Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-486

474 4S6". országos ülés 1913 sérti a fokozatos felelősség elvét, amennyiben bizonyos körülmények között a szerkesztőre vagy a kiadóra hárítja a felelősséget akkor is, amikor ők a szerzőt megnevezték. Bizonyos plauzibilitással bir az kétségkívül, hogy, ha a szerzőt a büntetendő cselekményt tartalmazó közlemény megírására a szerkesztő vagy a kiadó utasította vagy bírta reá, hogy akkor a szerző ezekre hárítsa a felelősséget. Azonban ez a sajtójogi fokozatos felelősség elvébe ütközik; pedig nagyon meggondolandó, hogy rés üttessék-e ezen az elven, amely a t. igazságügyminister ur szerint is rendkívül nagy fontosságú, mert hiszen a 48-i törvénynél is különösen azt magasztalja, hogy a fokozatos felelősség behozatalával és az esküdtbíróság felállításával garancziát állított a közszabadságnak. Midőn ilyen véleménye van a fokozatos felelősség elvéről, akkor, mondom, nagyon, is megfontolandó, hogy azon rés üttessék. A szerző gondolja meg, hogy mit ir és ha egyszer megírta és a felelősséget érte vállalta, ne igyekezzék kibújni azzal, hogy őt ez vagy az birta rá vagy utasította a czikk megírására. Igaz, hogy az igazságügyi bizottság szövegezése némely tekintetben enyhít a javaslat rendelkezésein, de nézetem szerint az még az igazságügyi bizottság szövegezésében sem fogadható el. A 34. és 35. §. ellen a kifogásom ugyanaz, amit most voltam bátor előadni; azok is a fokozatos felelősség elvébe ütköznek és nézetem szerint a kiadó, vagy a szerkesztő teljesen eleget tesz a kötelességének, ha a szerzőt megnevezi. Mihelyt megnevezte, a fokozatos felelősség elvénél fogva sem a kiadó, sem a szerkesztő többé felelősségre nem vonható. A 39. §., amely a nem vagyoni kár megtérítéséről rendelkezik, . . . Ábrahám Dezső: Ez a csodabogár. Bizony Ákos: . . . olyan intézményt akar meghonosítani jogrendszerünkben, amely eddig nem létezett és amelyet nézetem szerint helyesen, jogosan, méltányosan nem inczidentaliter a sajtójogi javaslatban, hanem a különben is már beterjesztett polgári törvénykönyvben kell elbírálás alá venni. Ábrahám Dezső: Mind olyan alkalmi törvényhozás ez_ a mostani. Bizony Ákos: Ha eddig meg tudtunk lenni éneikül, nem látok okot arra, hogy most, amikor a polgári törvénykönyv tervezete már a ház előtt fekszik, ne lekéssen várni még néhány esztendőt, amíg az törvényerőre emelkedik. De ha mégis mindenáron a sajtójavaslat kapcsán akarja a minister ur és a t. többség a nem vagyoni kár megtérítését megállapítani, akkor is nem szabad tulmenni a kereten, amelyhez a polgári törvénykönyv tervezete fűzi. (Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) Beszédem korábbi folyamán voltam bátor felolvasni, miként rendelkezik a polgári törvénykönyv tervezetének első szövege a maga 1141-ik deczember 15-én, hétfőn. §-ában. (Sálijuk! a szélsobalóldalon.) Nem olvasom fel még egyszer, mert már olvastam, a második szöveg azonban, amely végleges szöveg és amely a beterjesztett törvényjavaslatban foglaltatik, a 885. §-ban, bizonyos változtatásokat tesz. Amig tudniillik az első szöveg jmsztán szándékosan elkövetett tiltott cselekményről, vagy szándékos kötelességszegésről beszél, addig a másik elfogadja a súlyos gondatlanságból elkövetett cselekményt is. Mind a két szöveg azonban, tehát a végleges is. okvetlenül megköveteli, hogy nem vagyoni kár megtérítésénél feltétlenül kell lennie vagy tiltott cselekménynek, vagy kötelességsértésnek. Mindenesetre ugy kell tehát szövegezni a 39. §-t, hogy e tényálladékmegállapitó elemek világosan kifejezésre jussanak. Ábrahám Dezső: Ez a jogászi felfogás! Bizony Ákos: A 40. §. foglalkozik a nyomdász felelősségével és nézetem szerint teljesen indokolatlanul abban az esetben, ha kauczió nincs és más felelősségre nem vonható, akkor a nyomdászt is nemcsak a kiszabott pénzbüntetésért, de a megállapítandó esetleges nem vagyoni kárért is, felelőssé teszik. Ez, nézetem szerint, annyival is inkább elhibázott alkotás volna, mert ezáltal feltétlenül odakényszeritik a nyomdászt, hogy a czenzor szerepét játszsza. (Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) Már pedig, hogy a sajtóközlemények felett a nyomdász legyen jogosítva és kötelezve czenzurát gyakorolni, az egyáltalán meg nem engedhető. A t. minister ur november 26-i beszédében azt mondta, hogy e tárgy felett még tanácskozni fog a polgári törvénykönyv szövegező-bizottság tagjaival. Nem tudom, mi volt az eredménye e tanácskozásnak, de én magam részéről nem tudok elképzelni oly megoldást, amely e két dolgot, t. i. a nyomdásznak felelősségre vonását és a nyomdásznak a ezenzurából való kizárását létre tudná hozni, mert egyik a másikat okvetlenül _ magával hozza. Ábrahám Dezső: Nem fog sikerülni a minister urnak. Bizony Ákos: Majd meglátjuk, hogy milyen szöveget fog a minister ur erre vonatkozólag beterjeszteni. Ábrahám Dezső: Majd ha kegyesen engedélyezni fogja a bizottság. Bizony Ákos: Megjegyzem, hogy a 39. és 40. §-ok ellen Zsitvay Leó nyugalmazott kúriai tanácselnöknek a már idézett czikkben szintén kifogása van, ő ezt indokolatlannak és egyszersmind igazságtalannak is jelenti ki. A 45. §. és a következő szakaszok a sajtóeljárással foglalkoznak. A 45. §. szövegezéséből az következtethető, hogy nemcsak törvény utján létesíthetők sajtőrendőri kihágások, hanem ezeket rendeletileg is lehet statuálni. Erre jogot adni a kormánynak és a hatóságnak, nézetem szerint, teljesen megengedhetetlen dolog. A sajtó külön jogi természetével összeegyeztethetetlen.