Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-485

Í85. országos ülés 1913 deczember 6-án, szombaton. 439 esetben okozta is. (Igaz ! ügy van 1 a baloldalon. Ellentmondás a jobboldalon.) B. Láng Mihály : Nagyobb jövedelme lesz. Lovászy Márton .* Ezek alapján — mint már mondottam — legnagyobb sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy a t. minister ur válaszát tudomásul vehessem, de nem vagyok abban a helyzetben sem, hogy a t. minister ur által a múlt ülések egyikén elmondott s általam teljes mértékben méltányolt szavaknak továbbra hitelt adhassak. (Nagy zaj és felkiáltásaié a jobboldalon : Ohó !) Amint én látom, az igen t. minister urnak lehet, hogy jóhiszemű, feltett szándéka, hogy nem fog politikai üldözést elkövetni, de gyengének tartom őt arra, (Élénk derültség a jobboldalon.) hogy a kívülről és alulról jövő helytelen informáezióknak ellent tudjon állni, s ugy látszik, annak a felfogásnak hódol, hogy igenis óvakodik attól, hogy nyíltan, bevallottan politikai üldözést kövessen el, ellenben ha arra ürügyet és takarót talál, akkor igenis szívesen odaadja magát eszközül politikai üldözésre. (Nagy mozgás a jobboldalon.) A minister ur válaszát nem veszem tudomásul. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólam, Balogh Jenő igazságügyminister: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Nem venném igénybe ismét a t. ház szives türelmét, ha Lovászy Márton t. képviselőtársam általánosságban nem méltóztatott volna a bírósági végrehajtókról egy olyan állítást használni, amely abban a felelőséggel járó állásban, amelyet betöltők, kötelességemmé teszi, hogy olyan odavetett tételt, mintha minden végrehajtó ellen szoktak volna fegyelmi eljárást indítani, hogy nem található végrehajtó, aki kisebb vagy nagyobb kifogás alá ne esnék, a leghatározottabban visszautasítsak. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közéfen. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Az igazságügyi szervezet ezen hivatalnoki karának védelmére igenis kötelességem konstatálni, hogy a folyó évben nagyon sok esetben jutottam abba a helyzetbe, hogy egy jobban jövedelmező állásra egy olyan végrehajtót, aki arra kisebb jövedelmezőségű állásról folyamodott, áthelyezzek. Mindig megnéztem az illetőknek minősitési lapját és összes szolgálati táblázati adatait s meggyőződtem arról, hogy tömegesen vannak olyanok, akik minden kifogástól mentesek. (Helyeslés jobb felől. Mozgás a baloldalon.) T. képviselőtársam még mindig azt a kérdést veti fel, hogy ki informált engem az illetőnek összeférhetlen magatartásáról. íme, voltam szerencsés a ház asztalán fekvő aktákra utalni ; az újvidéki törvényszéknek akkori elnöke 1905-ben, aki az összeférhetlenséget kiemeli és a szabadkai törvényszék jelenlegi elnöke, a jelenlegi hivatali főnök. (Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, az olyan tisztviselőt, akit az illető elnök annyira kifogástalannak tart, hogy visszakívánja a maga számára, nem azokkal a zárószavakkal fog majd elintézni : Isten őrizzen meg, hogy visszajöjjön. (Igaz! ügy van ! jobbfelől. Mozgás a baloldalon.) Végül legyen szabad személyes vonatkozásban kijelentenem, hogy felfogásom szerint t. képviselőtársam nincs feljogosítva arra, hogy egy, tíz fegyelmi eljárás alatt volt és hivatali főnökei által is összeférhetlennek feltüntetett végrehajtó áthelyezéséből engem a politikai következetlenségnek és az itt hirdetett elvekhez való hűtlenségnek vádjával illessen. (Élénk helyeslés jobbfelől. Zaj a jobb- és a baloldalon.) Tessék a képviselő urnak bevárni, hogy hogyan váltom be Ígéretemet, (Mozgás a baloldalon.) tessék további hivatali intézkedéseimet is a legélesebb kritikával illetni, de bocsánatot kérek, hogyha valaki egy hivatali működését ilyen módon betöltő és hivatalosan összeférhetlennek deklarált végrehajtót áthelyez, azt jogosan nem lehet gyengének vagy a párt nyomása alatt állónak feltüntetni, hanem a kormány olyan tagjának, aki kötelességét teljesíteni akarja. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselő ur kivan a viszonválasz jogával élni ? Lovászy Márton :' Nem ! Elnök : Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az igazságügjmiinister urnak Lovászy Márton ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. Következnek az interpellácziók. Szinyei- Merse Félix jegyző: Gróf Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) Az én interpellácziómra alkalmul szolgált és, hogy ugy mondjam, annak megtételére felbátorított engem az a nyilatkozat, amelyet az igen t. igazságügyminister ur most egy hete tett azon a napon, amelyen Lovászy Márton t. barátom őhozzá egy áthelyezés ügyében interpellácziót intézett. Akkor az igen t. igazságügyminister ur kettőt jelentett ki. Az egyik az, hogy ameddig ő azon a helyen van, az ő rendelkezése alatt álló semmiféle minőségű és rangú tisztviselővel szemben ennek politikai magatartása miatt az üldözés terére nem fog lépni. A második pedig az, hogy amennyiben akarata és tudta ellenére bárkivel is méltatlanság történt volna, tudni fogja annak módját és ismeri kötelességét, hogy ezt megreparálja. Én már most nem akarok annak taglalásába bocsátkozni, vájjon ma az ő részéről concrete hallottak mennyire fedik ezt az elvi álláspontját, csak konstatálom, hogy ezekből az általános kijelentésekből indultam ki és abból a hitből, hogy ez talán nem a t. igazságügyminister urnak tisztán egyéni, elszigetelt álláspontja, hogy ebben a tekintetben talán nincs ellentétben az ő kollégáival, a kormány többi tagjaival, hanem hogy talán a kormány többi tagja is ugyanily nézetet vall, habár