalását tűzze ki, második pontnak a községi s körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, harmadik pontnak a Szolnok-Doboka vármegyének 5%-ot meghaladó vármegyei pótadó kivetésére adandó felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot, negyedik pontnak a Trencsén vármegyének 5%-ot meghaladó vármegyei pótadó kivetésére adandó felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot, ötödik pontnak a Máramaros vármegyének 5%-ot meghaladó vármegyei pótadó kivetésére
