Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-485

438 455. országos ülés 1913 deczember 6-án, szombaton. alapossággal szedte össze ennek az ügynek részleteit, olyan alapossággal, amely szinte már az ínkviziczió határát érinti; (Derültség jóbhfélől.) mindazonáltal legnagyobb sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, (Zaj jobb felől. Halljuk! Halljuk! a baloldalon. Elnök csenget.) hogy az igazságügyminister ur által olyan nagy alapossággal előadott választ tudomásul vehessem. (Felkiáltások jobbfelöl: Gondoltuk !) Nem tehetem ezt azért, mivel az igazságügyminister ur beszédében egyetlen egy komoly elfogadható okot vagy érvet (Derültség és felkiáltások a jobboldalon : Tizennégy fegyelmi!) az áthelyezés indokolására nézve nem találok. (Zaj jobbfelol.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Lovászy Márton : Az igazságügyminister ur előszedte Vigli Aladár bácsalmási végrehajtónak tiz—tizenöt—tizennyolcz év előtti fegyelmi ügyeit. B. Podmaniczky Endre: Három év előttit is! Lovászy Márton : ... és ezekkel akarta indokolni azt, hogy ez a tisztviselő nem kifogástalan működésű. Hát, t. képviselőház, én egy szóval sem állitottam azt, hogy ez ellen a tisztviselő ellen soha sem volt folyamatban fegyelmi eljárás, (Derültség jobbfelol.) de tessék nekem egyetlen egy bírósági végrehajtót mutatni ebben az országban, aki kisebb vagy nagyobb szabálytalanság miatt megtorlásban vagy fegyelmi eljárásban nem részesült. (Ellenmondás és zaj a jobboldalon és a középen.) Amit én állítottam és amit igazolni is tudok, az egyszerűen az, hogy ez ellen a tisztviselő ellen a jelenben semmiféle megtorló vagy fegyelmi eljárás folyamatban nincs és igy, ha az áthelyezésre bármikor lett volna is ok, a mostani időben arra semmiféle ok nem volt. (Igaz I Ugy van ! balfelől.) Ezt az állításomat okmányokkal is tudom igazolni.Vigh Aladár ellen legutoljára az 1908. és 1909. évek folyamán merültek fel apróbb kisebb szabálytalanságokból kifolyólag fegyelmi ügyek. (Felkiáltások jobbfelol: Csupa csekélység I) Sümegi Vilmos: A Lukácséhoz képest csekélység. Lovászy Márton : Eleknek a fináléja volt, t. képviselőház, a szabadkai kir. törvényszék elnökének 1911. január 23-án kelt rendelete, amelyben konstatálja a törvényszéki elnök, hogy ilyen és ilyen számú végrehajtási ügyekben foglalt szabálytalan dijfelszámolás és egyéb kisebb jelentőségű ügyek miatt folyamatba tett fegyelmi eljárást. . . Sümegi Vilmos: A pinkapénz több volt! (Elnök csenget.) Lovászy Márton : . . . a szabadkai kir. törvém'szék, mint fegyelmi bíróság ilyen számú végzésében megszüntetvén, a vonatkozó iratokat felügyeleti hatáskörben leendő intézkedés végett hozzám tette át. A szabadkai kir. törvényszék elnökének pedig ebben a felügyeleti hatáskörben való intézkedése az volt, hogy (olvassa) : Miután ön az ilyen és ilyen természetű hivatali szabálytalanságok és mulasztások miatt alkalmas módon meg lett büntetve, továbbá mert ön ellen az utóbbi időben semmiféle panasz nem merült fel és ezen körülményből következőleg kifogástalan viselkedése és hivatali működése jogosan remélhető, most csak szóbeli megintés hatályával figyelmeztetem hivatalos kötelességeinek teljesítésére. Ebből látszik, t. képviselőház, hogy ezek az ügyek épenséggel nem öltöttek olyan mérvet, amelyek ilyen súlyos eljárásra, az elmozdításon kívül a legsúlyosabb büntetésre, az; áthelyezésre' kellő okot szolgáltattak volna. (Felkiáltások jobbról : Több lesz a javadalma !) Három esztendő alatt Vigh Aladár ellen egyetlenegy fegyelmi ügy volt csak folyamatban, amely befejeződött a szabadkai kir. törvényszéknek, mint fegyelmi bíróságnak ítéletével s amely Ítélet akként szól, hogy »Vigh Aladár ellen az illető pont alá eső fegyelmi vétség miatt folyamatba tett fegyelmi eljárást a szabadkai kir. törvényszék, rnint fegyelmi bíróság megszünteti* ; megszünteti pedig azért — nem fogom untatni a házat az ügy részleteinek felolvasásával — »mert a felhozottak igazolják, hogy vádlottat hivatalos eljárásában szándékos vagy gondatlan mulasztás nem terheli s igy vádlott fegyelmi vétséget vagy a felügyeleti hatáskörbe tartozó kisebb rendellenességet el nem követett*. Ezek az akták tehát teljes világossággal bizonyítják azt, hogy a jelen időpontban, sőt a jelen időpontot megelőző három esztendő alatt az illető tisztviselő ellen semmiféle fegyelmi eljárás folyamatban nem volt s igy az igen t. igazságügyminister ur igen rosszul választotta meg az időpontot ennek a tisztviselőnek az elhelyezésére. De felhozta az igen tisztelt igazságügyminister ur azt a bizonyos összeférhetetlenséget és izgágaságot is. En nem tudom, ki és hogyan informálta az igen t. igazságügyminister urat, de nekem az ellenkezőjéről van tudomásom. Tudom azt, hogy ez a tisztviselő, habár meglehetősen népszerűtlen foglalkozást űz is, egész járásában, sőt saját tisztviselőtársai között is közkedveltségnek örvend. De a mikor politikai üldözésről van szó, akkor az összeférhetetlenségnek és izgágaságnak oka igen alkalmas ürügyül szolgál arra, hogy az üldözést ne politikai, hanem más okok, így az izgágaság és az összeférhetetlenség ürügye alatt lehessen megtenni. (Felkiáltások jobbról: Hiszen előbbre tették !) Az illető végrehajtó anyagi romlását is felemlíti az igen tisztelt igazságügyminister ur s azt mondja, hogy neki magának nincs ingatlana, hanem az ingatlan a feleségéé és meglehetősen tul van terhelve. Olyan adatok ezek, t. képviselőház, amelyeknek igazságát én kétségbevonni nem szándékozom, de épen ezek az adatok bízonyitják azt, hogy egy áthelyezés, egy az élettel nehéz küzdelmet folytató tisztviselővel szemben, aki kénytelen ingatlanát otthagyni, kénytelen az adósságok által elborítva azt bármi áron elkótyavetyélni — föntartom ezt a kifejezésemet — igenis alkalmas arra, hogy annak a tisztviselőnek anyagi romlását okozza, amint azt a jelen